Hírek Amerikai hirek Joe Biden elen­ge­di a gyeplőt

Joe Biden elen­ge­di a gyeplőt

Nap­ja­ink­ban a világ több pont­ján is hábo­rú dúl. Ezek közül nyu­ga­ti szem­mel néz­ve ért­he­tő módon első­sor­ban az orosz – ukrán konf­ron­tá­ció kerül gór­cső alá. Írtam is már erről koráb­ban: ami Ukraj­ná­ban tör­té­nik, ter­mé­sze­te­sen bor­zal­mas és aggasz­tó, de ez a hábo­rú lénye­gé­ben egy pro­pa­gan­da- és pro­xy­há­bo­rú, ami kez­det­től fog­va nem Ukraj­na és Orosz­or­szág, hanem Orosz­or­szág és a nyu­ga­ti hatal­mak között játszódik.

A kiala­kult hely­zet 143 mil­li­árd dol­lá­ros költ­sé­get jelen­tett az adó­fi­ze­tők­nek. Egy friss jelen­tés sze­rint ezért Joe Biden mig­rá­ci­ós poli­ti­ká­ja a felelős.

Fon­tos kiemel­ni, hogy az Egye­sült Álla­mok eddi­gi hábo­rúi, az ame­ri­kai pol­gár­há­bo­rút és Pearl Har­bort leszá­mít­va, nem ame­ri­kai terü­le­ten zaj­lot­tak. Ame­ri­ka veze­té­se ezt a mos­ta­ni konf­lik­tust is az ország hatá­ra­i­tól hat­ezer kilo­mé­ter­re szí­tot­ta Ukraj­na ideo­ló­gi­ai beke­be­le­zé­sé­vel és a NATO vég nél­kü­li terjeszkedéspolitikájával.

Van azon­ban egy hábo­rú, ami ame­ri­kai föl­dön már jó ide­je elkez­dő­dött, és ez nem más, mint az Egye­sült Álla­mok beván­dor­lás útján tör­té­nő meg­szál­lá­sa, ami­ről már szá­mos pub­li­cisz­ti­ka látott nap­vi­lá­got. Ebben a „meg­szál­lás­ban” bizo­nyí­tot­tan keve­seb­ben hal­nak meg, viszont hosszú távú hatá­sa­it tekint­ve ez a modern kori invá­zió ala­po­sab­ban fel­for­gat­hat­ja a meg­szállt terü­le­tek kul­tú­rá­ját, hagyo­má­nya­it és élet­mód­ját, mint adott eset­ben az orosz had­mű­ve­le­tek teszik ezt Ukrajnában.

Az emlí­tett mig­rá­ci­ós folya­ma­tok lényegé­ben Kali­for­nia, Ari­zo­na és Texas déli határ­vi­dé­kén zaj­la­nak. A Tit­le 42-es szá­mú egész­ség­ügyi ren­de­let fel­ol­dá­sá­val az ille­gá­lis beván­dor­lás nem­so­ká­ra tel­jes egé­szé­ben kul­tu­rá­lis had­mű­ve­le­ti szín­tér­ré fog­ja ala­kí­ta­ni az Egye­sült Álla­mo­kat. A Covid-jár­vány meg­le­pő módon rész­ben las­sí­tot­ta ezt a folya­ma­tot, hiszen a maszk­vi­se­lé­si és tesz­te­lé­si köte­le­zett­sé­ge­ket a hatá­ron is be kel­lett tartatni.

A Tit­le 42-es sza­bály­zat való­já­ban egy 1944. júli­us else­jén beik­ta­tott ame­ri­kai kor­mány­ren­de­let, amely a szö­vet­sé­gi kor­mányt fel­ha­tal­maz­za arra, hogy ragá­lyos jár­vány­be­teg­sé­gek idő­sza­ká­ban meg­ta­gad­hat­ja az ország­ba igyek­vő beván­dor­lók befo­ga­dá­sát. Ezt a ren­de­le­tet a jelen­le­gi ter­vek sze­rint a Biden-kor­mány­zat idő­vel fel­füg­gesz­ti, és a továb­bi­ak­ban nem fog vissza­uta­sí­ta­ni beván­dor­ló­kat jár­vány­ügyi kor­lá­to­zá­sok­ra hivatkozva. 

Már­pe­dig más okból kifo­lyó­lag eddig se uta­sí­tott vissza sen­kit a demok­ra­ta veze­té­sű Fehér Ház, amely Kama­la Har­ris alel­nök vezér­le­té­vel elkö­te­le­zet­ten beván­dor­lás­pár­ti. Így a Soros-féle ille­gá­lis beván­do­rol­ta­tás és a har­ma­dik világ­ból ere­dő lakos­ság­cse­re hato­dik sebes­ség­be kap­csol­hat. Ame­ri­ka meg­szál­lá­sa és kul­tu­rá­lis átala­ku­lá­sa vissza­for­dít­ha­tat­la­nul és vég­ér­vé­nye­sen befe­je­ződ­het az elkö­vet­ke­ző évtizedekben.

Ter­mé­sze­te­sen a Tit­le 42-es ren­de­let eddig se aka­dá­lyoz­ta meg, hogy az Ame­ri­ká­ban gota­ways­nek neve­zett besur­ra­nó beván­dor­lók átjus­sa­nak az orszá­gunk­ba. Ala­pos szá­mí­tá­sok sze­rint havon­ta har­minc­ezer ilyen új hon­fog­la­ló jut át a határ men­ti rése­ken az ellen­őr­ző pon­tok­nál, vagy éppen azo­kat elke­rül­ve az Egye­sült Álla­mok terü­le­té­re. Ez éves szin­ten eddig 360 ezer beván­dor­lót jelen­tett a Covid ide­jén is. 

Ez a szám azon­ban május 23-át köve­tő­en– az ABC tele­ví­zió és a Biz­ton­ság­po­li­ti­kai Minisz­té­ri­um (Depart­ment of Hom­eland Secu­rity) szá­mí­tá­sai alap­ján – rob­ba­nás­sze­rű­en meg­nö­ve­ked­het, és napi tizen­nyolc­ezer­re is ugor­hat. Ez éves szin­ten 6,5 mil­lió új beván­dor­lót jelent­het, akik java­részt nem értel­mi­sé­gi­ek vagy szak­mun­ká­sok. Fon­tos meg­em­lí­te­ni, hogy ez meg­ha­lad­ja az ukrán mene­kül­tek szá­mát, akik nem egy, hanem több ország­ba érkez­tek a hábo­rú kitö­ré­se óta.

Az új beván­dor­lók első­sor­ban Mexi­kó­ból, Gua­te­ma­lá­ból, Hon­du­ras­ból, El Sal­va­dor­ból és per­sze más­hon­nan is érkez­nek. Beval­lot­tan egy jobb élet remé­nyé­ben jön­nek, habár hogy a „jobb élet” szá­muk­ra mit jelent, azt egyi­kük sem képes pon­to­san meg­ha­tá­roz­ni. Egy biz­tos, hogy a szo­ci­á­lis-biz­ton­sá­gi háló­ban remény­ked­ve örül­het­nek majd azok­nak a jut­ta­tá­sok­nak, ame­lye­ket nép­jó­lé­ti segély, álla­mi­lag finan­szí­ro­zott lak­ha­tás, ingye­nes egész­ség­ügyi ellá­tás és ingye­nes okta­tás for­má­já­ban fog­nak kapni. 

Mind­eze­kért a szol­gál­ta­tá­so­kért a koráb­bi (euró­pai) beván­dor­lók­nak kemény össze­ge­ket kel­lett zseb­ből vagy hosszú távú köl­csö­nök fel­vé­te­lé­vel kifi­zet­ni­ük. Az ame­ri­kai adó­fi­ze­tők már elő­re tar­ta­nak ettől az új teher­té­tel­től, és hoz­zá kell ten­ni, jogosan.

Az ame­ri­kai elnök ismét bele­za­va­ro­dott a beszédébe.

Szo­ká­som­hoz híven egy kis tör­té­nel­mi vissza­te­kin­tés­sel sze­ret­ném meg­ör­ven­dez­tet­ni olva­só­i­mat. Fon­tos leszö­gez­ni, hogy az Egye­sült Álla­mok két­száz­har­minc­há­rom éves alkot­má­nyá­nak van egy kité­te­le (Artic­le IV, Sec­ti­on 4), amely kimond­ja: „Az Egye­sült Álla­mok köz­pon­ti kor­má­nya min­den állam [tud­va­le­vő­en immár ötven állam] terü­le­ti integ­ri­tá­sát sza­va­tol­ja, vala­mint meg­vé­di azo­kat bár­mi­lyen meg­szál­ló erőktől.”

Ezt az alkot­má­nyos passzust figye­lem­be véve 1812-ben James Madi­son elnök New Orleans védel­mét ren­del­te el a szö­vet­sé­gi kor­mány részé­ről, mely­nek cél­ja a brit had­erők meg­ál­lí­tá­sa volt. 1815-re az elnök által New Orleans­ba kül­dött had­se­reg And­rew Jack­son tábor­nok veze­té­sé­vel dön­tő vere­sé­get mért a brit csapatokra.

Ugyan­csak And­rew Jack­son­ra esett James Mon­roe elnök válasz­tá­sa is, ami­kor Geor­gia álla­mot kel­lett meg­vé­de­ni az akkor még spa­nyol fenn­ha­tó­ság alatt álló Flo­ri­da felől táma­dó indi­án mar­ta­ló­cok ellen. Jack­son had­mű­ve­le­te annyi­ra sike­res volt, hogy a tábor­nok nem­csak Geor­gi­át sza­ba­dí­tot­ta fel a meg­szál­lás alól, hanem 1821-ben Flo­ri­dá­ba beha­tol­va a mére­tes fél­szi­ge­tet is ame­ri­kai fenn­ha­tó­ság alá vonta.

1845-ben James K. Polk ame­ri­kai elnök az ame­ri­kai had­se­re­get Texas állam­ba vezé­nyel­te, hogy a Rio Gran­de folyó­tól észak­ra fek­vő terü­le­te­ket meg­véd­je a déli fenye­ge­tés­től, miu­tán Texas állam 1836-ban kivált Mexi­kó­ból és 1845-ben az Egye­sült Álla­mok részé­vé vált. And­rew John­son elnök 1869-ben szin­tén csa­pa­to­kat kül­dött a mexi­kói határ­hoz, hogy a fran­cia had­se­re­get kiszo­rít­sák onnan.
1916-ban Pancho Vil­la gyil­kos por­tyá­zá­so­kat haj­tott vég­re Colum­bus váro­sá­ban, Új Mexi­kó állam­ban, ame­lyek kap­csán Wood­row Wil­son akko­ri elnök John Persh­ing tábor­no­kot azzal bíz­ta meg, hogy egy hat­ezer fős had­se­reg­gel Mexi­kó­ba is beha­tol­va talál­ja meg és von­ja fele­lős­ség­re Vil­lát. Ez soha nem tör­tént meg, de a por­tyá­zá­sok min­den­eset­re abbamaradtak.

Dwight Eisen­hower elnök első cik­lu­sa ide­jén egy­mil­lió ille­gá­lis beván­dor­ló érke­zett Ame­ri­ka terü­le­té­re Mexi­kó­ból. Az elnök Joseph Swing tábor­no­kot bíz­ta meg a beván­dor­lók vissza­szo­rí­tá­sá­val, ami noha csak rész­ben sike­rült, de az elnök így is ele­get tett alkot­má­nyos kötelezettségének.

Nos, mint ezt a tör­té­nel­mi pél­dák­ból is lát­hat­tuk, a jelen­le­gi elnök nem tart­ja be az alkot­má­nyos elő­írá­so­kat, hogy az ország terü­le­ti integ­ri­tá­sát meg­véd­je. Ez a köte­le­zett­ség­sze­gés akár haza­áru­lás­nak is minő­sül­het az alkot­má­nyos jogértelmezésben.

A Biden-admi­niszt­rá­ció mos­ta­ni ter­ve­ze­te tehát olaj a tűz­re, hogy május 23-tól eset­leg fel­old­ja a jár­vány­ügyi kor­lá­to­zá­so­kat a hatá­ron, ami az ille­gá­lis beván­dor­lók kor­lát­lan beözön­lé­sét fog­ja jelen­te­ni, miköz­ben legá­li­san uta­zó és az Egye­sült Álla­mok­ban élő polgárai­nak szá­mos állam­ban tovább­ra is maszk­vi­se­lé­si és tesz­te­lé­si köte­le­zett­sé­get ír elő.

A Biden-kor­mány­zat ezzel egy idő­ben tel­jes­ség­gel leál­lí­tot­ta a kerí­tés­épí­tést a déli hatá­ron, ami gya­kor­la­ti­lag egyet jelent egy meg­hí­vás­sal, az ille­gá­lis beván­dor­lás ösz­tön­zé­sé­vel. A felül­ről irá­nyí­tott szub­ver­zió és meg­szál­lás tehát folytatódik.

Biden alkot­má­nyos köte­le­zett­ség­sze­gé­se a beván­dor­lást ille­tő­en vél­he­tő­en kong­resszu­si impe­ach­ment eljá­rás tár­gya lehet a novem­be­ri idő­kö­zi válasz­tá­sok hatal­mi átren­de­zé­sét köve­tő­en. Az eljá­rást saját alel­nök asszo­nya talán nem fog­ja túl vehe­men­sen kifo­gá­sol­ni, hiszen annak sike­re ese­tén akár az elnö­ki szék­be is bele­ül­het. Kama­la Har­ris eset­le­ges elnök­sé­ge kataszt­ro­fá­lis lehet, hiszen nem­csak foly­tat­ná, de akár ösz­tö­nöz­né is a beván­dor­lást támo­ga­tó politikát. 

Ez eset­ben per­sze elle­ne is indul­hat impe­ach­ment eljá­rás. Épp ezért kívá­na­tos len­ne mind­ket­tő­jü­ket az ősszel újjá­ala­ku­ló kong­resszus és a leg­fel­sőbb bíró­ság segít­sé­gé­vel egy­szer­re eltá­vo­lí­ta­ni a hata­lom­ból és rend­ha­gyó módon új válasz­tá­so­kat kiír­ni. Mind­ez poli­ti­kai aka­rat és válasz­tói fel­ha­tal­ma­zás kérdése.

Topo­lán­sz­ky Ádám volt ame­ri­kai köz­tiszt­vi­se­lő, publicista

For­rás: magyar​nem​zet​.hu