Janu­ár else­jén elin­dul a Nem­ze­ti Vir­tu­á­lis Tér

Janu­ár 1‑től teszt jel­leg­gel elin­dul a nem­ze­ti vir­tu­á­lis tér, amely lehe­tő­vé teszi a kül­ho­ni magya­rok szá­má­ra a magyar állam szol­gál­ta­tá­sa­i­hoz és a köz­mé­dia adá­sa­i­hoz – köz­te a kul­tu­rá­lis és sport­köz­ve­tí­té­sek­hez – való hoz­zá­fé­rést – mond­ta Sem­jén Zsolt minisz­ter­el­nök-helyet­tes a Magyar Állan­dó Érte­kez­let (Máért) XXI. ple­ná­ris ülé­se után pén­te­ken Budapesten.

A minisz­ter­el­nök-helyet­tes a tanács­ko­zást lezá­ró saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón közöl­te: min­den magyar állam­pol­gár tar­tóz­kod­jon bár­hol a vilá­gon, hoz­zá­fér­het egy egy­sze­rű regiszt­rá­ció után kapott kód­dal a VPN szol­gál­ta­tá­sok­hoz. Úgy tekin­te­nek a fel­hasz­ná­lók­ra, mint­ha vir­tu­á­li­san Magyar­or­szá­gon tar­tóz­kod­ná­nak – jegyez­te meg. Beszá­molt a Wel­co­me Offi­ce – Haza­vá­ró elin­dí­tá­sá­ról is, jelez­ve: nagyon könnyen követ­he­tő, inter­ak­tív és ügy­fél­ba­rát módon egy hon­la­pon keresz­tül min­den rele­váns infor­má­ció meg­kap­ha­tó ango­lul és magya­rul egy­aránt. Magyar­or­szá­gon egy­ab­la­kos ügy­in­té­zés­sel 27 haza­vá­ró pon­ton (kor­mány­ab­lak­nál) szin­tén ango­lul és magya­rul el tud­nak intéz­ni min­den ügyet a haza­te­le­pü­lés­hez. A fej­lesz­tés azért is rend­kí­vül fon­tos újí­tás, mert éven­te 20 ezer magyar tér haza Nyu­gat­ról – közölte.

A minisz­ter­el­nök-helyet­tes elmond­ta, a tanács­ko­zás idén is záró­nyi­lat­ko­zat elfo­ga­dá­sá­val feje­ző­dött be. A Máér­ten a DK és a Pár­be­széd nem vett részt, utób­bi bár jelez­te rész­vé­te­lét, végül nem jelent meg. Fel­idéz­te, hogy 2010-től alap­ja­i­ban tekin­tet­ték át és gon­dol­ták újra a nem­zet­po­li­ti­kát, és azóta ezt „cizel­lál­ják”. A magyar állam cél­ja, hogy a magyar nem­zet meg­ma­rad­jon, ezt szol­gál­ja a nem­zet­po­li­ti­ka – rög­zí­tet­te, hoz­zá­té­ve: minden­nek alap­ja az erős Magyarország.

Kitért arra, hogy 2010 óta az iden­ti­tás meg­őr­zés érde­ké­ben nyúj­tott támo­ga­tá­so­kat meg­tíz­sze­rez­ték, míg ez az összeg 2010-ban 13 mil­li­árd forint volt, idén 150 mil­li­árd, összes­sé­gé­ben pedig eléri az 1300 mil­li­árd forin­tot. Bár a támo­ga­tá­so­kat jelen­tős rész­ben pályá­za­ti úton folyó­sít­ják, de a Máért dön­té­se alap­ján nem­ze­ti jelen­tő­sé­gű intéz­mé­nye­ket is támo­gat­nak, ilyen pél­dá­ul a Sapi­en­tia egye­tem. Sem­jén Zsolt 96 nem­ze­ti jelen­tő­sé­gű intéz­mény 115 mil­li­árd forin­tos támo­ga­tá­sá­ról szá­molt be.

Kitért az okta­tá­si-neve­lé­si támo­ga­tás­ra, amely­ben 220 ezer gyer­mek része­sül, ennek össze­ge éven­te 100 ezer forint. Az óvo­da­fej­lesz­té­si prog­ram kere­té­ben több mint 900 óvo­dát épí­tet­tek Kár­pát-meden­ce szer­te – ismer­tet­te, hoz­zá­té­ve: a 60 mil­li­ár­dos prog­ram negye­dik üte­mé­nek a végé­hez köze­le­dik. A kár­pát­al­jai magyar­ság szo­ci­á­lis támo­ga­tá­sá­ra 2,5 mil­li­árd forin­tot biz­to­sí­ta­nak, és ugyan­ek­ko­ra összeg­gel támo­gat­ják a kis­gyer­me­kek étkez­te­té­sét is. Össze­sen négy­ezer otta­ni óvo­dást és kis­is­ko­lást érint a prog­ram. Emel­lett nyolc­ezer sze­mély szá­má­ra biz­to­sí­ta­nak fize­tést vagy fize­tés kiegé­szí­tést, hogy a magyar éle­tet – „hábo­rú ide vagy oda” -, meg tud­ják őriz­ni Kárpátalján.

Sem­jén Zsolt rög­zí­tet­te: egyet­len kár­pát­al­jai isko­lát sem kel­lett bezár­ni, a magyar gye­re­kek 82 szá­za­lé­ka meg­ma­radt az intéz­mé­nyek­ben. Kije­len­tet­te: a kár­pát­al­jai magyar­ság támo­ga­tá­sát akkor is vál­to­zat­lan for­má­ban fenn­tart­ják, ha keve­sebb lesz ott a magyar, hogy az élet­mi­nő­sé­gük ne legyen rosszabb. Kitért arra, hogy a gaz­da­ság­fej­lesz­té­si prog­ram kere­té­ben 60 ezer nyer­tes pályá­za­tot támo­gat­tak 220 mil­li­árd forint érték­ben. A meg­va­ló­sult beru­há­zá­sok érté­ke meg­ha­lad­ta az 500 mil­li­árd forintot.

Potá­pi Árpád János nem­zet­po­li­ti­kai állam­tit­kárt közöl­te: a diasz­pó­ra tanács és a Máért záró­nyi­lat­ko­za­ta­i­nak szö­ve­ge a nem­ze­ti egy­sé­get mutat­ja. Ezt jó len­ne lát­ni a min­den­na­pok­ban és a magyar par­la­ment ülé­se­in is – jegyez­te meg. Remé­nyé­nek adott han­got, hogy a beje­len­tett fej­lesz­té­sek­kel a magyar nem­ze­ti össze­tar­to­zás tuda­tát meg tud­ják erő­sí­te­ni és a gya­kor­la­ti élet­hez is segít­sé­get tud­nak adni. Mind­két fórum dön­tött arról, hogy 2024 az együtt­mű­kö­dő nem­zet éve legyen. Bár­hol éljünk, erre van ma a leg­na­gyobb szük­ség, ha össze­fo­gunk, bár­mi­lyen nehéz hely­zet jöhet – húz­ta alá az államtitkár.

For­rás: demok​ra​ta​.hu