Hírek Magyarországi hírek Ket­tős mér­cét alkal­maz az Euró­pai Bizottság

Ket­tős mér­cét alkal­maz az Euró­pai Bizottság

Továb­bi igaz­ság­ta­lan táma­dá­sok vár­ha­tó­ak Brüsszelből

Duo si faci­unt idem, non est idem. Ha ket­ten teszik ugyan­azt, az nem ugyanaz.

Az Euró­pai Bizott­ság (EB) jog­ál­la­mi­sá­gi jelen­té­se hű a latin mon­dás­hoz. A teg­na­pi beve­ze­tő után követ­kez­zék egy

mes­ter­kur­zus a ket­tős mér­cé­hez a magyar,

illet­ve a „jog­ál­la­mi­ság bará­tai”, vagy­is a Bene­lux és az észa­ki tag­ál­la­mok jelen­té­se­i­nek össze­ve­té­se alap­ján – olvas­ha­tó Var­ga Judit igaz­ság­ügyi minisz­ter szom­ba­ti Facebook-bejegyzésében.

A tár­ca­ve­ze­tő úgy fogal­ma­zott: az EB meg­kér­dő­je­le­zi a magyar ügyész­ség füg­get­len­sé­gét, annak elle­né­re, hogy a leg­főbb ügyész egyet­len más szerv­nek vagy köz­jo­gi mél­tó­ság­nak sin­csen alá­ren­del­ve és nem uta­sít­ha­tó.

– Bel­gi­um­ban, Dáni­á­ban, Hol­lan­di­á­ban és Luxem­burg­ban az igaz­ság­ügyi minisz­ter még konk­rét ügyek­ben is uta­sít­hat­ja az ügyész­sé­get, Finn­or­szág­ban pedig a kor­mány fel­ment­he­ti vagy fel­füg­geszt­he­ti a leg­főbb ügyészt. A bizott­ság emi­att nem aggó­dik – fej­tet­te ki a miniszter.

– Var­ga Judit hang­sú­lyoz­ta: Magyar­or­szág ren­del­ke­zik átfo­gó anti­kor­rup­ci­ós stra­té­gi­á­val, amit az EB a hori­zon­tá­lis jelen­té­sé­ben nem tart fon­tos­nak meg­em­lí­te­ni. Hoz­zá­tet­te: Finn­or­szág és Svéd­or­szág kor­rup­ció­el­le­nes erő­fe­szí­té­se­it viszont annak elle­né­re is meg­di­csé­ri az Euró­pai Bizott­ság a jelen­té­sé­ben, hogy anti­kor­rup­ci­ós stra­té­gi­á­ját még nem fogad­ta el.

– Az EB hossza­san ecse­te­li a magyar beje­len­tő­vé­de­lem­re vonat­ko­zó tör­vény vélt hiá­nyos­sá­ga­it. Bel­gi­um ese­té­ben viszont csak rövi­den meg­em­lí­ti, hogy ilyen átfo­gó sza­bá­lyo­zá­suk nincs is.

– Az Euró­pa Tanács újság­írók védel­mét szol­gá­ló platformján

Magyar­or­szág­gal és Bel­gi­um­mal szem­ben 2019 – 2020-ban ugyan­annyi beje­len­tés érkezett.

Ezt a bizott­ság úgy értel­me­zi, hogy Magyar­or­szá­gon az újság­író­kat érő veszély „rend­szer­szin­tű”, míg Bel­gi­um­ban „viszony­lag rit­ka” – muta­tott rá a tár­ca­ve­ze­tő, meg­je­gyez­ve: vasár­nap foly­ta­tás követ­ke­zik olyan jog­ál­la­mi­sá­gi prob­lé­mák­kal, ame­lyek vala­mi­lyen „cso­dá­la­tos” oknál fog­va kima­rad­tak az országjelentésekből.

For­rás: Magyar Nemzet