Hírek Vélemények/Publicisztikák Jó barát­ság, kemény szavak

Jó barát­ság, kemény szavak

A Donald Trump reg­ná­lá­sa alat­ti kegyel­mi idő­szak véget érni lát­szik Magyar­or­szág szá­má­ra. Könnyen lehet, hogy az új demok­ra­ta admi­niszt­rá­ció, vissza­tér­ve a Barack Oba­ma elnök­sé­gét jel­lem­ző gya­kor­lat­hoz, ismét nyo­más alá helye­zi a magyar kor­mányt. De nem eszik for­rón a kását, a poli­ti­kai szlo­ge­ne­ket és az orszá­gok közöt­ti tény­le­ges kap­cso­la­to­kat min­dig érde­mes külön­vá­lasz­ta­ni. Ame­ri­ka­nis­tá­kat kér­dez­tünk arról, hogy mire szá­mít­hat hazánk Joe Biden hata­lom­ra kerülésével.

Nagy nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át hív­na össze elnök­sé­ge első évé­ben Joe Biden, ahol a libe­rá­lis demok­rá­ci­át hir­de­tő kor­má­nyok meg­vi­tat­nák, hogyan lehet „meg­vé­de­ni a vilá­got” az illi­be­rá­lis rend­sze­rek­től. A hír való­szí­nű­leg Magyar­or­szág­ra néz­ve sem ígér sok jót. Könnyen lehet, hogy az új ame­ri­kai kor­mány a hazai ellen­zék mel­lett tör lán­dzsát a kor­mány ellenében.

A demok­ra­ták és hazánk

A demok­ra­ták és a hazai bal­ol­dal affér­ja nem ma kez­dő­dött. Glant Tibor, a Deb­re­ce­ni Egye­tem Észak-ame­ri­kai Tan­szé­ké­nek veze­tő­je rámu­tat, hogy a Kádár-kor­szak­ban a magyar kom­mu­nis­ta veze­tés az ame­ri­ka­i­ak sze­mé­ben siker­rel ved­lett át az 1956-os for­ra­da­lom vér­be foj­tó­i­ból a ked­venc kele­ti barak­kot veze­tő part­ne­rek­ké. A két ország közöt­ti nyi­tás kere­té­ben 1978-ban az akkor még sze­ná­tor Joe Biden is járt hazánk­ban nász­út­ja alkal­má­val, amit kihasz­nál­va a kom­mu­nis­ta elit szá­mos tag­já­val talál­ko­zott. Az ame­ri­kai kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um, vagy­is a Sta­te Depart­ment tech­nok­ra­tá­i­nak zöme azóta is jel­lem­ző­en a demok­ra­ták­hoz húz, az ő viszo­nyuk hazánk­hoz így a mai napig meg­ha­tá­roz­za a két ország kapcsolatait.

– A Sta­te Depart­ment a rend­szer­vál­tás előtt és azóta is meg­tar­tot­ta jó kap­cso­la­tát a szo­ci­a­lis­ta veze­tés­sel – fej­ti ki Glant Tibor. – Ennek jel­le­gé­ről sokat elárul Mark Pal­mer (Rea­gan volt buda­pes­ti nagy­kö­ve­te, majd az ame­ri­kai kül­ügyi tár­cá­nak a Szov­jet­uni­ó­val és a kelet-euró­pai orszá­gok­kal fenn­tar­tott kap­cso­la­to­kért fele­lős helyet­tes állam­tit­ká­ra) memo­ár­ja. Ebben a poli­ti­kus elme­sé­li, hogy az 1980-as évek végén ő java­sol­ta az MSZMP‑s elit­nek (konk­ré­tan Grósz Károly­nak), hogy a rend­szer­vál­tás­kor poli­ti­kai hatal­mu­kat gaz­da­sá­gi befo­lyás­ba ment­sék át.

Az SZDSZ-hez köt­he­tő értel­mi­ség­hez fűző­dő infor­má­lis kap­cso­lat az elkö­vet­ke­ző évti­zed­ben is meg­ma­radt, így a magyar libe­rá­lis elit a Sta­te Depart­ment Magyar­or­szág­ról szer­zett érte­sü­lé­se­i­nek fon­tos elő­szű­rő­jé­vé vált. Noha a kon­zer­va­tív Fidesz meg­íté­lé­se ennek követ­kez­té­ben soha nem volt túl ked­ve­ző a demok­ra­ták köré­ben, a viszony az ezred­for­du­lót köve­tő­en vált iga­zán hűvössé.

– 2008-ban Orbán Vik­tor is részt vett John McCa­in kam­pány­gyű­lé­sén, a Fel­le­gi Tamás volt fej­lesz­té­si minisz­ter által szer­ve­zett washing­to­ni magyar lob­bi­cso­port pedig száz­ezer dol­lár­ral támo­gat­ta McCa­in inté­ze­tét. Ezzel Magyar­or­szág, pon­to­sab­ban a kor­mány­párt belé­pett az ame­ri­kai poli­ti­ka porond­já­ra, így a táma­dá­sok kereszt­tü­zé­be került, hiszen a demok­ra­ták immár raj­ta keresz­tül, köz­vet­ve a repub­li­ká­nu­so­kat is támad­ták – mond­ja Glant Tibor.

Mind­ez per­sze nem állt meg a reto­ri­ká­nál: a Baj­nai Gor­don által 2011-ben ala­pí­tott Haza és Hala­dás Ala­pít­vány több mint száz­mil­lió forin­tot kapott egy Clin­ton-köze­li think tank­től, a Cen­ter for Ame­ri­can Progresstől.

– Baj­nai Gor­don támo­ga­tá­sa a Közel‑
Kele­ten és Latin-Ame­ri­ká­ban bevett ame­ri­kai gya­kor­la­tot követ­te. Ennek értel­mé­ben a Sta­te Depart­ment kivá­laszt egy eset­leg angol­szász egye­te­met vég­zett, jó nyu­ga­ti kap­cso­la­tok­kal bíró, ango­lul jól beszé­lő, az ame­ri­kai demok­rá­cia­fel­fo­gást tel­jes mér­ték­ben osz­tó poli­ti­kust, aki­től aztán érde­ke­i­nek fel­té­tel nél­kü­li kép­vi­se­le­tét vár­ja – összeg­zi Glant Tibor.

Az Oba­ma-kor­mány­zat utol­só éve­i­ben a táma­dá­sok sűrűb­bé vál­tak, majd 2014 őszén csú­cso­sod­tak ki, ami­kor az Egye­sült Álla­mok meg­ta­gad­ta a beuta­zást hat meg nem neve­zett, kor­rup­ci­ó­val meg­vá­dolt magyar köz­tiszt­vi­se­lő­től. Októ­ber végén pedig And­ré Goodfri­end ügy­vi­vő is ott volt az inter­net­adó elle­ni tün­te­té­sen, amely­nek a részt­ve­vői később meg­ro­ha­moz­ták a Fidesz Lend­vay utcai szék­há­zát. (A táma­dás­ban az ame­ri­kai dip­lo­ma­ta ter­mé­sze­te­sen nem vett részt.)

Miu­tán aztán a Béke­me­net­tel utcá­ra vonu­ló száz­ez­rek egy­ér­tel­mű­vé tet­ték, hogy nincs tár­sa­dal­mi bázi­suk az effé­le hata­lom­buk­ta­tó törek­vé­sek­nek, a táma­dá­sok alább­hagy­tak. Köz­ben azon­ban a Fidesz hold­ud­va­ra min­den koráb­bi­nál tuda­to­sab­ban kezd­te épí­te­ni a kap­cso­la­to­kat a repub­li­ká­nu­sok intéz­mé­nye­i­vel, ami ter­mé­sze­te­sen nem volt szim­pa­ti­kus a demok­ra­ták­nak. A Clin­ton-köze­li erők külö­nö­sen rossz néven vet­ték, hogy 2016-os tus­vá­nyo­si beszé­dé­ben Orbán Vik­tor elsők között fog­lalt állást Donald Trump mel­lett.

A repub­li­ká­nus elnök viszont meg­há­lál­ta a gesz­tust, a dip­lo­má­ci­ai táma­dá­sok csil­la­pod­tak. Noha egy demok­ra­ta kor­mány bizo­nyá­ra offen­zí­va alá vet­te vol­na Magyar­or­szá­got a CEU körü­li har­cok nyo­mán, Soros György és Hil­lary Clin­ton köre­i­nek össze­fo­nó­dá­sa miatt a Donald Trump által kine­ve­zett nagy­kö­vet nem avat­ko­zott be az ügyek­be. Leg­alább ennyi­re fon­tos gesz­tus volt, ami­kor 2018-ban a Trump-kor­mány­zat befa­gyasz­tot­ta az Objek­tív média támo­ga­tá­sa Magyar­or­szá­gon nevű prog­ram finan­szí­ro­zá­sát, mely­nek kere­té­ben a jel­lem­ző­en vidé­ki, kor­mány­kri­ti­kus orgá­nu­mok jutot­tak vol­na forráshoz.

A Trump-admi­niszt­rá­ció által dele­gált nagy­kö­vet, David B. Corns­tein 2020. októ­ber 30-án fejez­te be magyar­or­szá­gi szol­gá­la­tát. Hogy az új veze­tés kit küld, egy­elő­re bizony­ta­lan. Glant Tibor rámu­tat, hogy Magyar­or­szág­ra, hazánk mére­tei és ame­ri­kai szem­pont­ból peri­fe­ri­kus pozí­ci­ó­ja miatt, a min­den­ko­ri ame­ri­kai kor­mány jel­lem­ző­en nem kar­ri­er­dip­lo­ma­tát, hanem poli­ti­kai kine­ve­zet­tet dele­gál nagy­kö­vet­nek. Az Oba­ma-veze­tés alat­ti tapasz­ta­la­tok­ból kiin­dul­va most is jó esély van arra, hogy a dip­lo­má­ci­á­ban kevés­bé jár­tas, ellen­ben poli­ti­ka­i­lag elkö­te­le­zett nagy­kö­vet érkez­zen, aki aztán köze­li kap­cso­la­tot ala­kít ki egyes ellen­zé­ki poli­ti­ku­sok­kal, értel­mi­sé­gi­ek­kel és sajtómunkásokkal.

Glant Tibor sze­rint ugyan­ak­kor a kap­cso­la­tok vár­ha­tó ala­ku­lá­sá­nak az irá­nyá­ról követ­kez­te­té­se­ket első­sor­ban nem a nagy­kö­vet, hanem a Deputy Chi­ef of Mis­si­on, vagy­is a helyet­tes kül­dött­ség­ve­ze­tő sze­mé­lyé­ből lehet majd levon­ni, aki kar­ri­er­dip­lo­ma­ta­ként a követ­ség tény­le­ges dip­lo­má­ci­ai mun­ká­ját koordinálja.

Ami való­já­ban számít

– Az ame­ri­kai – magyar viszony­ban külön kell válasz­ta­ni a reto­ri­kát és azo­kat az ügye­ket, ame­lyek­nek való­ban tét­jük van – mond­ja a Demok­ra­tá­nak Magya­rics Tamás, az ELTE Ame­ri­ka­nisz­ti­ka Tan­szé­ké­nek pro­fesszo­ra, rámu­tat­va, hogy a gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok még Oba­ma alatt is zavar­ta­la­nok vol­tak a két ország közt. Vál­to­zás most sem vár­ha­tó, hiszen ezek­nek a meg­rom­lá­sa egyik fél­nek sem érde­ke: Magyar­or­szá­gon ma nagy­já­ból 1500 ame­ri­kai vál­la­lat több mint száz­ezer mun­ka­vál­la­lót foglalkoztat.

Leg­alább ennyi­re jó Magya­rics Tamás sze­rint a kato­nai együtt­mű­kö­dés. Magyar­or­szág még 2014-ben vál­lal­ta, hogy a védel­mi kiadá­sai a NATO által elő­irány­zot­tak­kal össz­hang­ban 2024-re elérik a GDP két szá­za­lé­kát. Idén augusz­tus­ban Ben­kő Tibor hon­vé­del­mi minisz­ter és David Corns­tein ame­ri­kai nagy­kö­vet szán­dék­nyi­lat­ko­za­tot írtak alá: Magyar­or­szág egy­mil­li­árd dol­lár érték­ben vásá­rol lég­vé­del­mi rend­szert az Egye­sült Államoktól.

– Egyez­nek továb­bá az ame­ri­kai és magyar elkép­ze­lé­sek Euró­pa Orosz­or­szág­tól való ener­gia­füg­gő­sé­gé­nek eny­hí­té­sé­ről is, mely­nek egyik konk­rét, mind­két fél által szor­gal­ma­zott esz­kö­ze a csepp­fo­lyó­sí­tott gáz és az észak – déli gáz­fo­lyo­só len­ne – sorol­ja a kap­cso­ló­dá­si pon­to­kat Magya­rics Tamás.

A pro­fesszor rámu­tat arra is, hogy az Egye­sült Álla­mok szá­má­ra Magyar­or­szág első­sor­ban tágabb geo­po­li­ti­kai kon­tex­tus­ban érdekes.

– A hideg­há­bo­rú ide­jén a szov­jet – ame­ri­kai, ma pedig az orosz – ame­ri­kai és egy­re inkább kínai – ame­ri­kai szem­ben­ál­lás hat ki a magyar – ame­ri­kai viszony­ra. A demok­ra­ta admi­niszt­rá­ció az eddi­gi­ek­nél kemé­nyeb­ben készül fel­lép­ni Peking­gel szem­ben, ennek érde­ké­ben egy­ség­fron­tot szán­dé­ko­zik kiépí­te­ni szö­vet­sé­ge­se­i­vel – magya­ráz­za Magya­rics Tamás. Úgy lát­ja: a jövő­ben nem­csak hazánk, de a kele­ti nyi­tás­ban érde­kelt 16+1‑ek is nyo­más alá kerül­het­nek, és feszült­sé­gek vár­ha­tók az Euró­pá­ba irá­nyu­ló kínai 5G-techo­ló­gia kap­csán is.

De fon­tos Ukraj­na NATO-hoz való csat­la­ko­zá­sá­nak a kér­dé­se is. A demok­ra­ta kor­má­nyok jel­lem­ző­en a hideg­há­bo­rús Orosz­or­szág poli­ti­kát viszik tovább, ezért cél­juk, hogy Kijev minél köze­lebb kerül­jön az euro­at­lan­ti közös­ség­hez, amit viszont Magyar­or­szág most akadályoz.

– Fon­tos, hogy a magyar kor­mány és hold­udvara egy­ér­tel­mű­vé tegyék, hogy Ukraj­na NATO-integ­rá­ci­ó­já­nak a vétó­ja mögött nem elvi prob­lé­mák – és főleg nem a hazai ellen­zék által sugallt terü­le­ti reví­zi­ós törek­vé­sek – áll­nak, hanem tény­leg kizá­ró­lag a kár­pát­al­jai magyar kisebb­ség védel­me – véle­ke­dik Glant Tibor.

Infor­má­lis nyomásgyakorlás

– Egy­elő­re nem lát­szik még, hogy az Oba­ma-kor­mány­zat utol­só éve­i­nek kiok­ta­tó kül­po­li­ti­ká­ja tér‑e vissza, vagy pedig egy­faj­ta igno­rá­lás – mond­ja Magya­rics Tamás. Glant Tibor nem zár­ja ki, hogy Magyar­or­szá­got a jövő­ben is bel­po­li­ti­kai célok­ra hasz­nál­ják fel a demok­ra­ták, rosszabb eset­ben pedig hazán­kon keresz­tül is ütik majd tovább a republikánusokat.

Magya­rics Tamás sze­rint a demok­ra­ta admi­niszt­rá­ci­ó­nak szá­mos esz­kö­ze van az infor­má­lis nyo­más­gya­kor­lás­ra. A külön­fé­le NGO‑k támo­ga­tá­sa csak az első a sor­ban. Elkép­zel­he­tő, hogy ismét ame­ri­kai for­rá­sok­hoz jut­nak külön­fé­le ellen­zé­ki orgá­nu­mok, és az sem lehe­tet­len, hogy az infor­má­lis kap­cso­lat­rend­sze­re­ket kihasz­nál­va Magyar­or­szág­ra rossz fényt vető anya­gok jelen­nek meg ran­gos ame­ri­kai médi­u­mok­ban, muní­ci­ó­val lát­va el a hazai ellen­zé­ket. A közös­sé­gi média pedig szin­tén szá­mos lehe­tő­sé­get kínál a nyomásgyakorlásra.

Ahogy egyes demok­ra­ta körök egy­kor Baj­nai Gor­dont támo­gat­ták, úgy lehet, hogy a jövő­ben az ellen­zék erő­sebb­nek tűnő cso­port­jai irá­nyá­ba kez­de­nek el tapo­ga­tóz­ni. Mind­ezek­kel együtt a demok­ra­ta admi­niszt­rá­ció nem fel­tét­le­nül érde­kelt a Fidesz-kor­mány buká­sá­ban, hiszen a néme­tek és oro­szok köz­ti régió poli­ti­kai sta­bi­li­tá­sa az első világ­há­bo­rú óta pri­o­ri­tást élvez a tér­ség­gel kap­cso­la­tos ame­ri­kai politikában.

– Az Egye­sült Álla­mok­nak sem­mi­képp nem érde­ke, hogy Magyar­or­szág­nak gyen­ge kor­má­nya legyen. Már­pe­dig ellen­zé­ki győ­ze­lem ese­tén ez is ben­ne van a pak­li­ban – mond­ja Magya­rics Tamás. – Az már per­sze más kér­dés, hogy a for­má­lis és infor­má­lis csa­tor­ná­kon milyen infor­má­ci­ók és hely­zet­ér­té­ke­lé­sek jut­nak el a dön­tés­ho­zók­hoz és a fősod­rú médi­á­hoz az itt­ho­ni álla­po­tok­ról – teszi hozzá.

For­rás: Demokrata