Hunor – Magor-lovasszobrot lepleztek le Agyagfalván
A székely – magyar összetartozást szimbolizáló Hunor – Magor-lovasszobrot, illetve teret avattak fel Agyagfalván, ahonnan a település bejáratánál lévő emlékműhöz vonultak az ünneplők az 1848-as nemzetgyűlésen történtek felidézéséért. Az eseményen a hagyományőrző huszárok is felvonultak.
Trianon 100 – Összetartozunk elnevezésű, Hunort és Magort ábrázoló lovasszobrot lepleztek le szombaton Agyagfalva központjában, amelynek környékén egy kis parkot is kialakítottak. Az ünnepségen a hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget.
A magyar kormány külgazdasági és külügyminisztériuma támogatásával elhelyezett szobor – Kotormán Norbert és Kotormán László alkotása – nemcsak a helyi közösség életerejét hirdeti, hanem az egész nemzetét – jelentette ki Kászoni Szilárd helyi református lelkész a magyar – székely egység napján.

Mint mondta, Hunor és Magor együtt cselekvése, egymásra utaltsága és testvéri szeretete üzenetet hordoz a székelység és a magyarság számára. A magyarság vagy ebben a testvéri egységben lesz, vagy nem lesz – fogalmazta meg az alkalom üzenetét.
Arra is kitért, hogy a bemutatott kis téren elhelyezett kövek a leszakított országrészeket szimbolizálják.

Ülkei Zoltán bögözi polgármester rámutatott, az 1848-as nemzetgyűlés helyszínén és évfordulóján a 101 évvel ezelőtt történt trianoni döntésre is emlékezünk, amit ugyan gyászosan idézünk fel, de megerősít hitünkben és magyarságtudatunkban is. Ha az országot fel is darabolták, ma is összetartozunk – tette hozzá.
Hangsúlyozta, örömmel tölti el, hogy a magyar kormány tettekkel is mellettünk áll törekvéseinkben.
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője kiemelte, bizakodásra ad okot, hogy a történelmi nehézségek ellenére az elmúlt évtizedben a nemzet magára talált, amiben benne van egy jó jelen, és egy még jobb jövő ígérete, ami a magyarság számára biztosan sikeres lesz.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavait idézve kijelentette, határa az országnak van, a nemzetnek nincs, egy magyar sincs egyedül.
Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkipásztor felhívta a figyelmet, hogy a leleplezett lovasszobor szereplőinek egyikénél sincs félelmet sugárzó, életet elvenni képes fegyver, hiszen nem erre van szükségünk a megmaradáshoz, hanem életre.
Nagyon sok hős halottunk van, hős élőkre van nekünk ma szükségünk – összegzett.
Hunor és Magor lovasszobra szerinte az élethez szükséges munkát, tanítást, játékot és az egymással szembeni testvéri viszonyt sugározza.

Antal Lóránt szenátor hangsúlyozta, az agyagfalvi nemzetgyűlés nagyon fontos pillanata volt a székelységnek, hiszen az önrendelkezés gyakorlását jelentette
Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács alelnöke úgy vélte, napjainkban is erőt adhat, hogy az agyagfalvi nemzetgyűlésen a magyar nemzet részeként határozták meg a székelységet, kiállva a magyar kormány törekvései mellett. Hasonlóan fontos, hogy az esemény első napján a jelenlévők békejobbot nyújtottak a román és szász nemzetiségűeknek, valamint nemcsak a múlton töprengtek, hanem kezükbe vették a sorsukat, a jelent, a magyar jövő érdekében.
Szerinte most is ezt kell tenni, össze kell fogni, és a jövő évi népszámláláson ki kell mondani, hogy mi, székelyek a magyar nemzet részei vagyunk. Mindemellett jövőre a magyar kormány törekvései mellett is ki kell álljunk ismét – jelentette ki Bíró.
Vasárnap a Pest Megyei Értéktár vándorkiállítását nyitják meg az agyagfalvi emlékházban, majd egy lovaspályát avatnak fel, amelyen Erdély több tájáról érkező huszárok tartanak bemutatót.
Forrás: szekelyhon.ro
.