Hírek Vélemények/Publicisztikák Kese­lyűk az ország fölött

Kese­lyűk az ország fölött

Pil­hál Tamás bru­tá­lis cik­ket írt a libsikről

A demok­rá­cia ünne­pe – így jel­le­mez­te a bal­ol­dal vala­me­lyik kor­sza­kos zse­ni­je az elő­vá­lasz­tást. Egy másik világ­szen­zá­ci­ót emle­ge­tett. Egy har­ma­dik meg arról beszélt, hogy meg­tet­ték az első lépést Orbán levál­tá­sá­ra. Sőt a minisz­ter­el­nök a leg­na­gyobb vesz­te­se az egész elő­vá­lasz­tá­si pur­par­lé­nak, akár kezd­het is cso­ma­gol­ni, ha nem akar­ja az ere­de­ti sze­rep­kö­ré­ben újra­nyi­tó And­rássy út 60-ban talál­ni magát jövő májusban.

Sha­re

Demok­rá­cia­ün­nep? Én csu­pán azt látom, hogy a koráb­ban a köz­té­vé épü­le­té­ben tor­na­gya­kor­la­to­kat vég­ző, lép­cső­kor­lát­ról lógó, biz­ton­sá­gi őrö­ket lök­dö­ső, majd a par­la­ment­ben szó­no­ki pul­pi­tust lezá­ró, lószer­szá­mos fel­ira­tot len­ge­tő, a Kos­suth téren rend­őrök­re füst­bom­bát haji­gá­ló „poli­ti­ku­sok” még maga­sabb bun­kó­sá­gi foko­zat­ba kap­csol­tak az elmúlt hóna­pok­ban. Ala­cso­nyan száll­nak a kis­nyi­las ÁVH-sok az Apró-villánál.

Immár napon­ta ígér­nek bör­tönt, kény­szer­mun­ka­tá­bort, tel­jes vagyon­el­kob­zást, föl­dön­fu­tó­vá tételt, illet­ve akasz­tó­fát a kor­mány­ta­gok­nak meg min­den fide­szes­nek. Elő­ző­leg még csak a bal­ol­dal leg­két­ség­be­ej­tőbb koca­jog­ászai mereng­tek a jog­ál­la­mi­ság ide­ig­le­nes föl­füg­gesz­té­sé­ről (amely ezek sze­rint még­is­csak léte­zik, ha föl akar­ják füg­gesz­te­ni!), két­har­ma­dos tör­vé­nyek feles több­ség­gel való módo­sí­tá­sá­ról, az alap­tör­vény kuká­ba hají­tá­sá­ról – ma viszont már ez az alap, a „közös neve­ző” vágy­mi­nisz­ter­el­nö­ke­ik köré­ben. Csu­pán rész­let­kér­dé­sek­ben nem érte­nek egyet. Tud­ni­il­lik: sta­tá­ri­um­mal vagy anél­kül old­ják meg az ország tel­jes fidesz­te­le­ní­té­sét, ha netán kezük­be kapa­rin­ta­nák a kormányrudat.

A magyar­or­szá­gi bal­ol­dal (népi nevén: Soros-kol­bász) kont­ra­sze­lek­tált jellemóriá­sai a túl­élést jelen­tő par­la­men­ti szé­ke­kért, eset­le­ges bár­sony­szé­ke­kért teper­nek. Ver­sen­gé­sük azon­ban nem épkéz­láb gon­do­la­tok, poli­ti­kai prog­ra­mok, ország­job­bí­tó vízi­ók bemu­ta­tá­sá­ból áll, olyas­mi­jük ugyan­is nincs. A 2010 előt­ti sike­re­ik­re sem hivat­koz­hat­nak, miu­tán csak kilőtt sze­me­ket, adós­ság­he­gyet és kifosz­tott orszá­got hagy­tak maguk után. Így inkább azon mara­kod­nak, melyi­kük tud­ja meg­győ­zőb­ben ala­kí­ta­ni Sza­mu­ely Tibort.

Ha engem kér­dez­nek: sze­rin­tem mind­egyi­kük. Ám a leg­hi­te­le­seb­ben talán a job­bi­kos Far­kas Péter Bar­na­bás, Ózd alpol­gár­mes­te­re sze­re­pelt, aki­ről egy len­gyel­or­szá­gi holo­kauszt-emlék­mú­ze­um­ban készült kar­len­dí­tős fény­kép került elő a napok­ban. Lebu­ká­sa után Far­kas test­vér azt ecse­tel­te, hogy csu­pán a haver­ja­i­nak inte­ge­tett. Nyúj­tott kar­ral, össze­zárt ujjak­kal. A leg­vic­ce­sebb az egész­ben, hogy Gyur­csány­né Klá­ra kiállt mel­let­te, elhit­te az inte­ge­tős ver­zi­ót. Az ügy meg­nyug­ta­tó ren­de­zé­sé­hez már csak Ferenc szak­vé­le­mé­nyé­re várunk, aki régi szak­ér­tő­je a témá­nak: saját beval­lá­sa sze­rint ugyan­is sok­szor lát­ta a papá­ját, amint vala­me­lyik német adót nézi, és lendítget…

Hát vala­hogy így zaj­lik az elő­vá­lasz­tá­si bol­ha­cir­kusz, amely­nek minap ért véget az első föl­vo­ná­sa. Az ered­mé­nye­ket most magu­kat komoly­nak gon­do­ló elem­zők csó­csál­ják, mérics­ké­lik. Csak tud­nám, minek. Egyet­len köz­jegy­ző vagy bal­ol­dal­tól füg­get­len (tehát vala­me­lyest hite­les) figu­ra sem volt a sza­va­zat­szám­lá­lók között. Csu­pán bal­lib párt­em­ber­kék, Magyar Györ­gyék „Civil Válasz­tá­si Bizott­sá­ga”, no meg a hiva­ta­los­nak hang­zó, de szin­tén vir­tig­li bal­ol­da­li „Orszá­gos Elő­vá­lasz­tá­si Bizott­ság” ser­te­per­télt a vok­sok körül. Azt szá­mol­tak, amit akar­tak. Talál­tak is hir­te­len vagy hat­szá­za­lék­nyi érvény­te­len vok­sot, ami több­szö­rö­se egy nor­mál válasz­tá­sé­nak. És akkor az „elcsú­szott” Excel-táb­lá­za­tok­ról, az infor­ma­ti­kai rend­szer két­na­pos „lefa­gyá­sá­ról” vagy az egyes hely­szí­nek­re tele­pí­tett kopasz verő­em­be­rek­ről még nem is beszéltünk.

Aki mind­ezek tük­ré­ben hite­les­nek tekin­ti az elő­vá­lasz­tá­si ered­mé­nye­ket, az vagy fana­ti­kus hülye, vagy bal­ol­dal poli­ti­kus. (Bár e két hal­maz jelen­tős átfe­dést mutat.) Az érin­tet­tek nyil­ván azt is ugyan­ilyen komo­lyan ven­nék, ha az ország­gyű­lé­si válasz­tá­so­kon kizá­ró­lag fide­szes dele­gál­tak szá­mol­hat­nák a vok­so­kat. Ja, nem.

Az egész elő­vá­lasz­tás­nak pon­to­san ugyan­annyi köz­jo­gi vonat­ko­zá­sa van, mint annak, hogy a minap tiszt­újí­tó köz­gyű­lést tar­tott a Pest­szent­lő­rin­ci Gyó­gyult Alko­ho­lis­ták Köre. Sem­mi. Nyis­ta. De leg­alább az utób­bi­ak nem fenye­get­ték akasz­tó­fá­val a korcsmárosokat.

Hal­lom, Kará­csony­ék arról ára­doz­nak, milyen cso­dá­la­tos, hogy hat­száz­har­minc­ez­ren sza­vaz­tak. Száz­mil­li­ó­kat éget­tek el köz­te­rü­le­ti meg inter­ne­tes hir­de­té­sek­re, és csu­pán ennyi­re futot­ta: a válasz­tás­ra jogo­sult magya­rok keve­sebb mint nyolc szá­za­lé­ka bagó­zott felé­jük. Leg­fel­jebb a szűk kemény mag­ju­kat bír­ták elvon­szol­ni az urnák­hoz. Füg­get­len sza­va­zat­szám­lá­lók, köz­jegy­zők híján per­sze nem tud­hat­juk, tény­leg szavaztak‑e ennyi­en, ám ha nagy­vo­na­lú­an elfo­gad­juk a hat­száz­har­minc­ez­res szá­mot, akkor is: mi ezen a sok? Mire olyan büsz­kék? A Fidesz Stop, Gyur­csány! Stop, Kará­csony! petí­ci­ó­ját már majd­nem két­szer ennyi­en írták alá.

Az elő­vá­lasz­tás talán leg­vi­dá­mabb jele­ne­te az volt, ami­kor Stum­pf And­rás, az „iga­zi kon­zer­va­tív” Válaszonline.hu skrib­le­re köz­hír­ré tet­te: ő már­pe­dig elmegy a „Moszk­va” tér­re elő­vá­lasz­ta­ni. Majd rövid­del később duz­zog­va közöl­te: még­sem elő­vá­lasz­tott, mert egy olyan nyi­lat­ko­za­tot akar­tak vele alá­írat­ni, mely sze­rint jövő­re is a bal­ol­dal­ra sza­vaz. Ő viszont azt még nem tud­hat­ja. S milyen igaz! Fél év nagy idő, az alatt több­ször is tér­fe­let lehet cserélni…

Egyéb­ként el tud­ják kép­zel­ni, hány köte­le­zett­ség­sze­gé­si eljá­rás indul­na Magyar­or­szág ellen, ha a Fidesz akar­na köte­lez­vényt alá­írat­ni az embe­rek­kel, hogy jövő­re rá sza­vaz­za­nak? Sok. Talán Tavar­est és Sar­gen­ti­nit is elő­ka­par­nák az elfek­vő­ből, írja­nak új jelen­té­se­ket. (Hiszen az elő­ző­ek is milyen hatá­so­sak voltak…)

Vég­ső soron az elő­vá­lasz­tás arról szól, hogy a Magyar­or­szá­gon állo­má­so­zó, de kül­föl­di kot­tá­ból muzsi­ká­ló bal­ol­dal kép­te­len magá­nak föl­par­cel­láz­ni a remény­be­li kép­vi­se­lői helye­ket. Leg­alább­is béké­sen, leszá­mo­lá­sok, egy­más elásá­sa nél­kül. Az osz­toz­ko­dás­hoz kell az elő­vá­lasz­tá­si szín­já­ték. A lát­szat, hogy erről nem is ők, hanem a nép dönt. Az a baj, hogy túl sok az éhes száj, s kevés a pozí­ció. (Ezért kell Kará­csony­nak is vagy ötven tanács­adó meg rakás­nyi helyet­tes: jól kell lakat­ni a sok herét.)

Bár min­dig a Fideszt okol­ják, nem a Fidesz dön­töt­te el, hogy két bal­li­be­rá­lis párt (MSZP, SZDSZ) helyett legyen hat. Erről kisebb­részt a válasz­tók dön­töt­tek (mikor a tör­té­ne­lem sze­mét­domb­já­ra hají­tot­ták az SZDSZ‑t és össze­tö­pö­rí­tet­ték az MSZP‑t), nagyobb­részt viszont a hata­lom­éhes, kizá­ró­lag az int­ri­ká­lás­hoz, pozí­ci­ók haj­szo­lá­sá­hoz értő bal­li­be­rá­lis poli­ti­ku­sok tehet­nek. Ők ala­pí­tot­tak új pár­to­kat, újabb kis sze­mét­dom­bo­kat, ami­ken kuko­ré­kol­hat­nak, nem a Fidesz. S ők azok, akik most sem arról beszél­nek, kor­má­nyon mit pró­bál­ná­nak job­ban csi­nál­ni, mint a mos­ta­ni­ak (ami per­sze vicc, hiszen 2010 előtt kide­rült: kor­mány­zás­kép­te­le­nek), hanem kizá­ró­lag a még meg sem szer­zett bár­sony­szé­ke­ket osz­to­gat­ják egy­más­nak. Mint a kese­lyűk, úgy köröz­nek az ország felett.

Kará­csony pél­dá­ul beje­len­tet­te: Már­ki-Zay lesz az ő „elszá­mol­ta­tá­si atya­úr­is­te­ne”, mert erköl­csi­leg annyi­ra tisz­ta (a taka­rí­tó­nők­kel is bekap­csolt dik­ta­fon­nal beszél­get); de ha még­sem, akkor az „alkot­má­nyos­ság hely­re­ál­lí­tá­sá­ért fele­lős” helyet­te­se, a „jobb­ke­ze” lesz. Dob­re­vet pedig mint a „bal­ke­zét” meg­te­szi kül­ügy­mi­nisz­ter­nek. És Had­há­zy (Lószer­szám) Ákos is biz­to­san lesz majd vala­mi, eset­leg Kará­csony közép­ső lába. Aztán eltelt pár óra, és ham­vá­ba holt az egész.

Már most remek a műsor, ragyo­gó fél év áll előttünk!

For­rás: magyar​nem​zet​.hu