Jó barátság, kemény szavak
A Donald Trump regnálása alatti kegyelmi időszak véget érni látszik Magyarország számára. Könnyen lehet, hogy az új demokrata adminisztráció, visszatérve a Barack Obama elnökségét jellemző gyakorlathoz, ismét nyomás alá helyezi a magyar kormányt. De nem eszik forrón a kását, a politikai szlogeneket és az országok közötti tényleges kapcsolatokat mindig érdemes különválasztani. Amerikanistákat kérdeztünk arról, hogy mire számíthat hazánk Joe Biden hatalomra kerülésével.
Nagy nemzetközi konferenciát hívna össze elnöksége első évében Joe Biden, ahol a liberális demokráciát hirdető kormányok megvitatnák, hogyan lehet „megvédeni a világot” az illiberális rendszerektől. A hír valószínűleg Magyarországra nézve sem ígér sok jót. Könnyen lehet, hogy az új amerikai kormány a hazai ellenzék mellett tör lándzsát a kormány ellenében.
A demokraták és hazánk
A demokraták és a hazai baloldal afférja nem ma kezdődött. Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének vezetője rámutat, hogy a Kádár-korszakban a magyar kommunista vezetés az amerikaiak szemében sikerrel vedlett át az 1956-os forradalom vérbe fojtóiból a kedvenc keleti barakkot vezető partnerekké. A két ország közötti nyitás keretében 1978-ban az akkor még szenátor Joe Biden is járt hazánkban nászútja alkalmával, amit kihasználva a kommunista elit számos tagjával találkozott. Az amerikai külügyminisztérium, vagyis a State Department technokratáinak zöme azóta is jellemzően a demokratákhoz húz, az ő viszonyuk hazánkhoz így a mai napig meghatározza a két ország kapcsolatait.
– A State Department a rendszerváltás előtt és azóta is megtartotta jó kapcsolatát a szocialista vezetéssel – fejti ki Glant Tibor. – Ennek jellegéről sokat elárul Mark Palmer (Reagan volt budapesti nagykövete, majd az amerikai külügyi tárcának a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára) memoárja. Ebben a politikus elmeséli, hogy az 1980-as évek végén ő javasolta az MSZMP‑s elitnek (konkrétan Grósz Károlynak), hogy a rendszerváltáskor politikai hatalmukat gazdasági befolyásba mentsék át.
Az SZDSZ-hez köthető értelmiséghez fűződő informális kapcsolat az elkövetkező évtizedben is megmaradt, így a magyar liberális elit a State Department Magyarországról szerzett értesüléseinek fontos előszűrőjévé vált. Noha a konzervatív Fidesz megítélése ennek következtében soha nem volt túl kedvező a demokraták körében, a viszony az ezredfordulót követően vált igazán hűvössé.
– 2008-ban Orbán Viktor is részt vett John McCain kampánygyűlésén, a Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter által szervezett washingtoni magyar lobbicsoport pedig százezer dollárral támogatta McCain intézetét. Ezzel Magyarország, pontosabban a kormánypárt belépett az amerikai politika porondjára, így a támadások kereszttüzébe került, hiszen a demokraták immár rajta keresztül, közvetve a republikánusokat is támadták – mondja Glant Tibor.
Mindez persze nem állt meg a retorikánál: a Bajnai Gordon által 2011-ben alapított Haza és Haladás Alapítvány több mint százmillió forintot kapott egy Clinton-közeli think tanktől, a Center for American Progresstől.
– Bajnai Gordon támogatása a Közel‑
Keleten és Latin-Amerikában bevett amerikai gyakorlatot követte. Ennek értelmében a State Department kiválaszt egy esetleg angolszász egyetemet végzett, jó nyugati kapcsolatokkal bíró, angolul jól beszélő, az amerikai demokráciafelfogást teljes mértékben osztó politikust, akitől aztán érdekeinek feltétel nélküli képviseletét várja – összegzi Glant Tibor.
Az Obama-kormányzat utolsó éveiben a támadások sűrűbbé váltak, majd 2014 őszén csúcsosodtak ki, amikor az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett, korrupcióval megvádolt magyar köztisztviselőtől. Október végén pedig André Goodfriend ügyvivő is ott volt az internetadó elleni tüntetésen, amelynek a résztvevői később megrohamozták a Fidesz Lendvay utcai székházát. (A támadásban az amerikai diplomata természetesen nem vett részt.)
Miután aztán a Békemenettel utcára vonuló százezrek egyértelművé tették, hogy nincs társadalmi bázisuk az efféle hatalombuktató törekvéseknek, a támadások alábbhagytak. Közben azonban a Fidesz holdudvara minden korábbinál tudatosabban kezdte építeni a kapcsolatokat a republikánusok intézményeivel, ami természetesen nem volt szimpatikus a demokratáknak. A Clinton-közeli erők különösen rossz néven vették, hogy 2016-os tusványosi beszédében Orbán Viktor elsők között foglalt állást Donald Trump mellett.
A republikánus elnök viszont meghálálta a gesztust, a diplomáciai támadások csillapodtak. Noha egy demokrata kormány bizonyára offenzíva alá vette volna Magyarországot a CEU körüli harcok nyomán, Soros György és Hillary Clinton köreinek összefonódása miatt a Donald Trump által kinevezett nagykövet nem avatkozott be az ügyekbe. Legalább ennyire fontos gesztus volt, amikor 2018-ban a Trump-kormányzat befagyasztotta az Objektív média támogatása Magyarországon nevű program finanszírozását, melynek keretében a jellemzően vidéki, kormánykritikus orgánumok jutottak volna forráshoz.
A Trump-adminisztráció által delegált nagykövet, David B. Cornstein 2020. október 30-án fejezte be magyarországi szolgálatát. Hogy az új vezetés kit küld, egyelőre bizonytalan. Glant Tibor rámutat, hogy Magyarországra, hazánk méretei és amerikai szempontból periferikus pozíciója miatt, a mindenkori amerikai kormány jellemzően nem karrierdiplomatát, hanem politikai kinevezettet delegál nagykövetnek. Az Obama-vezetés alatti tapasztalatokból kiindulva most is jó esély van arra, hogy a diplomáciában kevésbé jártas, ellenben politikailag elkötelezett nagykövet érkezzen, aki aztán közeli kapcsolatot alakít ki egyes ellenzéki politikusokkal, értelmiségiekkel és sajtómunkásokkal.
Glant Tibor szerint ugyanakkor a kapcsolatok várható alakulásának az irányáról következtetéseket elsősorban nem a nagykövet, hanem a Deputy Chief of Mission, vagyis a helyettes küldöttségvezető személyéből lehet majd levonni, aki karrierdiplomataként a követség tényleges diplomáciai munkáját koordinálja.
Ami valójában számít
– Az amerikai – magyar viszonyban külön kell választani a retorikát és azokat az ügyeket, amelyeknek valóban tétjük van – mondja a Demokratának Magyarics Tamás, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professzora, rámutatva, hogy a gazdasági kapcsolatok még Obama alatt is zavartalanok voltak a két ország közt. Változás most sem várható, hiszen ezeknek a megromlása egyik félnek sem érdeke: Magyarországon ma nagyjából 1500 amerikai vállalat több mint százezer munkavállalót foglalkoztat.
Legalább ennyire jó Magyarics Tamás szerint a katonai együttműködés. Magyarország még 2014-ben vállalta, hogy a védelmi kiadásai a NATO által előirányzottakkal összhangban 2024-re elérik a GDP két százalékát. Idén augusztusban Benkő Tibor honvédelmi miniszter és David Cornstein amerikai nagykövet szándéknyilatkozatot írtak alá: Magyarország egymilliárd dollár értékben vásárol légvédelmi rendszert az Egyesült Államoktól.
– Egyeznek továbbá az amerikai és magyar elképzelések Európa Oroszországtól való energiafüggőségének enyhítéséről is, melynek egyik konkrét, mindkét fél által szorgalmazott eszköze a cseppfolyósított gáz és az észak – déli gázfolyosó lenne – sorolja a kapcsolódási pontokat Magyarics Tamás.
A professzor rámutat arra is, hogy az Egyesült Államok számára Magyarország elsősorban tágabb geopolitikai kontextusban érdekes.
– A hidegháború idején a szovjet – amerikai, ma pedig az orosz – amerikai és egyre inkább kínai – amerikai szembenállás hat ki a magyar – amerikai viszonyra. A demokrata adminisztráció az eddigieknél keményebben készül fellépni Pekinggel szemben, ennek érdekében egységfrontot szándékozik kiépíteni szövetségeseivel – magyarázza Magyarics Tamás. Úgy látja: a jövőben nemcsak hazánk, de a keleti nyitásban érdekelt 16+1‑ek is nyomás alá kerülhetnek, és feszültségek várhatók az Európába irányuló kínai 5G-techológia kapcsán is.
De fontos Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásának a kérdése is. A demokrata kormányok jellemzően a hidegháborús Oroszország politikát viszik tovább, ezért céljuk, hogy Kijev minél közelebb kerüljön az euroatlanti közösséghez, amit viszont Magyarország most akadályoz.
– Fontos, hogy a magyar kormány és holdudvara egyértelművé tegyék, hogy Ukrajna NATO-integrációjának a vétója mögött nem elvi problémák – és főleg nem a hazai ellenzék által sugallt területi revíziós törekvések – állnak, hanem tényleg kizárólag a kárpátaljai magyar kisebbség védelme – vélekedik Glant Tibor.
Informális nyomásgyakorlás
– Egyelőre nem látszik még, hogy az Obama-kormányzat utolsó éveinek kioktató külpolitikája tér‑e vissza, vagy pedig egyfajta ignorálás – mondja Magyarics Tamás. Glant Tibor nem zárja ki, hogy Magyarországot a jövőben is belpolitikai célokra használják fel a demokraták, rosszabb esetben pedig hazánkon keresztül is ütik majd tovább a republikánusokat.
Magyarics Tamás szerint a demokrata adminisztrációnak számos eszköze van az informális nyomásgyakorlásra. A különféle NGO‑k támogatása csak az első a sorban. Elképzelhető, hogy ismét amerikai forrásokhoz jutnak különféle ellenzéki orgánumok, és az sem lehetetlen, hogy az informális kapcsolatrendszereket kihasználva Magyarországra rossz fényt vető anyagok jelennek meg rangos amerikai médiumokban, munícióval látva el a hazai ellenzéket. A közösségi média pedig szintén számos lehetőséget kínál a nyomásgyakorlásra.
Ahogy egyes demokrata körök egykor Bajnai Gordont támogatták, úgy lehet, hogy a jövőben az ellenzék erősebbnek tűnő csoportjai irányába kezdenek el tapogatózni. Mindezekkel együtt a demokrata adminisztráció nem feltétlenül érdekelt a Fidesz-kormány bukásában, hiszen a németek és oroszok közti régió politikai stabilitása az első világháború óta prioritást élvez a térséggel kapcsolatos amerikai politikában.
– Az Egyesült Államoknak semmiképp nem érdeke, hogy Magyarországnak gyenge kormánya legyen. Márpedig ellenzéki győzelem esetén ez is benne van a pakliban – mondja Magyarics Tamás. – Az már persze más kérdés, hogy a formális és informális csatornákon milyen információk és helyzetértékelések jutnak el a döntéshozókhoz és a fősodrú médiához az itthoni állapotokról – teszi hozzá.
Forrás: Demokrata