Kár­pát-meden­ce-anto­ló­gia online térben

A Hagyo­má­nyok Háza online soro­za­ta, a Szín­pa­dOn az idén het­ven­éves Magyar Álla­mi Népi Együt­tes nagy sike­rű elő­adá­sát, a Kár­pát-meden­ce-anto­ló­gi­át tűzi műso­rá­ra május 14-én. Mihá­lyi Gábor együt­tes­ve­ze­tő mutat­ja be az olva­sók­nak a produkciót.

„Az elmúlt évet – a tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum évfor­du­ló­ján – a magyar Ország­gyű­lés a nem­ze­ti össze­tar­to­zás évé­nek nyil­vá­ní­tot­ta. Ennek jegyé­ben készí­tet­tük el a Kár­pát-meden­ce-anto­ló­gi­át. A darab alap­ve­tő kon­cep­ci­ó­ja: min­den poli­ti­kai katak­liz­ma elle­né­re mi, magya­rok a Kár­pát-meden­cé­ben össze­tar­to­zunk. Öröm­mel lát­juk, hogy az akkor meg­hú­zott hatá­rok az utób­bi évti­ze­dek­ben átjár­ha­tó­vá vál­tak, de ez nem jelen­ti azt, hogy ha egy magyar Kolozs­vár­ra vagy Kas­sá­ra láto­gat, ne fáj­na a szíve.

Rész­let az elő­adás­ból
Fotó: Vára­di Levente

Az elő­adás másik üze­ne­te, hogy mi, magya­rok a Kár­pát-meden­cé­ben velünk együtt élő nem­ze­ti­sé­gek­kel is össze­tar­to­zunk. Az ezer­éves szent­ist­vá­ni Magyar­or­szág – a vér­zi­va­ta­ros szá­za­dok elle­né­re – egy kul­tu­rá­lis egy­sé­get kovácsolt.

Ezt, a ket­tős össze­tar­to­zás gon­do­la­tát oszt­juk meg a nézők­kel, a magyar és más nem­ze­ti­sé­gek tán­cai és zenéi teszik sok­szí­nű­vé a bemu­ta­tót. A jó sze­mű közön­ség szá­má­ra egy­ér­tel­mű­vé vál­hat, hogy a több száz éves együtt­élés hatott a másik szo­ká­sa­i­ra, kul­tú­rá­já­ra. Ne feled­jük, híres erdé­lyi-fel­vi­dé­ki zené­sze­ink jár­tak román, szlo­vák lako­dal­mak­ba, keresz­te­lők­re is! Jó pél­da erre a Magyar­pa­lat­kai Ban­da, a zene­kart a kör­nyék mint­egy fél­száz falu­já­ba hív­ták, s min­de­nütt meg­áll­ta a helyét. Nem­csak a zene, a tán­cok is sok­ban hason­lí­ta­nak; a külön­bö­ző­ség sok­szor a népi szo­ká­sok­kal, az adott tán­cos vér­mér­sék­le­té­vel, tem­pe­ra­men­tu­má­val magya­ráz­ha­tó. Fel­vi­dé­ken a szlo­vák csár­dás figu­rá­ja is nagy­ban hason­lít a magyar­ra, s még sorol­hat­nám a példákat.

A pro­duk­ci­ó­ban nyo­ma­ték­kal jele­nik meg az erdé­lyi örök­ség rend­kí­vül szí­nes, hagyo­mány­őr­ző tánc­kul­tú­rá­já­val, hiszen a tör­té­ne­lem viha­rai kegye­seb­ben bán­tak e külön­ál­ló ország­résszel. Igen, Erdély­ben és Par­ti­um­ban a falu­si közös­sé­gek is job­ban meg­tar­tot­ták a szo­ká­sa­i­kat, mint akár az anya­or­szág, akár a Fel­vi­dék közösségei.

Viszont, mint neve is jel­zi, kon­cep­ci­ónk­ban a Kár­pát-meden­ce egé­sze sze­re­pelt, így gon­dos válo­ga­tás­sal, »pozi­tív diszk­ri­mi­ná­ci­ó­val« tet­tük tel­jes­sé, szé­le­sebb körű­vé a produkciót.”

Továb­bi infor­má­ci­ó­kat a Hagyo­má­nyok Háza hon­lap­ján olvashatnak.

For­rás: Magyar Nemzet