Hun­ga­ri­kum lett a höve­ji csip­ke és a pozso­nyi kifli

A Hun­ga­ri­kum Bizott­ság dön­té­se értel­mé­ben a höve­ji csip­ké­vel és a pozso­nyi kif­li­vel bővült a Hun­ga­ri­ku­mok Gyűj­te­mé­nye – jelen­tet­te be ked­di saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján Buda­pes­ten az agrárminiszter.

Nagy Ist­ván a tes­tü­let indok­lá­sát ismer­tet­ve elmond­ta, hogy az egye­dül­ál­ló­an vál­to­za­tos höve­ji csip­ke ere­de­te a 19. szá­za­dig nyú­lik vissza, és gyor­san hír­ne­vet szer­zett a Győr-Moson-Sop­ron vár­me­gyei köz­ség­nek. Az 1962-es brüssze­li világ­ki­ál­lí­tá­son arany­érem­mel jutal­maz­ták, 2017 óta az UNESCO szel­le­mi kul­tu­rá­lis örök­ség nem­ze­ti jegy­zé­ké­nek része. A pozso­nyi kif­li a téli ünne­pek hagyo­má­nyos magyar süte­mé­nye­ként vál­ha­tott hun­ga­ri­kum­má. Első recept­je Czif­ray Ist­ván 1830-ban meg­je­lent Magyar nem­ze­ti sza­kács­köny­vé­ből ismert, 2012 óta a hagyo­má­nyos külön­le­ges ter­mék címet vise­li – tet­te hoz­zá az agrárminiszter.

A hun­ga­ri­ku­mok az ország arcu­la­tá­nak min­den­na­pi és min­de­nütt jelen lévő épí­tő­kö­vei, ame­lyek sza­vak nél­kül mesél­nek a magya­rok­ról, a hagyo­má­nya­ik­ról, a lele­mé­nyes­sé­gük­ről – hang­sú­lyoz­ta a tár­ca­ve­ze­tő, aki arra bíz­tat min­den közös­sé­get, hogy a hagyo­má­nya­i­kat jelöl­jék a helyi érték­tá­rak­ba, mert azok ezt köve­tő­en nem­ze­ti érté­kek, akár hun­ga­ri­ku­mok is lehet­nek. Közös fel­adat meg­is­mer­tet­ni és meg­sze­ret­tet­ni a nagy­vi­lág­gal az ország kivá­ló éte­le­it és ita­la­it, cso­dá­la­tos ter­mé­sze­ti adott­sá­ga­it, művé­sze­ti örök­sé­gét, a magyar tehet­sé­gek tel­je­sít­mé­nyét. Az érté­kek védel­me az iden­ti­tás- és hagyo­mány­őr­zést, a kul­tú­ra átörö­kí­té­sét is segí­ti, még­hoz­zá nem az elkü­lö­nü­lés, hanem a nem­ze­ti össze­tar­to­zás igé­nyé­vel – hang­sú­lyoz­ta Nagy István.

A Magyar Érték­tár bőví­té­sé­ről a magyar élet­mód és nem­ze­ti érté­ke­ink védel­mé­ért fele­lős minisz­ter­el­nö­ki biz­tos szá­molt be. V. Németh Zsolt közöl­te, hogy kiemel­ke­dő nem­ze­ti érték­ké nyil­vá­ní­tot­ták a lán­gost, amit ma már nem csak a magya­rok ismer­nek és sze­ret­nek, vala­mint a kubi­kus­sá­got, amely a 19. szá­zad máso­dik felé­ben, az alföl­di csatorna‑, út- és vas­út­épí­té­sek ide­jén vált híres­sé mint jel­leg­ze­te­sen magyar ván­dor­mun­kás tevé­keny­ség. Bár a gépek ter­je­dé­sé­vel elvesz­tet­te a jelen­tő­sé­gét, emlé­ke máig él, Csong­rád váro­sa még szob­rot is állí­tott a kubi­ku­sok­nak – tet­te hozzá.

A 2012. júli­us 1‑jén hatály­ba lépett tör­vény sze­rint a hun­ga­ri­ku­mok a magyar­ság­ra jel­lem­ző tulaj­don­sá­ga­ik­kal, egye­di­sé­gük­kel, külön­le­ges­sé­gük­kel, minő­sé­gük­kel a magyar­ság csúcs­tel­je­sít­mé­nyei. A Hun­ga­ri­ku­mok Gyűj­te­mé­nyét a kiemel­ke­dő nem­ze­ti érté­ke­ket tar­tal­ma­zó Magyar Érték­tár köve­ti, az érték­pi­ra­mis alap­ja­it a megyei, az ága­za­ti és a kül­ho­ni érték­tá­rak alkot­ják. A Hun­ga­ri­ku­mok Gyűj­te­mé­nyé­be a Hun­ga­ri­kum Bizott­ság 31. ülé­sét köve­tő­en 87 nem­ze­ti érték, a Magyar Érték­tár­ba 150 nem­ze­ti érték tartozik.

Forrás:kormany.hu