Jog­ál­lam a Black Lives Mat­ter ide­jén – Wil­li­am Barr intő szavai

Gyak­ran poli­ti­kai célo­kat kell keres­ni az ame­ri­kai kor­mány­el­le­nes lépé­sek mögött

Nem kívá­na­tos hely­zet az, ami­kor egyes ügyé­szek poli­ti­kai ambí­ci­ók­ból faka­dó­an szol­gál­ják ki a főso­dor ideo­ló­gi­á­ját – mond­ta minap a beszé­dé­ben Wil­li­am Barr ame­ri­kai igaz­ság­ügyi minisz­ter, aki sze­rint a Black Lives Mat­ter (A feke­te éle­tek szá­mí­ta­nak) nevű szer­ve­zet való­já­ban nem a feke­te éle­tek­kel törődik

Wil­li­am Barr igaz­ság­ügyi minisz­ter a napok­ban a Hills­dale Egye­te­men tar­tott beszé­dé­ben a jelen­le­gi ame­ri­kai bel­po­li­ti­kai fej­le­mé­nyek­re ref­lek­tál­va bele­mé­lyedt a jog­ál­lam újradefiniá­lásának kér­dé­sé­be. Barr leszögezte:

a jog­ál­lam leté­te­mé­nye­sei maguk az állam­pol­gá­rok, hiszen az alkot­mány első­sor­ban az embe­rek kezé­be helye­zi az irá­nyí­tás jogát.

Ezzel ter­mé­sze­te­sen leg­in­kább a sza­va­zó­ur­na fon­tos­sá­gá­ra utalt, nem az ame­ri­kai nagy­vá­ro­sok­ban szí­tott utcai felfordulásokra.

Beszé­dé­ben Barr három fon­tos téma­kört bon­tott ki. Az egyik a szö­vet­sé­gi ügyé­szek füg­get­len műkö­dé­sé­nek jelen­tő­sé­ge. Nem­rég több ame­ri­kai véle­mény­for­má­ló és poli­ti­kus hang­sú­lyoz­ta Soros György magyar szár­ma­zá­sú üzlet­em­ber sze­re­pét abban, ahogy bele­nyúlt az ame­ri­kai szö­vet­sé­gi ügyé­szi rend­szer működésébe.

Soros nem kevés pénz­zel igye­ke­zett befo­lyá­sol­ni a reg­ná­ló szö­vet­sé­gi ügyé­sze­ket, hogy lazít­sa­nak az elítél­tek fog­va tar­tá­si körül­mé­nye­in, s eny­hébb íté­le­te­ket szab­ja­nak ki rájuk, vala­mint pró­bál­ja­nak fel­lép­ni meg­vá­lasz­tott kor­mány­ta­gok, akár az elnök ellen is.

Soros sze­re­pét töb­bek között fel­hoz­ta Bill O’Reilly köz­is­mert tele­ví­zi­ós kom­men­tá­tor, illet­ve Newt Ging­rich, a washing­to­ni kép­vi­se­lő­ház egy­ko­ri elnö­ke, aki repub­li­ká­nus szí­nek­ben indult az elnök­je­lölt­sé­gért zaj­ló 2012-es ver­seny­ben. Mind­ket­tőt azon­nal meg­re­gu­láz­ta az ellen­zé­ki saj­tó, de még a jobb­ol­da­li Fox News hír­te­le­ví­zió is, amely­nek műsor­ve­ze­tő­je azon­nal leál­lí­tot­ta Ging­ri­chet, ami­kor Soros nevét emlí­tet­te. Barr lénye­gé­ben arra utalt a szö­vet­sé­gi ügyé­szek­kel kap­cso­lat­ban, hogy a jog­ál­lam szem­pont­já­ból nem kívá­na­tos hely­zet az, ami­kor ezek az ügyé­szek poli­ti­kai ambí­ci­ó­i­kat helye­zik elő­tér­be, és kiszol­gál­ják a libe­rá­lis főso­dor ideológiáját.

Egy másik téma, amit Barr emlí­tett, az az elmúlt hóna­pok rassziz­mus­el­le­nes tün­te­tés­hul­lá­má­nak élé­re állt Black Lives Mat­ter szer­ve­zet műkö­dé­se. Leszö­gez­te, hogy

a szer­ve­zet veze­tői való­já­ban nem fog­lal­koz­nak a feke­te életekkel,

inkább azok­ra a – gyak­ran tör­vényt sér­tő – feke­te állam­pol­gá­rok­ra épí­tik fel poli­ti­kai tevé­keny­sé­gü­ket, akik rend­őri iga­zol­ta­tás vagy intéz­ke­dés során vesz­tet­ték éle­tü­ket. Ha a Black Lives Mat­ter való­ban érde­kelt len­ne a feke­te éle­tek meg­vé­del­me­zé­sé­ben, akkor azo­kat a bel­vá­ro­si gyil­kos­sá­go­kat aka­dá­lyoz­ná meg, ame­lyek­nek több mint nyolc­van szá­za­lé­kát feke­ték köve­tik el feke­ték ellen. Ez szám­sze­rű­leg is nagyon magas, hiszen több ezer áldo­zat­ról van szó éven­te. A Black Lives Mat­ter még­is a keve­sebb mint egy­tu­cat­nyi, rend­őri intéz­ke­dés során meg­halt feke­te áldo­zat­ra épí­ti fel a kom­mu­ni­ká­ci­ós stratégiáját.

Ami a koro­na­ví­rus-vál­ság keze­lé­sét ille­ti, Wil­li­am Barr össze­ha­son­lí­tó meg­jegy­zést tett a kijá­rá­si tila­lom, az üzle­ti tevé­keny­ség sza­bá­lyo­zá­sa és a rab­szol­ga­ság között, mond­ván, az Egye­sült Álla­mok fenn­ál­lá­sa óta ez a sza­bad állam­pol­gá­ri lét máso­dik leg­na­gyobb korlátozása.

A bal­ol­da­li média azon­nal bot­rány­ként aposzt­ro­fál­ta ezt a hason­la­tot, mond­ván, a ket­tő nem hason­lít­ha­tó össze.

Épp az ellen­zé­ki bal­ol­da­li média és a demok­ra­ta pár­ti poli­ti­ku­suk szor­gal­maz­zák a tel­jes zár­la­tot, amely a gaz­da­sá­got és az embe­rek éle­tét gya­kor­la­ti­lag tel­je­sen megbénítaná.

Wil­li­am Barr e tekin­tet­ben is vissza­nyúlt az ere­de­ti téma­fel­ve­té­sé­hez, hogy egy demok­rá­ci­á­ban bíz­ni kell az embe­rek fele­lős­ség­tu­da­tá­ban és dön­té­se­i­ben, ami az alkot­mány alap­pil­lé­re is egy­ben. Barr utalt az alkot­mány azon ismert jel­mon­da­tá­nak fon­tos­sá­gá­ra is, amely sze­rint egy fele­lős­ség­tel­jes kor­mány képes az embe­rek érde­ké­ben és az embe­rek által meg­hoz­ni a döntéseit.

For­rás: Magyar Nemzet