Hogyan tovább, Észak-Írország?

Lemon­dott az észak-ír minisz­ter­el­nök. Paul Givan dön­té­se része annak a kam­pány­nak, ame­lyet a bel­fas­ti fele­ke­zet­kö­zi koa­lí­ci­ós kor­mány nagyob­bik párt­ja, a koro­na hű pro­tes­táns Demok­ra­ti­kus Unio­nis­ta Párt foly­tat a bre­xit fel­té­tel­rend­sze­rét rög­zí­tő meg­ál­la­po­dás észak-íror­szá­gi pro­to­koll­ja ellen. A kiala­kult hely­zet­ről Gálik Zol­tánt, a Buda­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem docen­sét kérdeztük.

Észak-Íror­szág az Egye­sült Király­sá­gon belül spe­ci­á­lis stá­tuszt élvez, ugyan­is az 1998-as meg­ál­la­po­dás sze­rint úgy­ne­ve­zett devol­vált jog­kö­rök­kel ren­del­ke­zik az otta­ni par­la­ment, ami azt jelen­ti, hogy saját tör­vény­ho­zá­si jogai van­nak, és első minisz­te­re, aki az ország­nak az ügye­it vezeti.

Gálik Zol­tán magya­rá­za­ta sze­rint a mos­ta­ni lemon­dás­hoz két ok vezetett:

• Egy­részt a bre­xit követ­kez­té­ben elő­állt hely­ze­tet nagyon nehe­zen tud­ják poli­ti­ka­i­lag elvi­sel­ni azok a pár­tok, ame­lyek – főleg az unio­nis­ták kere­té­ben – az „egy Nagy-Bri­tan­ni­á­hoz” való tar­to­zást sze­ret­nék minél szo­ro­sab­ban fenn­tar­ta­ni, így a bre­xit-meg­ál­la­po­dás szá­muk­ra elfogadhatatlan.
• A másik ok, hogy május­ban önkor­mány­za­ti válasz­tá­sok lesz­nek Észak-Íror­szág­ban, az ott nyer­tes párt adhat­ja majd az első minisz­tert – és momen­tán úgy fest, hogy a Sinn Féin, a hatal­mon lévő Demok­ra­ti­kus Unio­nis­ta Párt nagy rivá­li­sa, több­ség­be kerül­het. Emi­att töb­ben úgy vélik, a mos­ta­ni lemon­dás össze­füg­gés­ben áll­hat azzal, hogy elő­ké­szí­tik a poli­ti­kai tere­pet az unio­nis­ták, hogy még­is sike­re­sen szerepeljenek.

A Buda­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem docen­se azt is fel­idéz­te, hogy a meg­ál­la­po­dás értel­mé­ben az Egye­sült Király­ság észak­ír része belül maradt az Euró­pai Unió sza­bá­lyo­zá­si rend­sze­ré­ben, illet­ve a vám­uni­ó­já­ban. Bár ezt négy­éven­te felül lehet vizs­gál­ni, első­sor­ban az észak­írek­től függ, hogy fennmarad‑e. Ahogy telik viszont az idő, és egy­re messzebb kerü­lünk a jogi bre­xit­től, ami már két éve bekövetkezett,

a meg­ál­la­po­dás egy­re súlyo­sabb nehéz­sé­ge­ket okoz­hat a min­den­na­pi áru­for­ga­lom­ban és a szol­gál­ta­tá­sok áramlásában,

hiszen újabb és újabb sza­bá­lyo­zá­so­kat kell beve­zet­ni – magya­ráz­ta Gálik Zol­tán. Pél­da­ként emlí­tet­te a brit sza­lá­mi kér­dé­sét és egyéb más élel­mi­sze­re­ket, illet­ve a gyógy­szer­ter­mé­ke­ket, amik beér­ke­zé­se Észak-Íror­szág­ba nagyon sok admi­niszt­rá­ci­ós ter­het jelent. Hoz­zá­tet­te: tavaly év köz­ben ugyan elkez­dő­dött egy folya­mat, ami révén könnyí­te­né­nek eze­ken az admi­niszt­rá­ci­ós ter­he­ken, de a napok­ban maga a brit minisz­ter­el­nök – egy bizal­mas beszél­ge­té­sen – is csak 30 szá­za­lék esélyt adott arra, hogy új kere­te­ket sike­rül majd letár­gyal­ni az Euró­pai Unióval.

Így aztán a máju­si válasz­tá­so­kig vár­ha­tó­an egy átme­ne­ti idő­szak követ­ke­zik az észak­ír minisz­ter­el­nök lemon­dá­sá­val. Gálik Zol­tán nem tart­ja kizárt­nak, hogy

a válasz­tá­sok alkal­má­val a Sinn Féin­nek végül sike­rül majd a tör­té­nel­mi áttö­rést elér­nie és új poli­ti­kai hely­ze­tet létrehoznia,

hiszen évti­ze­dek óta lát­ha­tó, hogy a lakos­ság ará­nya folya­ma­to­san vál­to­zik, és a kato­li­ku­sok van­nak egy­re töb­ben. Az egye­te­mi docens egyet­ér­tett azzal is, hogy a hely­zet fel­erő­sít­he­ti a kato­li­kus és pro­tes­táns ellen­té­te­ket, ami­ből koráb­ban komoly prob­lé­mák, tra­gé­di­ák is szár­maz­tak. Meg­is­mé­tel­te, a demog­rá­fi­ai hely­zet vál­to­zá­sa már évti­ze­dek óta ismert, a ten­den­cia pedig egy­ér­tel­mű volt. Az viszont nagyon fon­tos, hogy csak úgy tud­nak mind a bre­xit kér­dé­sé­ben, mind pedig a poli­ti­kai rend­szer fenn­tar­tá­sá­ban, a devol­vált jog­kö­rök meg­tar­tá­sá­ban elő­re­lép­ni, ha együtt­mű­köd­nek, mert így van kita­lál­va a rend­szer, egy­más nél­kül nem fog sike­rül­ni – fogal­ma­zott Gálik Zoltán.

For­rás: info​start​.hu