Hírek Külföldi hirek Juli­an Assan­ge nem adha­tó ki az Egye­sült Államoknak

Juli­an Assan­ge nem adha­tó ki az Egye­sült Államoknak

 A brit kor­mány nem adhat­ja ki az Egye­sült Álla­mok­nak Juli­an Assan­ge-ot – így dön­tött nem jog­erős hét­fői vég­zé­sé­ben az eljá­ró lon­do­ni bíró­ság. Az ame­ri­kai ható­sá­gok vár­ha­tó­an fel­leb­be­zést nyúj­ta­nak be a hatá­ro­zat ellen.

Az ame­ri­kai ható­sá­gok a brit kor­mány­hoz benyúj­tott kiada­tá­si kére­lem­ben 18 vád­pon­tot fogal­maz­tak meg a Wiki­Le­aks kiszi­vá­rog­ta­tó por­tál ala­pí­tó­ja ellen. Ezek közül 17 kém­ke­dés­sel, egy pedig szá­mí­tó­gé­pes rend­sze­rek fel­tö­ré­sé­vel vádol­ja Assange-ot.

Az auszt­rál állam­pol­gár­sá­gú, 49 éves Juli­an Assan­ge por­tál­ja hoz­zá­ve­tő­le­ges becs­lé­sek sze­rint csak­nem 500 ezer tit­kos ame­ri­kai dip­lo­má­ci­ai táv­ira­tot szer­zett meg, és az elmúlt évek­ben ezek jelen­tős részét átad­ta médiapartnereinek.

A lon­do­ni köz­pon­ti bün­te­tő­bí­ró­ság azon­ban hét­főn kihir­de­tett hatá­ro­za­tá­ban kimond­ta, hogy Juli­an Assan­ge nem adha­tó ki az ame­ri­kai ható­sá­gok­nak, első­sor­ban azért, mert­re­á­lis annak a koc­ká­za­ta, hogy Assan­ge az ame­ri­kai vizs­gá­la­ti fog­ság­ban öngyil­kos­sá­got követ el.

A vég­zés sze­rint az ame­ri­kai kér­vény alap­ján, szi­go­rú­an jogi szem­pont­ból, elren­del­he­tő len­ne Assan­ge kiadatása.

Mind­azon­ál­tal depresszi­ós, a jövő­jé­től ret­te­gő ember­ről van szó, és a tel­jes elszi­ge­telt­ség körül­mé­nyei köze­pet­te, a jelen­le­gi ang­li­ai vizs­gá­la­ti fog­sá­gá­nak hely­szí­nén foga­na­to­sí­tott koc­ká­zat­csök­ken­tő intéz­ke­dé­sek nél­kül nem garan­tál­ha­tó, hogy Assan­ge nem vet véget éle­té­nek – áll a lon­do­ni bíró­ság hét­fői végzésében.

Védői sze­rint a Wiki­Le­aks por­tál ala­pí­tó­ját az Egye­sült Álla­mok­ban akár 175 év bör­tön­re is ítél­he­tik. Az ame­ri­kai ható­sá­gok ugyan­ak­kor jelez­ték, hogy Assan­ge-nak kiada­tá­sa és elíté­lé­se ese­tén nagy való­szí­nű­ség­gel 4 – 6 évet kel­le­ne rács mögött töltenie.

Az Egye­sült Álla­mok­nak 14 nap­ja van a fel­leb­be­zés benyúj­tá­sá­ra, és az ame­ri­kai kor­mány már koráb­ban közöl­te, hogy a kiada­tás meg­ta­ga­dá­sa ese­tén ezt meg is teszi.

Juli­an Assan­ge hét évet töl­tött Ecua­dor lon­do­ni nagy­kö­vet­sé­gén, az ecu­a­do­ri kor­mány által nyúj­tott dip­lo­má­ci­ai mene­dék védel­mé­ben. Két éve azon­ban – az ecu­a­do­ri nagy­kö­vet enge­dé­lyé­vel – a Scot­land Yard a dip­lo­má­ci­ai kép­vi­se­let épü­le­té­ben őri­zet­be vette.

Assan­ge ere­de­ti­leg azért mene­kült a nagy­kö­vet­ség­re, mert a svéd kor­mány is köröz­te őt Svéd­or­szág­ban elkö­ve­tett sze­xu­á­lis bűn­cse­lek­mé­nyek vád­já­val, bár a svéd ügyész­ség a vizs­gá­la­tot már évek­kel ezelőtt beszün­tet­te, és 2019-ben vissza­von­ta Assan­ge nem­zet­kö­zi körözését.

Juli­an Assan­ge és ügy­vé­dei attól tar­tot­tak, hogy­ha Nagy-Bri­tan­nia átad­ja Assan­ge-ot Svéd­or­szág­nak, a svéd kor­mány kiad­hat­ja őt az Egye­sült Államoknak.

Az ame­ri­kai ható­sá­gok azon­ban köz­vet­le­nül a brit kor­mány­hoz is eljut­tat­ták a kiada­tá­si kérelmet.

A tavaly feb­ru­ár­ban kez­dő­dött kiada­tá­si eljá­rás­ban az ame­ri­kai kor­mány jogi kép­vi­se­lő­je kifej­tet­te, hogy az ame­ri­kai dip­lo­má­ci­ai okmá­nyok szer­kesz­tet­len köz­zé­té­te­lé­vel Assan­ge tuda­to­san sodort súlyos veszély­be olyan embe­ri jogi és ellen­zé­ki akti­vis­tá­kat, vala­mint újság­író­kat, akik elnyo­mó rezsi­mek vezet­te orszá­gok­ban élnek és tevé­keny­ked­nek, vagy ter­ror­szer­ve­ze­tek­ről gyűj­töt­tek adatokat.

Az ame­ri­kai kor­mány jogi kép­vi­se­lő­je sze­rintnem lehet a szó­lás­sza­bad­ság­hoz fűző­dő jog­gal iga­zol­ni mások éle­té­nek és sze­mé­lyi biz­ton­sá­gá­nak köz­vet­len veszélyeztetését.

Jogi szak­ér­tők egy­ön­te­tű véle­mé­nye sze­rint Assan­ge kiada­tá­si ügye a fel­leb­be­zé­si eljá­rá­sok miatt jó eséllyel éve­kig elhúzódik.

For­rás: 888​.hu