Jár­vá­nyos jog­sér­té­sek – Tájé­koz­ta­tás kisebb­sé­gi nyelveken

Csor­bul­nak a nyelv­hasz­ná­la­ti jogok a koro­na­ví­rus jár­vány ide­jén a Kárpát-medencében

A nem­ze­ti kisebb­sé­gek foko­zot­tan ki van­nak téve a nega­tív hatá­sok­nak, ele­gen­dő csak az anya­nyel­ven való tájé­koz­ta­tás köte­le­zett­sé­gé­nek meg­sze­gé­sé­re gon­dol­nunk. Nem vélet­len tehát, hogy az Euró­pa Tanács már már­ci­us végén fel­hív­ta a tag­ja­it, hogy az álla­mi ható­sá­gok­nak kisebb­sé­gi nyel­ve­ken is tájé­koz­tat­ni­uk kell.

Köz­tu­dott, hogy a koro­na­ví­rus-jár­vány vala­mennyi állam­pol­gár egész­sé­gét veszé­lyez­te­ti. A tapasz­ta­la­tok azon­ban azt mutat­ják, hogy a nem­ze­ti kisebb­sé­gek foko­zot­tan ki van­nak téve a nega­tív hatá­sok­nak, ele­gen­dő csak az anya­nyel­ven való tájé­koz­ta­tás köte­le­zett­sé­gé­nek meg­sze­gé­sé­re gon­dol­nunk. Nem vélet­len tehát, hogy az Euró­pa Tanács már már­ci­us végén fel­hív­ta a tag­ja­it, hogy az álla­mi ható­sá­gok­nak kisebb­sé­gi nyel­ve­ken is tájé­koz­tat­ni­uk kell. A Kisebb­sé­gi Jog­vé­dő Inté­zet ez alap­ján dön­tött úgy: a part­ne­rei segít­sé­gé­vel fel­mé­ri, hogy mi a hely­zet a nyelv­hasz­ná­lat terén a szom­szé­dos orszá­gok­ban. Ennek érde­ké­ben egy olyan kér­dő­ívet állí­tot­tunk össze, mely­ben töb­bek között azt kér­dez­tük tőlük, hogy az anya­nyel­vi tájé­koz­ta­tás a kor­mány­za­ti, regi­o­ná­lis vagy önkor­mány­za­ti szin­ten, vala­mint a kór­há­zak ese­té­ben megvalósul‑e.

A kér­dő­íve­zés sike­res­nek bizo­nyult: part­ne­re­ink rész­le­te­sen beszá­mol­tak tapasz­ta­la­ta­ik­ról. Ennek alap­ján meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy egye­dül Szlo­vé­nia ese­té­ben mond­hat­juk el, hogy ezen jogok mara­dék­ta­la­nul érvé­nye­sül­nek (Auszt­ri­át nem szá­mít­va). Saj­nos a töb­bi ország­ban viszont álta­lá­nos prob­lé­mát jelent az érin­tett jog­sza­bá­lyok figyel­men kívül hagyá­sa vagy ese­ten­ként dur­va meg­sér­té­se. Utób­bit érde­mes rész­le­te­sen is bemutatnunk.

A kor­mány­za­ti kom­mu­ni­ká­ci­ó­ban talán Szlo­vá­ki­á­ban volt a leg­jobb a hely­zet, ahol a kisebb­sé­gi kor­mány­biz­tos hiva­ta­la lefor­dí­tot­ta a kor­mány­za­ti oldalt. Azon­ban ez is csak ápri­lis 15-re való­sult meg, ráadá­sul hiányo­san, és az oldalt nem fris­sí­tik. A töb­bi régi­ó­ban még rosszabb a hely­zet. Pél­dá­ul Romá­ni­á­ban még magyar nyel­vű sür­gős­sé­gi segély­hí­vó és tájé­koz­ta­tó vonal sem léte­sült, vala­mint a lak­hely­el­ha­gyá­si nyi­lat­ko­za­tok is kizá­ró­lag román nyel­vű­ek voltak.

Regi­o­ná­lis szin­ten fele­más a kép. A Vaj­da­ság Auto­nóm Tar­to­mány­ban a táv­ok­ta­tást leszá­mít­va, ami­ről a Tar­to­má­nyi Okta­tá­si Tit­kár­ság gon­dos­ko­dott – noha a magyar nyelv hiva­ta­los­nak szá­mít –, nem való­sult meg a magyar nyel­ven való tájé­koz­ta­tás, a vaj­da­sá­gi kor­mány hon­lap­ján alig van bár­mi­ről magyar nyel­vű infor­má­ció. Kár­pát­al­ján viszont megyei szin­ten egy­ál­ta­lán nem volt magyar nyel­vű tájé­koz­ta­tás. Romá­ni­á­ban a magyar több­sé­gű megyék­ben nem volt gond, de Maros megyé­ben már igen, a Maros Megyei Köz­egész­ség­ügyi Igaz­ga­tó­ság hon­lap­ján kizá­ró­lag román nyel­vű tájé­koz­ta­tás volt.

Önkor­mány­za­ti szin­ten az anya­nyel­vi tájé­koz­ta­tás meg­va­ló­su­lá­sa attól füg­gött, hogy az érin­tett tele­pü­lé­sen a magya­rok több­ség­ben van­nak vagy sem. Utób­bi eset­ben – kivé­ve, ha a tele­pü­lés élén magyar pol­gár­mes­ter áll – ezt a köte­le­zett­sé­gü­ket az önkor­mány­za­tok álta­lá­ban figyel­men kívül hagy­ták. Nega­tív pél­da volt Maros­vá­sár­hely, ahol nem tájé­koz­tat­tak magyar nyel­ven a jár­vány­meg­elő­zés­ről, illet­ve a hor­vát­or­szá­gi Her­ceg­sző­lős, ahol a jelen­tős magyar nyel­vű lakos­ság (közel negy­ven szá­za­lék) elle­né­re nem volt magyar nyel­vű ügy­in­té­zés (az alap­ve­tő önkor­mány­za­ti intéz­ke­dé­sek leg­alább meg­je­len­tek magya­rul). Az önkor­mány­za­tok hely­ze­tét ugyan­ak­kor nehe­zí­tet­te, hogy erre a cél­ra köz­pon­ti­lag több helyen (pél­dául Szlo­vá­ki­á­ban, Romá­ni­á­ban) nem biz­to­sí­tot­tak anya­gi for­rást, így a költ­sé­ge­ket saját maguk­nak kel­lett áll­ni­uk. Pozi­tí­van kell viszont érté­kel­nünk, hogy Szlo­vá­ki­á­ban a kisebb­sé­gi kor­mány­biz­tos kife­je­zet­ten figyelt az anya­nyel­vi tájé­koz­ta­tás betar­ta­tá­sá­ra, és szankció­kat helye­zett kilá­tás­ba a reni­tens önkormányzatoknak.

Mind­ezek nyo­mán elő­tér­be került a civil szer­ve­ze­tek, a kisebb­sé­gi pár­tok, a magyar nyel­vű saj­tó, vala­mint az egy­há­zak sze­re­pe: külö­nö­sen Kár­pát­al­ján ők pótol­ták a ható­sá­gok hiá­nyos­sá­ga­it. Erdély­ben a magyar civil szer­ve­ze­tek kife­je­zet­ten aktí­vak vol­tak. Az egyik szer­ve­zet pél­dá­ul fel­ke­res­te a bel­ügy­mi­nisz­té­ri­u­mot, az egész­ség­ügyi minisz­té­ri­u­mot és a tan­ügyi minisz­té­ri­u­mot. A bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um alárendeltségé­be tar­to­zó Romá­ni­ai Orszá­gos Rend­őr­fel­ügye­lő­sé­ge rend­őr­fő­biz­to­sa a válasz­le­ve­lé­ben jelez­te, hogy azok­ban a hely­sé­gek­ben, ahol a magya­rok szám­ará­nya eléri a húsz szá­za­lé­kot, ott aján­lot­ták (de nem tet­ték köte­le­ző­vé) a rend­őrök­nek, hogy a rend­őr­sé­gi autók­ból magya­rul is tájé­koz­tas­sa­nak a jár­vány­meg­elő­zé­si tud­ni­va­lók­ról. A válasz­le­vél­lel meg­ke­res­ték a maros­vá­sár­he­lyi pol­gár­mes­te­ri hiva­talt és a helyi rend­őr­sé­get, jelez­ve nekik, hogy tart­sák be az Euró­pa Tanács ­aján­lá­sa­it, és a han­gos­be­mon­dó­kon adja­nak magyar nyel­vű tájé­koz­ta­tást is.

Ben­kő Eri­ka, a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je pedig kér­dést inté­zett a bel­ügy­mi­nisz­ter­hez annak kap­csán, hogy a kor­mány kizá­ró­lag román nyel­ven tájé­koz­tat a koro­na­ví­rus-jár­vány meg­fé­ke­zé­sé­vel kap­cso­la­tos tud­ni­va­lók­ról, elő­írá­sok­ról. Emel­lett a romá­ni­ai hely­ze­tet sike­rült nem­zet­kö­zi szin­ten bemu­tat­ni, mely­nek követ­kez­té­ben vár­ha­tó­an az Euró­pa Tanács esély­egyen­lő­sé­gi bizott­sá­ga jelen­tést is fog írni e tárgykörben.

A kór­há­zak ese­té­ben szin­tén vegyes a kép. Itt is elmond­ha­tó, hogy ahol magyar több­ség van, ott álta­lá­ban nincs gond, viszont ahol a magyar­ság kisebb­ség­ben van, ott már van­nak prob­lé­mák. Sza­bad­kán pél­dá­ul – noha hiva­ta­los a magyar nyelv – gond van a két­nyel­vű fel­ira­tok­kal. Ukraj­ná­ban pedig fősza­bály sze­rint kizá­ró­lag állam­nyel­ven zaj­lik a tájé­koz­ta­tás és az orvo­si ellá­tás, sze­ren­csé­re Kár­pát­al­ján több helyütt műkö­dik az „etni­kum­kö­zi” szo­li­da­ri­tás, amely ezt felülírja.

A magyar nyel­vű online okta­tás összességé­ben véve meg­va­ló­sult a vizs­gált orszá­gok­ban. Romá­ni­á­ban viszont ezt a közös­ség­nek saját erő­for­rás­ból – a minisz­té­ri­um köz­re­mű­kö­dé­sé­vel – kel­lett meg­ol­da­nia. A román nyel­ven köz­zé­tett tör­té­ne­lem, mate­ma­ti­ka és más tan­tár­gyak gya­kor­ló teszt­je­it a magyar taná­rok­nak „önkén­te­sen” kel­lett ugyan­is lefor­dí­ta­ni­uk, noha ez a fel­adat a ­szak­tár­ca hatás­kö­re len­ne. Ezek ráadá­sul nem a hiva­ta­los tár­hely­re, hanem egy külön inter­ne­tes tár­hely­re kerül­tek fel.

Kér­dő­ívünk egyik utol­só kér­dé­se az volt, hogy a szom­szé­dos orszá­gok hogyan fogad­ták a magyar kor­mány által nyúj­tott támo­ga­tá­so­kat. Habár első­re azt gon­dol­nánk, hogy az ilyen jel­le­gű segít­ség­nek min­den­ki örül, e téren is csa­lód­nunk kel­lett. Romá­ni­á­ban köz­pon­ti szint­ről való­sá­gos gyű­lö­let­kam­pányt indí­tot­tak el arra hivat­koz­va, hogy eze­ket csak magyar nem­ze­ti­sé­gű­ek­nek fog­ják kiosz­ta­ni. Dan Dun­ga­ciu, a Román Aka­dé­mia Poli­ti­ka­tu­do­má­nyok és Nem­zet­kö­zi Kap­cso­la­tok Inté­ze­té­nek igaz­ga­tó­ja pél­dá­ul az egyik cik­ké­ben „ter­je­dő magyar vírus­ként” mutat­ta be eze­ket a támo­ga­tá­so­kat. Helyi szin­ten sze­ren­csé­re ked­ve­ző volt a fogad­ta­tás, füg­get­le­nül attól, hogy milyen nem­ze­ti­sé­gű volt a kórházigazgató.

Összes­sé­gé­ben jól lát­szik, hogy szin­te vala­mennyi szom­szé­dos ország­ban sérül­nek a nyelv­hasz­ná­la­ti jogok, ezt a koro­na­ví­rus-jár­vány pedig csak fel­erő­sí­tet­te. A kisebb­sé­gi magyar pár­tok­nak tehát résen kell len­ni­ük, és a bel­po­li­ti­kai szín­tér mel­lett a ­nem­zet­kö­zi porond­ra is ki kell vin­ni az egyes jog­sér­té­se­ket, hiszen csak így lehet ered­mé­nye­sen küz­de­ni ezek ellen. A jár­vány emel­lett ter­mé­sze­te­sen foko­zott fele­lős­sé­get ró a jog­vé­dő szer­ve­ze­tek­re is: sok­kal hatá­ro­zot­tab­ban kell fel­hív­ni maguk­ra a figyel­met mint olyan intéz­mé­nyek­re, ame­lyek­hez az érin­tet­tek biza­lom­mal for­dul­hat­nak. E téren raj­tunk sem­mi sem fog múl­ni: part­ne­re­ink folya­ma­to­san az érin­tet­tek ren­del­ke­zé­sé­re áll­nak, és mi is rend­sze­re­sen figyel­jük a híre­ket.
Éppen ezért arra biz­ta­tunk min­den jog­sé­rel­met szen­ve­det­tet, hogy bát­ran for­dul­ja­nak hoz­zánk: segí­te­ni fogunk!

Wág­ner Tamás Zol­tán Kisebb­sé­gi Jog­vé­dő Inté­zet mun­ka­tár­sa, uni­ós szakjogász

For­rás: Magyar Nemzet