Kará­csonyt vég­képp eltörölni

A SZÉLSŐBALOLDALI MOZGALMÁROK ÖSSZEHANGOLT TÁMADÁST FOLYTATNAK A SZABAD VILÁG ELLEN

Emlék­szünk még a pro­le­tár Inter­na­ci­o­ná­lé sora­i­ból ismert fel­hí­vás­ra – „A múl­tat vég­képp eltö­röl­ni…”? Nos, ez a kiin­du­ló­pont­ja a mai Ame­ri­ká­ból ter­je­dő agit­prop „eltör­lés­kul­tú­ra” irány­zat­nak, amit a libe­rá­li­sok ellent­mon­dást nem tűrő­en eről­tet­nek az egész világra.

A béke‑, hagyo­mány- és haza­sze­re­tő pol­gá­ro­kat napon­ta érik az újabb és újabb atro­ci­tá­sok. Ezút­tal Ran­dolph váro­sa, New Jer­sey-ben (USA) volt az újabb woke és eltör­lés­kul­tú­ra hely­szí­ne. A helyi okta­tá­si tes­tü­let egy­han­gú­lag meg­sza­vaz­ta az ünne­pek eltör­lé­sét, pon­to­sab­ban azok nevé­nek emlí­té­sét. A hála­adás (Thanks­gi­ving), Kolum­busz nap­ja (Colum­bus day) vagy a kará­csony (Christ­mas) már a múl­té az ő olva­sa­tuk­ban. Mond­juk ide­ha­za egy bizo­nyos „Kará­csony” eltör­lé­sé­ért, azt hiszem, sokan közü­lünk hálát adnának.

Az első pofon Ran­dolph­ban Kolum­busz nap­já­nak ősla­ko­sok nap­já­vá (Ind­i­ge­no­us ­peoples day) tör­té­nő átne­ve­zé­se volt. Kolum­busz Kris­tóf ma már nem Ame­ri­ka fel­fe­de­ző­je, hanem leigá­zó­ja – a libe­rá­lis demok­ra­ta főso­dor sze­rint. Ehhez képest azért Ohio fővá­ro­sát még a mai napig Colum­bus­nak hív­ják, New York egyik leg­ked­vel­tebb tere a Colum­bus squ­a­re, Bri­tish Colum­bia tar­to­mány Kana­dá­ban szin­tén Kolum­busz­ról kap­ta nevét, az Egye­sült Álla­mok fővá­ro­sa a Dis­t­rict of Colum­bia köz­igaz­ga­tá­si kör­zet­ben helyez­ke­dik el, és nem mel­les­leg egy egész ország – Kolum­bia – szin­tén Kolum­busz­ról lett elne­vez­ve. De eljön majd a pil­la­nat, ami­kor az eltör­lés­kul­tú­ra önkény­urai és önkény­úr­női majd eze­ket is átne­ve­zik. Az lesz az utol­só csepp a pohárban.

De Kolum­busz kiik­ta­tá­sá­val nem elé­ged­tek meg a radi­ká­lis véle­mény­for­má­lók. Tovább feszí­tet­ték a húrt. A woke esz­mék­kel átita­tott okta­tá­si tes­tü­let Ran­dolph­ban épp azt sza­vaz­ta meg, hogy mos­tan­tól min­den ünne­pet csak „ünnep 1”, „ünnep 2” stb. módon említ­se­nek. Nincs több hála­adás ünne­pe novem­ber negye­dik csü­tör­tö­kén, nincs több füg­get­len­ség nap­ja júli­us 4‑én és nincs több kará­csony decem­ber 25-én. A helyi­ek ezt már nem hagy­ták annyi­ban. Kia­bá­lós vitá­ba fajult a napi­ren­di téma fel­ve­té­se és a sza­va­zás az okta­tá­si tes­tü­let ülé­sén, ame­lyen a szü­lők és gyá­mok is részt vehet­tek. A helyi lako­sok ezt köve­tő­en kér­vényt nyúj­tot­tak be az okta­tá­si tes­tü­let egé­szé­nek lemon­da­tá­sá­ra. Vár­juk a fej­le­mé­nye­ket, hogy ezút­tal ki kere­ke­dik felül ebben az ütközetben.

Ran­dolph egyéb­ként több­sé­gé­ben jómó­dú fehé­rek által lakott, 25 ezer lélek­szá­mú kis­vá­ros Mor­ris megyé­ben, amely az egyik leg­ma­ga­sabb átlag­jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­ző kör­zet New Jer­sey állam­ban. Érde­kes módon az ilyen és hason­ló pro­vo­ká­ci­ók az elmúlt évek­ben gyak­ran a jól szi­tu­ált libe­rá­lis fehé­rek által lakott régi­ók­ban tör­tén­tek. Iro­ni­kus fej­le­mény, hogy éppen ezek­ben a tehe­tős, zömé­ben észak­ke­le­ti, Atlan­ti-óce­án-men­ti álla­mok­ban (Con­nec­ti­cut, New Jer­sey, Rho­de Island, Mas­sa­chu­se­tts), vala­mint a nyu­ga­ti par­ti, kali­for­ni­ai isko­la­kör­ze­tek­ben eről­te­tik a diá­kok­ra a kri­ti­kus rassz­el­mé­le­tet, a gen­der­el­mé­le­tet, a transzne­műek „joga­i­nak” elis­me­ré­sét stb.

Feb­ru­ár­ban a The Washing­ton Times napi­lap közölt egy top tízes lis­tát a leg­fris­sebb eltör­lés­kul­tú­ra-kez­de­mé­nye­zé­sek­ről. Ezek közt sze­re­pelt Mike Lin­dell, aki­nek a nép­sze­rű „My pil­low” brand néven ismert pár­ná­ját mint­egy húsz bolt, illet­ve bolt­há­ló­zat levet­te a pol­cok­ról, mind­össze azért, mert Trump elnö­köt támo­gat­ta. De meg­tá­mad­ták a Har­ry Pot­ter-soro­zat szer­ző­jét, J. K. Row­lin­got is, mert aggo­dal­mát fejez­te ki ami­att, hogy a transz­gen­der nyo­mu­lás hát­rál­tat­hat­ja a női egyen­jo­gú­ság kül­de­té­sét. Aztán per­sze a lis­tán sze­re­pelt a Fox tele­ví­zió sztár­ri­por­te­re­i­nek neve is – Tuc­ker Carl­son, Sean Han­nity és Lau­ra Ing­ra­ham –, akik­nek műso­ra­it szá­mos hir­de­tő boj­kot­tál­ta csak azért, mert jobb­ol­da­li­ak és patrióták.

Ami az isko­la­kör­ze­tek ámok­fu­tá­sát ille­ti, San Fran­cis­co okta­tá­si tes­tü­le­te már az év ele­jén beje­len­tet­te, hogy min­den olyan isko­lát átne­vez­nek, amely Washing­ton, Jef­fer­son és Lin­coln nevét vise­li. A dön­tés 44 isko­lát érin­tett. Hogy minek nevez­ték át őket, arról nincs infor­má­ci­óm, de nem lep­ne meg, ha Ho Si Minh, Fidel Castro, Che Gue­vara, Kim Dzsong Un, netán Karl Marx és Lenin neve is sze­re­pel­ne a lis­tán. Nem alap­ta­lan talál­ga­tá­sok ezek, hiszen gon­dol­junk csak bele, hogy Tri­er váro­sá­ban, Német­or­szág­ban nem­ré­gen Lenin-szob­rot avat­tak az Euró­pai Unió veze­tő tisztségviselői.

És ezek után bár­ki is ki meri jelen­te­ni, hogy mind­ezek csak elszi­ge­telt jelen­sé­gek és nem egy össze­han­golt táma­dás a sza­bad világ ellen? Sza­bad, füg­get­len nem­ze­tek alatt ma már a közép-euró­pai orszá­gok és Orosz­or­szág is érten­dők. Ame­ri­kai, német, olasz, fran­cia és egyéb pat­ri­ó­ták szin­tén küz­de­nek a libe­rá­li­sok aljas pro­pa­gan­da-had­já­ra­ta ellen, amely­nek lénye­ge, hogy felül­ről, a pol­gá­ri lakos­ság meg­kér­de­zé­se nél­kül kíván­ják min­den újabb radi­ká­lis ötle­tü­ket meg­va­ló­sí­ta­ni. Ez len­ne a demok­rá­cia, amely­nek jog­ál­la­mi létét jelen­leg hiá­nyol­ják nem­ze­ti elkö­te­le­zett­sé­gű országokban?

Mi jöhet még? Mit töröl­het­nek még el? Első kör­ben a radi­ká­lis woke hang­adók egye­ne­sen a rend­őr­ség meg­szün­te­té­sé­re szó­lí­tot­ták fel a köz­pon­ti kor­mányt és terü­le­ti önkor­mány­za­to­kat, de mini­mum a rend­fenn­tar­tó szer­vek finan­szí­ro­zá­si kere­te­i­nek vissza­vá­gá­sát köve­tel­ték. Ezen­kí­vül, úgy álta­lá­ban, a nem­ze­ti kor­má­nyok és min­den­faj­ta hagyo­mány (csa­lád, egy­ház) vissza­szo­rí­tá­sát is fon­tos­nak tart­ják. De miért kel­le­ne itt meg­áll­ni­uk? Simán tovább lehet gon­dol­ni ezt a köve­te­lés­cso­ma­got. Napi­ren­den lehet pél­dá­ul a fehér lakos­ság egé­szé­nek eltör­lé­se, az idős embe­rek kiik­ta­tá­sa, egész Ame­ri­ka, Euró­pa és egyéb föld­ré­szek, de netán a Hold eltün­te­té­se is. Azon­ban mi len­ne, ha elér­kez­nénk vég­re egy olyan követ­kez­te­tés­hez, hogy eljött az ide­je a libe­rá­li­sok eltör­lé­sé­nek? Töröl­jük el magu­kat az eltör­lő­ket! A fel­for­ga­tók és az eltör­lés­kul­tú­ra pro­pa­gan­dis­tái med­dig foly­tat­ják még bün­tet­le­nül az ámokfutást?

Tulaj­don­kép­pen a magam részé­ről saj­ná­lom a libe­rá­li­so­kat. Azért is szo­rul el a szí­vem, mert ha még­is siker­rel jár­nak és már min­dent eltö­röl­tek (can­cel cul­tu­re) és min­den­kit „fel­éb­resz­tet­tek” (woke), akkor min­den bizonnyal rend­kí­vül bol­dog­ta­la­nok lesz­nek, hiszen magu­kon kívül már nem lesz mit eltö­röl­ni­ük. Bam­bán néz­nek majd egy­más­ra és mon­do­gat­ják: „Most mit kezd­jünk az eltör­lés­kul­tú­ránk­kal és a woke moz­gal­munk­kal? Kinek tér­de­pel­jünk le mos­tan­tól? Egy­más­nak?” Hisz már min­dent leta­rol­tak, sen­ki nem „nyom­ja már el” őket, és az összes pat­ri­ó­ta fehér ember elköl­tö­zött a Mars­ra. Csak ők marad­tak itt, sze­gény világ­meg­vál­tó (értsd fel­for­ga­tó) libe­rá­li­sok, egy hajó­ban evez­ve a Black Lives Mat­ter-féle radi­ká­li­sok­kal, akik akkor­ra már unal­muk­ban vala­mi irá­nyí­tói sze­rep­kör­ben, de az is lehet, hogy egy rezer­vá­tum­ban fog­ják saját magu­kat eltö­röl­get­ni önnön eltörléskultúrájukkal.

A kese­rű humort fél­re­té­ve úgy tűnik, mint­ha szép las­san for­rás­pont­hoz érkez­ne ez a glo­bá­lis ütkö­zet a pat­ri­ó­ta, hagyo­mány­sze­re­tő embe­rek és a libe­rá­lis pro­vo­ká­to­rok között. Ahogy a keresz­tény lel­kü­le­tű Márai sugall­ta anno, és amely meg­lá­tá­sá­nak lénye­gét az én interp­re­tá­ci­óm­ban így lehet­ne össze­fog­lal­ni: az ate­is­ta-libe­rá­lis békét­len­ke­dők előbb-utóbb egy újabb világ­égést okoz­hat­nak majd. Nehéz csör­te lesz ez min­den­ki­nek, bele­ért­ve az agresszo­ro­kat és a békés, hazá­ju­kat és hagyo­má­nya­i­kat védő állam­pol­gá­ro­kat is. Elkép­zel­he­tő, hogy idő­vel a kereszt­tűz alá vett nem­ze­ti erők sora­i­kat ren­dez­ve több kon­ti­nen­sen is ellen­tá­ma­dás­ba len­dül­nek majd és meg­for­dít­ják az ütkö­zet kime­ne­te­lét. Ebből kifo­lyó­lag a győz­tes­nek kijá­ró elő­nyök tár­gya­lá­sos eléré­se és a pro­vo­ká­to­rok meg­bün­te­té­se is napi­ren­den lehet. De lényem­ből kiin­dul­va bosszút akkor se akarok.

Topo­lán­sz­ky Ádám volt ame­ri­kai köz­tiszt­vi­se­lő, publicista

For­rás: Magyar Nemzet