In memoriam Molnár Lajos + videó
Egy igaz magyar példaértékű élete
“ Mély a tenger és végtelen… De mélyebb szeretetem, mely szülőhazámhoz fűz, és végtelenebb vágyódásom, mely a magyar földre és a magyar nép körébe hazavonz!” – vallotta egész életében Molnár Lajos
Szombathelyen született, 1934 Január 31-én. Apja Id. Molnár Lajos a magyar királyi hadsereg századosa volt, a második világháború alatt gép-távírói feladatokat látott el. Kemény, egyenes ember lévén, a fiatal Lajos tőle tanulta a hazaszeretetet, a világ vérzivataros idejében, az eligazodást és az irányt. Ez egész életét meghatározta, minden lépését, döntését ezekből a tapasztalatokból merítette.
Szombathely után Budapestre költöztek, ahol elvégezte tanulmányait, ott nőtt fel. Egyetemre nem vették fel, osztály idegensége miatt, de mégis sikerült elhelyezkednie az állami postai hivatalnál.
22 évesen 1956 október 23 ikán személyesen vett részt a forradalom és szabadságharc eseményeiben, Budapest utcáin. Ezek után a megtorlások elől November 20 ikán két barátjával elmenekültek Magyarországról, Ausztriába, onnan pedig az Egyesült Államokba került.
A wyomingi egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát majd 1964-ben Clevelandbe költözött, ahol rögtön bekapcsolódott a magyar életbe. Ezzel szinte egy időben a magyar emigráció nemzeti oldalának legjelentősebb havilapjának, az 1962-ben indult Szittyakürt folyóiratnak a szerkesztésében és annak kiadásában vett részt Mayor Tiborral és annak baráti társaságával. A lap, abban az időben a magyar emigráció nemzettudatának az erősítését, az kommunizmus elleni harcot, az szovjet-ellenességet és a nemzet függetlenségét jelölte meg céljául.
A rendszerváltoztatás után a magyar eredettörténet, az őstörténet kutatása és megértése, annak továbbadása lett a cél, mindamellett az aktuális politikai eseményeknek a közelről való megfigyelése és értékelése is fontos szemponttá vált írásaikban. Világszinten ismert volt a folyóirat, színvonalas és értékes, magyarságtudat erősítő szándékát az utolsó kiadványig megőrizte.
1967-ben Clevelanben, az 1956-os forradalom es szabadsagharc 11. évfordulójának megemlékezésén ismerkedett meg, az akkor még csak 17 éves, Venezuelában, magyar emigráns családban született Elek Evával. Egy év múlva ebből a szerelemből boldog házasság köttetett, amely 52 évig tartott.
Három gyermekük született, Lajos, Erika és Attila, akikkel együtt élték meg a csodálatos gyermekkort, a családdal kapcsolatos összes kihívást. Elsődleges céljuk a magyar nyelv megmaradása volt, a családban a gyermekek csak magyarul beszéltek, ápoltak minden egyes magyar hagyományt amelyet a szülőktől, nagyszülőktől tanultak. Sportoltak, kirándultak, keményen dolgoztak és közösen, szeretetben élvezték munkájuk gyümölcsét. Tárgyak, fényképalbumok, sok sok emlék maradt fent ezekről a közös évekről, ahol már 5 unoka is helyet kapott az idők során és akik nemcsak a szüleiktől de nagyszülőktől is vették a követendő példát.
A Nagy Szittya Kongresszusok szervezése is az ő nevéhez fűződik, 8-at rendeztek meg különböző helyszíneken, amelyeken mindig neves meghívottak szólaltak fel, értékes gondolatok fogalmazódtak meg és jelölték ki a további teendőket. Közeli barátaival, harcostársaival az évek hosszú során szoros kapcsolatot ápolt, biztosan számíthatott a segítségükre, a feltétlen bizalom megerősítette a feltett szándékot és ezáltal megvalósulhattak azok.
Évekig szerette volna édesapjának Id.Molnár Lajosnak a Vitézi rendbe való felvételét kieszközölni, végül 2019 szeptember 8-kán, New Yorkban édesapja posztumusz megkapta a Vitézi rendben való felvételt, ő maga pedig ott a helyszínen került be e neves rend tagjai közé.
Számtalan díjjal és emlékplakettel jutalmazták példás életútján, amelyet legjelentősebb részben hazájáért, a magyarságért, annak a sorsának a javításáért tett. Vitte a fáklyát őszinteséggel, mutatta az utat, hívta magával a hasonlóan gondolkodókat és bíztatta a következő nemzedéket a hasonló, önfeláldozó munka önkéntes elvégzésére a magyar nemzet megmaradásának érdekében.
Ohio államból Észak-Karolina államban szólította a munkahelye, így több mint 20 éve már Charlotte városában laktak, a gyermekeik, az unokáik pár perces távolságra tőlük. A születésnapokon, a jelentős ünnepnapokon mindig együtt volt a nagy család, szeretetben, harmóniában és közösen tervezték a érdekesebbnél érdekesebb felfedezni valókat a világban.
Mindenkit váratlanul ért és megdöbbentett 2021 január 4-ike, amikor egy hirtelen, egy semmi előjel nélküli szívroham következtében, Molnár Lajos eltávozott az élők sorából.
86 éves volt ez a talpig becsületes, hatalmas magyar szívvel megáldott ember, akinek példamutató életútja elsősorban a fiaiban és unokáiban keltett egy hirtelen felismerést az édesapjuk, nagyapjuk elvesztése következtében.
Kisebbik fia, Attila vállalta édesapja örökségének a megőrzését, édesanyja Éva segítségével és közösen a család feltett szándéka, hogy Molnár Lajos életútja, munkássága ameddig csak lehet fennmaradjon, mert így szól a mondás:
Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.
Szerkesztőség