Hírek Magyarországi hírek Hun­ga­ri­kum lett a székelykapu

Hun­ga­ri­kum lett a székelykapu

  

A szé­kely­ka­pu­val is bővült a Hun­ga­ri­ku­mok Gyűj­te­mé­nye a Hun­ga­ri­kum Bizott­ság ked­di dön­té­se értel­mé­ben – közöl­te Magyar­or­szág agrár­mi­nisz­té­ri­u­ma (AM).

A szé­kely­ka­pu a köz­le­mény sze­rint jel­leg­ze­tes ács­tech­ni­ká­val készült fede­les nagy­ka­pu típus, amely a közép­ko­ri város‑, vár- és udvar­ház­ka­puk­ból ala­kult ki. A 17. szá­zad­tól a szé­kely­föl­di kapu­tí­pus egy­re éle­seb­ben elkü­lö­nült fara­gott díszít­mé­nye­i­vel és a kis­ka­pu fölöt­ti úgy­ne­ve­zett kapu­tü­kör igé­nyes deko­rá­lá­sá­val a más vidé­kek kötött nagy­ka­pu­i­tól, Szé­kely­föld iga­zi lát­vá­nyos­sá­gá­vá, kul­tu­rá­lis relik­vi­á­já­vá vált.

A szé­kely kapuk érték­ja­vas­lat 2019-ben került fel­ter­jesz­tés­re a Kovász­na Megyei Érték­tár­ba, a doku­men­tá­ci­ót dr. Szőcs­né Gaz­da Eni­kő, a Szé­kely Nem­ze­ti Múze­um nép­rajz­ku­ta­tó­ja készí­tet­te el, idé­zi fel Face­book-bejegy­zé­sé­ben Tamás Sán­dor, Kovász­na Megye Taná­csá­nak elnö­ke. Az indok­lá­sá­ban az sze­re­pel: „A szé­kely kapu nem egyet­len hely­ség kul­tu­rá­lis relik­vi­á­ja, hanem a szé­kely közös­ség tuda­to­san kiépí­tett és nap­ja­in­kig fenn­tar­tott kis­épí­té­sze­ti cso­dá­ja, sajá­tos identitásszimbóluma”.

„A Kovász­na Megyei Érték­tár által fel­ter­jesz­tett szé­kely kapuk címet vise­lő érték­ja­vas­lat elő­ször beke­rült a kiemelt nem­ze­ti érték kate­gó­ri­á­ba, most pedig, 2023. októ­ber 17-én jóvá­hagy­ták: a szé­kely kapu hun­ga­ri­kum lett” – össze­gez Tamás Sándor.

A Magyar Érték­tár egy sajá­tos szer­ke­ze­tű tanya­tí­pus­sal, a bokor­ta­nyák­kal bővült. Az ország­ban egye­dül­ál­ló bokor­ta­nyás tele­pü­lés­szer­ke­zet a 18. szá­zad köze­pé­től a Nyír­ség­ben ala­kult ki. Az itt élők a lakott helyek­től távol eső föl­dek műve­lé­sé­hez ala­kí­tot­tak ki lakó- és gaz­da­sá­gi épü­le­te­ket, és egyéb léte­sít­mé­nye­ket az állattenyésztéshez.

Beke­rült a Magyar Érték­tár­ba a zse­li­ci hárs­méz, amely egy olyan külön­le­ges faj­ta­méz, ame­lyet évszá­za­dok óta ter­mel­nek a Somogy vár­me­gyei ősho­nos hárs­er­dők­ben. Több ezer méh­csa­lád szor­gos­ko­dik a Zse­lic­ben, mert az ország min­den részé­ből ván­do­rol­nak ide a méhé­szek a hárs­fa virág­zá­sa idején.

A Hun­ga­ri­kum Bizott­ság dön­té­sé­vel 89-re emel­ke­dett a Hun­ga­ri­ku­mok Gyűj­te­mé­nyé­ben talál­ha­tó ele­mek szá­ma, a Magyar Érték­tár pedig 152 kiemel­ke­dő nem­ze­ti érté­ket tart szá­mon – olvas­ha­tó az AM köz­le­mé­nyé­ben.- a Maszol​.ro portálról