Hírek Vélemények/Publicisztikák Hogyan győz­het Trump?

Hogyan győz­het Trump?

Aho­gyan négy éve, ismét róla szól a válasz­tás. Száz­mil­li­ók kér­de­zik, mi lesz a sor­sa, hogyan sze­re­pel, ami azért fur­csa, mert Joe Biden is indul az elnök­vá­lasz­tá­son. Trump elnök két­ség­kí­vül nehe­zebb hely­zet­ben van, mint négy éve, ami­kor az esély­te­le­nek nyu­gal­má­val száll­ha­tott ring­be, és a hatal­mas ellen­szél dacá­ra megválasztották.

Ez a lélek­ta­ni előny mára elve­szett, de Trump nem az a faj­ta ember, akit eltán­to­rí­ta­ná­nak a csök­ke­nő esé­lyek. Mos­ta­ni össze­ál­lí­tá­sunk­ban arra vol­tunk kíván­csi­ak, hogy egy hét­tel a világ­po­li­ti­kai jelen­tő­sé­gű válasz­tás előtt milyen esé­lyei van­nak az elnök­nek. Nyerhet‑e Donald Trump, és konk­ré­tan milyen hoz­zá­va­lók­ból tevő­dik össze a siker receptje?

Ahhoz, hogy Trump győ­zel­mi esé­lye­i­ről bár­mit is mond­has­sunk, elő­ször fel kell idéz­nünk a négy évvel ezelőt­ti válasz­tást. A mos­ta­ni hely­zet kul­csa ugyan­is az akko­ri ese­mény­sor­ban van; ami akkor tör­tént, meg­tör­tén­het újra, Trump­nak pedig sor­ra ki kell pipál­nia a fel­ada­to­kat, mert ha nem teszi, Joe Biden lesz a befutó.

Bár Joe Biden – akár­csak Hil­lary Clin­ton négy éve – gya­kor­la­ti­lag min­den köz­vé­le­mény-kuta­tó­nál vezet bő egy hét­tel a válasz­tás nap­ja előtt, ez nem csu­pán azért nem fel­tét­le­nül mérv­adó, mert a kuta­tá­sok is téved­het­nek, hanem azért sem, mert az elek­to­ri rend­szer követ­kez­té­ben nem min­den eset­ben az lesz az Egye­sült Álla­mok elnö­ke, aki szám­sze­rű­en a leg­több vok­sot kap­ta. Ezzel talál­koz­tunk 2016-ban is. Hiá­ba szer­zett Clin­ton orszá­go­san két szá­za­lék­kal több sza­va­za­tot, mint Donald Trump, ez utób­bi bősé­ge­sen ele­gen­dő, három­száz­négy elek­tort tud­ha­tott maga mel­lett a végelszámolásnál.

Az elő­re­jel­zé­sek az utol­só pil­la­na­tig hatal­mas Clin­ton-fölényt mutat­tak. A Five­ThirtyEight.com a válasz­tás nap­ján 71 szá­za­lé­kot adott Clin­ton győ­zel­mé­nek, a The New York Times 85, a Pre­dict­Wi­se 89, a The Huf­fing­ton Post egye­ne­sen 98 szá­za­lé­kos való­szí­nű­ség­gel a demok­ra­ta jelöl­tet hoz­ta ki befu­tó­nak. E sorok írá­sa­kor, néhány nap­pal azelőtt, hogy a Demok­ra­ta olva­só­i­hoz eljut cik­künk, orszá­gos és helyi köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok­ban szin­te haj­szál­pon­to­san ugyan­ez a hely­zet: Trump­nak csak tíz-tizen­öt szá­za­lék esélyt adnak novem­ber 3‑ra.

Ami­kor azt állít­juk, hogy hiva­ta­lo­san Biden a válasz­tás fő esé­lye­se, nem csak ver­seny­fu­tá­suk aktu­á­lis állá­sá­ra gon­do­lunk, van­nak más szá­mok is. Aggaszt­hat­ja Trump híve­it, hogy a fel­mé­ré­sek sze­rint Biden nép­sze­rűbb Hil­lary Clin­ton­nál, ötven szá­za­lék felett is mérik. Szin­tén nem jó hír szá­muk­ra, hogy a demok­ra­ták párt­ként is elő­re­tör­tek, a kép­vi­se­lő­ház­ban szin­te biz­to­san, de akár a sze­ná­tus­ban is több­sé­get sze­rez­nek majd.

Rej­tőz­kö­dő szavazók

Miu­tán az ame­ri­kai köz­vé­le­mény-kuta­tók kizá­ró­lag tele­fo­nos adat­fel­vé­tel­lel dol­goz­nak, meg­be­csül­he­tet­len azok szá­ma, akik kész­akar­va vagy más módon meg­té­vesz­tik a kér­de­ző­ket (sze­mé­lyes adat­fel­vé­tel­nél lehet vala­mennyi­re hatá­sos szű­rő­tech­ni­kát alkal­maz­ni). Nyil­ván­va­ló­an most is az a hely­zet, mint négy éve, vagy­is inkább a Trump-válasz­tók tit­kol­ják el szim­pá­ti­á­ju­kat. Ebből kiin­dul­va könnyű belát­ni, hogy Trum­pra biz­to­san töb­ben sza­vaz­nak a fel­vett ada­tok­ban rög­zí­tett­nél, de hogy mennyi­vel, azt csak utó­lag tud­juk meg biz­to­san. Továb­bi nehéz­ség a köz­vé­le­mény-kuta­tók szá­má­ra, hogy nem tud­nak jó lefe­dett­ség­gel dol­goz­ni, egy­sze­rű­en kép­te­len­ség elér­ni a sza­va­zó­pol­gá­rok egy részét, ezért a való­ság bemu­ta­tá­sa helyett csak model­le­zik. Mind­össze annyit tud­nak ten­ni, hogy a ren­del­ke­zés­re álló ada­to­kat ráve­tí­tik a tele­pü­lés­re, az állam­ra, majd az egész Egye­sült Álla­mok­ra, és ez alap­ján állí­ta­nak vala­mit. Csak­hogy a rej­tőz­kö­dő sza­va­zók miatt ez a becs­lés egé­szen biz­to­san pontatlan.

A rej­tőz­kö­dő repub­li­ká­nu­sok között olyan cso­por­to­kat talá­lunk, ame­lyek­kel a köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok akár rosszul is kal­ku­lál­hat­nak. Mina­pi írá­sá­ban Stum­pf Ist­ván idé­zi a Demok­rá­cia Inté­zet veze­tő­jét (ez az inté­zet jósol­ta meg szin­te egye­dü­li­ként Trump győ­zel­mét négy éve). Pat­rick Bas­ham sze­rint a köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok több­sé­ge fél­re­ér­tel­me­zi a válasz­tói maga­tar­tást, mert fon­tos szem­pon­to­kat nem épí­te­nek be a vizs­gá­la­ta­ik­ba, téves kiin­du­ló­pon­tot választanak.

Az inté­zet kuta­tói három típu­sát azo­no­sí­tot­ták Trump rej­tőz­kö­dő sza­va­zó­i­nak. Az első cso­port a kék­gal­lé­ros, közép­ko­rú, fehér fér­fi­a­ké, akik az agrá­ri­us Közép-Nyu­ga­ton élnek, és túl­sá­go­san elfog­lal­tak ahhoz, hogy vála­szol­ja­nak a kér­de­ző­biz­to­sok­nak. A máso­dik típus­ba a kül­vá­ros­ban élő nők tar­toz­nak, a har­ma­dik cso­por­tot pedig az afro­a­me­ri­kai és lati­nó sza­va­zók alkot­ják. Az inté­zet kuta­tá­sai sze­rint ezek­nek a cso­por­tok­nak a Trump irán­ti szim­pá­ti­á­ja akár tör­té­nel­mi csú­cso­kat is dönt­het. Fel­mé­ré­se­ik sze­rint a repub­li­ká­nu­sok­ra való sza­va­zás elsőd­le­ges indi­ká­to­ra a kézi­fegy­ver-bir­tok­lás. A feke­te nők köré­ben óri­á­si mére­te­ket öltött a fegy­ver­bir­tok­lás, az új fegy­ver­tu­laj­do­no­sok negy­ven szá­za­lé­ka nő, és ezek hat­van szá­za­lé­ka feke­te. Mind­ez gyö­ke­re­sen átír­hat­ja a köz­vé­le­mény-kuta­tók elő­re­jel­zé­se­it, akik óri­á­si fölényt mér­nek a nők és a feke­ték köré­ben Biden javára.

A lati­nó kérdés

Érde­mes külön kitér­nünk a lati­nók­ra, mert bár közös­sé­gük meg­osz­tott, még­is gyak­ran ők a mér­leg nyel­ve az elnök­vá­lasz­tá­son. Flo­ri­dá­ban pél­dá­ul, ahol több elnök­vá­lasz­tás is eldőlt az elmúlt negyed­szá­zad­ban, sok hagyo­má­nyo­san anti­kom­mu­nis­ta kubai él, akik­nek a sza­va­za­tai nél­kül Geor­ge W. Bush és Donald Trump alig­ha győz­he­tett vol­na. Ugyan­ak­kor az Egye­sült Álla­mok déli, dél­ke­le­ti részén, Kali­for­ni­á­ban, Neva­dá­ban, Új-Mexi­kó­ban és másutt a főleg közép-ame­ri­ka­i­ak­ból, külö­nö­sen mexi­kó­i­ak­ból álló lati­nó közös­sé­gek nagyobb arány­ban ori­en­tá­lód­nak a demok­ra­ták felé. A hely­zet az elmúlt négy évben sem vál­toz­ha­tott, gon­dol­junk csak Trump egy­elő­re meg nem való­sult határ­ke­rí­té­sé­re, a mexi­kói kor­mánnyal való konf­ron­tá­ci­ó­já­ra – ezek nem túl szim­pa­ti­kus fej­le­mé­nyek a mexi­kói szár­ma­zá­sú válasz­tó szá­má­ra. Alig­ha vélet­len, hogy győ­zel­me ese­tén Joe Biden állam­pol­gár­sá­got adna 11 mil­lió beván­dor­ló­nak. Az üze­net egy­ér­tel­mű­en a már állam­pol­gár mexi­kó­i­ak­nak, hon­du­ra­si­ak­nak, nica­ra­gu­a­i­ak­nak, kari­bi­ak­nak szól: a demok­ra­ta jelölt az ő szim­pá­ti­á­juk­ra ácsin­gó­zik a hang­za­tos ígérettel.

A mos­ta­ni elnök­vá­lasz­tá­son a lati­nók meg­ke­rül­he­tet­le­nek, hiszen 32 mil­li­ós lélek­szá­muk­kal (ami az összes válasz­tó 13 szá­za­lé­ka) még a 30 mil­li­ós feke­te közös­ség­nél is töb­ben van­nak. Ráadá­sul az ő fia­tal­ja­ik lép­nek át a leg­gyor­sab­ban a válasz­tói élet­ko­ri hatá­ron: a követ­ke­ző két évti­zed­ben éven­te egymillióan.

Nyil­ván mind­két elnök­je­lölt tisz­tá­ban van azzal, hogy a lati­nó közös­ség nél­kül nem nye­ri meg a válasz­tást. Nem arról van szó, hogy összes­sé­gé­ben melyi­kük kap tőlük több sza­va­za­tot, hanem arról, hogy súlyo­zott­sá­gá­ban a lati­nók kit támo­gat­nak. Hogy ért­he­tő legyen: Trump szem­pont­já­ból mind­egy, hogy kali­for­ni­ai mexi­kó­i­ak száz­ez­rei sza­vaz­nak elle­ne, mert az állam így is, úgy is a demok­ra­tá­ké lesz, sok­kal fon­to­sabb szá­má­ra pél­dá­ul, hogy a kis lét­szá­mú flo­ri­dai kubai cso­por­tok hogyan dön­te­nek. Könnyen meg­le­het ugyan­is, hogy néhány sza­va­zó­kö­rön múlik majd a vég­ered­mény, vég­ső soron pedig az egész elnök­vá­lasz­tás. Nem vélet­len tehát, hogy ezek­ben a napok­ban mind­két olda­lon iszo­nya­tos erő­vel folyik a lati­nókat moz­gó­sí­tó kam­pány. Az NBC beszá­mo­ló­ja sze­rint egyet­len demok­ra­ta szer­ve­zet (a sok közül) más­fél mil­lió tele­fon­hí­vást bonyo­lí­tott le, és egy­mil­lió szö­ve­ges üze­ne­tet kül­dött ki penn­syl­va­ni­ai lati­nók­nak, míg a Fia­tal Mia­mi Repub­li­ká­nu­sok szer­ve­zet napon­ta 300 – 400 új tagot regiszt­rál, és fia­tal lati­nók szá­za­it tobo­roz­za a Trump mel­let­ti kampányba.

„A VÍRUS ISTEN AJÁNDÉKA”

A bal­ol­dal nem csu­pán hazánk­ban szur­kol a vírus­nak. A köz­is­mer­ten libe­rá­lis néze­te­ket val­ló egy­ko­ri szex­szim­bó­lum, Jane Fon­da még októ­ber ele­jén ezt nyi­lat­koz­ta: „Sze­rin­tem a Covid Isten aján­dé­ka a bal­ol­dal­nak. Bor­zasz­tó dolog ezt kimon­da­ni. Sze­rin­tem nagyon nehéz volt [a vírust] a Föld­re sza­ba­dí­ta­ni, de ezzel letép­tük a rag­ta­paszt, és ráéb­red­tünk, való­já­ban kicso­da [Trump], és mi fon­tos szá­má­ra, és mi tör­té­nik ebben az ország­ban az átlag­em­ber­rel és a dol­go­zók­kal” – pró­bál­ta meg össze­fog­lal­ni zava­ros és igen­csak nyug­ta­la­ní­tó gon­do­la­ta­it a sztár. „Mi vagyunk azok, akik eldönt­he­tik, milyen irány­ba for­dul­jon a világ. Micso­da aján­dék ez, micso­da fan­tasz­ti­kus lehe­tő­ség, annyi­ra sze­ren­csé­sek vagyunk! Ezt a lehe­tő­sé­get intel­li­gen­ci­ánk min­den unci­á­já­val és bátor­ság­gal és pénz­ügyi ráfor­dí­tás­sal kell kihasználnunk.”

E sorok írá­sa­kor az új típu­sú koro­na­ví­rust közel nyolc és fél mil­lió ame­ri­kai szer­ve­ze­té­ben mutat­ták ki, és a Covid – 19 beteg­ség már majd­nem 230 ezer halá­los áldo­za­tot sze­dett az Egye­sült Államokban.

Levél­sza­va­za­tok

Új ele­me a mos­ta­ni elnök­vá­lasz­tás­nak, hogy a jár­vány miatt ame­ri­ka­i­ak tíz­mil­lió sza­vaz­nak levél­ben. Emi­att nagyon való­szí­nűt­len, hogy novem­ber 3‑án vagy akár egy-két napon belül kide­rül­jön, ki az Ame­ri­kai Egye­sült Álla­mok új elnö­ke. Szél­ső­sé­ges eset­ben akár hete­kig is elhú­zód­hat a vég­ered­mény kihir­de­té­se, ráadá­sul a fel­dol­go­zás rész­ered­mé­nye­it sem közöl­he­tik. Nehe­zí­ti a hely­ze­tet, hogy több bil­le­gő állam­ban is enge­dé­lyez­ték a levél­sza­va­zást, Michi­gan­ben, Penn­syl­va­ni­á­ban, Wis­con­sin­ban és Észak-Karo­li­ná­ban külö­nö­sen nagy súlya lesz a vég­ső összesítéskor.

A levél­sza­va­za­tok kér­dé­se már hetek­kel a válasz­tás előtt óri­á­si vitát ger­jesz­tett. A Trump-tábor sze­rint csa­lás­ra és vissza­élé­sek­re adhat lehe­tő­sé­get, a bal­ol­dal viszont inkább a „mind­egy, milyen módon, csak sza­vazz ránk” nar­ra­tí­vá­ra össz­pon­to­sí­tott. Trump szep­tem­ber­ben ki is mond­ta, hogy a 2020-as válasz­tás az alkot­mány­bí­ró­sá­gon ér majd véget, és egy­ál­ta­lán nem úgy tűnik, hogy ha veszít, béké­sen átad­ja majd a hatal­mat. Az elnök nyil­ván­va­ló­an bízik a szö­vet­sé­gi fel­lebb­vi­te­li bíró­sá­gok­ban, illet­ve a leg­fel­sőbb bíró­ság­ban, ame­lyek mind repub­li­ká­nus több­sé­gű­ek; jog­gal gon­dol­hat­ja, hogy a maj­da­ni jog­vi­tá­ban inkább felé­je bil­len a mér­leg nyelve.

A levél­sza­va­za­tok azért sem ked­vez­nek az elnök­nek, mert tom­pít­ják és meg­kér­dő­je­le­zik a kam­pány vég­haj­rá­já­nak haté­kony­sá­gát. Miu­tán Trump van hát­rány­ban – leg­alább­is hiva­ta­lo­san –, neki kel­le­ne huszá­ros roham­mal for­dí­ta­ni tömeg­gyű­lé­se­ken, köz­sze­rep­lé­se­ken. Mind­ez azon­ban keve­seb­bet ér, ha az ame­ri­kai válasz­tók nagy­já­ból negye­de már novem­ber 3‑a előtt lead­ja levél­sza­va­za­tát. Pedig fon­tos vol­na Trump szá­má­ra a vég­ső szó kimon­dá­sá­nak lehe­tő­sé­ge, hiszen négy éve nagyon sokan csak az utol­só pil­la­nat­ban dön­töt­ték el, kire sza­vaz­nak, és mint kide­rült, a leg­töb­ben a repub­li­ká­nus jelöl­tet erősítették.

A levél­sza­va­zat min­den­eset­re nem vegy­tiszta demok­ra­ti­kus eljá­rás, már­is akad pél­da súlyos vissza­élé­sek­re, mulasz­tá­sok­ra. Aggo­da­lom­ra adhat­tak okot olyan ese­tek, mint ami­kor Los Ange­les­ben – a tűz­ol­tó­ság sze­rint – szán­dé­ko­san fel­gyúj­tot­tak egy olyan sza­va­zó­lá­dát, amely­be már a válasz­tás előtt le lehe­tett adni a vok­so­kat, így ezek több­sé­ge meg­sem­mi­sült. A Washing­ton állam­bé­li Sam­ma­mish város­ban a rend­őr­ség ello­pott sza­va­zó­cé­du­lák ügyé­ben volt kény­te­len nyo­mo­zást indí­ta­ni, egy New York‑i fér­fit pedig azért tar­tóz­tat­tak le, mert koráb­ban elhunyt édes­any­ja nevé­re is kikért egy sza­va­zó­la­pot. A Ken­tu­cky állam­bé­li Lou­is­vil­le-ben egy pos­tai dol­go­zó azután veszí­tet­te el az állá­sát, hogy a fel­ügye­le­te alá tar­to­zó útvo­na­lon nagy adag sza­va­zó­cé­du­lát talál­tak a sze­mét­ben, és hason­ló eset tör­tént két pos­tás­sal Penn­syl­va­nia állam­ban is. A Utah állam­bé­li San­pe­te megyé­ben több mint 13 ezer sza­va­zó­cé­du­lát kéz­be­sí­tet­tek úgy, hogy lema­radt róluk a köte­le­ző alá­írás helye, míg az Ohio állam­bé­li Frank­lin megyé­ben közel 50 ezer válasz­tó­pol­gár kapott nem meg­fe­le­lő módon kiál­lí­tott szavazólapot.

Trump bíz­hat az ame­ri­kai pos­ta las­sú­sá­gá­ban, a jár­vány miatt ugyan­is aka­doz­nak a szol­gál­ta­tá­sok. Ennek azért van jelen­tő­sé­ge, mert sok állam­ban csak az októ­ber 3‑ig befu­tó levél­sza­va­za­to­kat tekin­tik érvé­nyes­nek. Rossz hír a demok­ra­ták­nak (akik­nek a hívei ugye töb­ben sza­vaz­nak levél­ben), hogy külön­fé­le admi­niszt­rá­ci­ós nehéz­sé­gek­kel kell szem­be­néz­ni­ük a levél­ben sza­va­zók­nak, tanúz­ta­tott hite­le­sí­tés, alá­írás­min­tá­val való össze­ve­tés vár min­den fel­dol­go­zan­dó sza­va­zat­ra. Emi­att sok, akár több száz­ezer levél­sza­va­za­tot biz­to­san érvény­te­len­nek nyil­vá­ní­ta­nak majd, ami nyil­ván­va­ló­an a demok­ra­tá­kat sújt­ja inkább.

A levél­sza­va­za­tok körü­li bizony­ta­lan­ság ész­re­ve­he­tő­en hatott a válasz­tók köz­érzetére. A Gal­lup szep­tem­ber végén készí­tett köz­vé­le­mény-kuta­tá­sa sze­rint utol­já­ra 2008-ban volt ilyen ala­csony az ame­ri­kai pol­gá­rok­nak a válasz­tá­sok tisz­ta­sá­gá­ba vetett hite, a 2018-as fél­idei válasz­tá­sok óta az abban „nagyon” vagy „töb­bé-kevés­bé” hívők szá­ma tizen­egy szá­za­lé­kot esett.

Rész­vé­te­li arány

Az egyik leg­fon­to­sabb kér­dés a rész­vé­tel ala­ku­lá­sa, hiszen néhány szá­za­lé­kos elté­rés a méré­sek és a való­ság között sok száz­ez­res, akár mil­li­ós különb­ség­ként is meg­je­len­het a válasz­tók szá­má­ban. A New York Times, a CNN és más ismert köz­vé­le­mény-kuta­tók 25 – 30 szá­za­lék­kal több válasz­tó­val szá­mol­nak, mint négy éve, ami­kor 138 mil­lió ame­ri­kai járult az urnák­hoz. Ha ez a vára­ko­zá­suk nem tel­je­sül, akkor a tel­jes kuta­tá­suk kár­tya­vár­ként dől össze, és nagy­já­ból ugyan­az a hely­zet áll elő, mint négy éve. Akkor Trump rej­tőz­kö­dő sza­va­zói elő­jön­nek, és miu­tán a rész­vé­te­li haj­lan­dó­ság több­le­tét a demok­ra­ták nem élve­zik, kis különb­ség­gel fon­tos helye­ken kere­ked­het felül a jelen­le­gi elnök. Az is meg­le­het per­sze, hogy való­ban jelen­tő­sen meg­nő a válasz­tá­si haj­lan­dó­ság az elnök­vá­lasz­tá­son, egész válasz­tói cso­por­tok – pél­dá­ul a fia­ta­lo­ké – duz­zad­nak fel, olya­nok sza­vaz­nak töme­ge­sen, akik a zavar­gá­sok vagy éppen a pan­dé­mia miatt elfor­dul­tak Trump­tól. Hogy a jelen­le­gi elnök hány új válasz­tót tud hoz­ni novem­ber 3‑án, erő­sen kér­dé­ses, de a meg­le­pe­tés ere­jé­vel már nem szá­mol­hat. Bár­hogy lesz is, a kiug­ró­an magas rész­vé­te­li arány való­szí­nű­leg nem Trump esé­lye­it növe­li majd.

Bil­le­gő államok

Ahhoz, hogy egy indu­ló elnyer­je az Egye­sült Álla­mok elnö­ki címét, mini­mum 270 elek­tor sza­va­za­tát kell begyűj­te­nie. Bő egy hét­tel a 2020-as válasz­tás előtt hat bil­le­gő állam – Flo­ri­da, Ari­zo­na, Észak-Karo­li­na, Geor­gia, Ohio és Texas – mind­össze­sen 133 elek­tort dele­gál­hat, így egy szo­ros ver­senyt közü­lük vala­me­lyik akár el is dönt­het. Mind­emel­lett Trump­nak szin­te biz­to­san el kéne hoz­nia Penn­syl­va­ni­át és/vagy Michi­gant ahhoz, hogy reá­lis esé­lye legyen az elnö­ki cím megtartására.

Érde­mes meg­vizs­gál­ni, ezek­ben az álla­mok­ban mit jósol­tak a kuta­tók négy évvel ezelőtt, jós­la­ta­ik mennyi­re vál­tak be, illet­ve mire szá­mí­ta­nak 2020-ban. Ehhez a FiveT­hir­tyE­ight átla­golt ada­ta­it hasz­nál­juk. (Lásd a len­ti térképet!)

Ebből az emlé­kez­te­tő­ből tisz­tán lát­szik, hogy nem­csak orszá­gos, de szö­vet­sé­gi álla­mi szin­ten is töb­ben alul­mér­ték Trump támo­ga­tott­sá­gát a 2016-os elnök­vá­lasz­tás előtt – sok­szor messze a hiba­ha­tá­ron túl –, ezért oko­zott olyan sok­kot a győ­zel­me a bal­ol­da­li-libe­rá­lis tábor­ban. Négy éve a New York‑i üzlet­em­ber az összes olyan állam­ban győz­ni tudott, ame­lyet most inga­do­zó­ként, illet­ve az újra­vá­lasz­tás­hoz elen­ged­he­tet­len­ként tar­tunk szá­mon. 2020. novem­ber 3‑án sem lehet ennél sze­ré­nyebb a cél, Trump­nak egy­sze­rű­en be kell húz­nia min­dent, amit csak lehet. Ugyan­ak­kor figyel­mez­te­tő jel szá­má­ra, hogy több bil­le­gő állam­ban is csak mini­má­lis különb­ség­gel tudott győz­ni 2016-ban.

A DEMOKRATA VÁLASZAI A LEGFONTOSABB KÉRDÉSEKRE:

Nehe­zebb dol­ga lesz Trump­nak, mint négy éve? IGEN
Esé­lye­sebb demok­ra­ta jelölt Biden, mint Hil­lary Clin­ton? IGEN
Elő­for­dul­hat, hogy nagyon szo­ros lesz a vég­ered­mény? IGEN
Ki az esé­lye­sebb az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tá­son? FOGALMUNK SINCS.

Mi vár­ha­tó?

Bár a meg­le­pe­tés ere­je elve­szett szá­má­ra, Trump­nak még­is van­nak adu­ászai a válasz­tás előtt. Bíz­hat a rej­tőz­kö­dő sza­va­zók­ban, akik a tar­ta­lé­ka­it képe­zik, és aki­ket a köz­vé­le­mény-kuta­tók nem érnek el, illet­ve nem isme­rik való­di válasz­tá­su­kat. Trump mel­lett szól a fel­mé­ré­sek négy évvel ezelőt­ti meg­bíz­ha­tat­lan­sá­ga: lehet, hogy most is ugyan­úgy alá­be­csü­lik való­di támo­ga­tott­sá­gát, mint akkor. Hatá­ro­zot­tan tar­ta­nia kell ugyan­ak­kor a magas rész­vé­tel­től, ami a zavar­gá­sok és a pan­dé­mia miat­ti elé­ge­det­len­ség jele is lehet. Kife­je­zet­ten rosszul jött szá­má­ra a vár­ha­tó­an nagy demok­ra­ta fölényt hozó levél­sza­va­zás, ez meg­bé­nít­ja kam­pá­nya vég­haj­rá­ját, és vissza­élé­sek­re is okot adhat. Öröm az üröm­ben, hogy a bonyo­lult hite­le­sí­té­si eljá­rás miatt vár­ha­tó­an sok levél­sza­va­za­tot érvény­te­le­ní­te­nek majd, ami első­sor­ban a demok­ra­tá­kat érin­ti hát­rá­nyo­san. Az elnök bíz­hat a repub­li­ká­nus több­sé­gű fel­lebb­vi­te­li bíró­sá­gok­ban is. Végül: Trump­nak lénye­gé­ben vala­mennyi bil­le­gő álla­mot be kell húz­nia, ha győz­ni akar, ami a mos­ta­ni hely­zet­ben külö­nö­sen nehéz fel­adat lesz szá­má­ra. ν

FEKETE SEGÍTSÉG TRUMPNAK

A hol­ly­woo­di ult­ra­li­be­rá­lis kórus­ból csak keve­sen tud­nak – vagy mer­nek – kiki­a­bál­ni, ám az elnök­vá­lasz­tá­si kam­pány­ban fel­tűnt néhány új láza­dó. Jon Voigt, James Woods vagy Kirs­tie Alley már eddig sem rej­tet­te véka alá a hol­ly­woo­di elit­tel ellen­té­tes poli­ti­kai véle­mé­nyét, ezút­tal azon­ban várat­lan ven­dég csat­la­ko­zott a Trump-tábor­hoz: a rap­ze­ne egyik fene­gye­re­ke, 50 Cent. A feke­te bőrű sztár – aki Cur­tis Jack­son néven lát­ta meg a nap­vi­lá­got – akkor fakadt ki a közös­sé­gi médi­á­ban, ami­kor nyil­vá­nos­ság­ra került a Biden-féle adó­eme­lé­sek ter­ve. Ezek sze­rint ugyan­is az évi 400 ezer dol­lár­nál töb­bet kere­sők bevé­te­lé­nek akár 60 szá­za­lék­nál is nagyobb részét vihet­nék el a szö­vet­sé­gi és álla­mi adók. A zenész több mint 26 mil­lió Ins­ta­gram-köve­tő­jé­vel közöl­te nyom­da­fes­té­ket nem tűrő módon, hogy ő ugyan ebből nem kér, úgy­hogy min­den­ki sza­vaz­zon Trumpra.

Mind­eköz­ben Ice Cube, az ame­ri­kai gengsz­ter­rap egyik úttö­rő­je a libe­rá­lis CNN-en kény­sze­rült meg­vé­de­ni azt a dön­té­sét, hogy meg­be­szé­lé­se­ket foly­ta­tott a Trump-kam­pány­ban egy gaz­da­sá­gi terv kidol­go­zá­sa érde­ké­ben, amely kife­je­zet­ten az afro­a­me­ri­ka­i­ak fel­emel­ke­dé­sét hiva­tott szol­gál­ni. Ice Cube – vagy­is O’Shea Jack­son – az adás­ban elme­sél­te, hogy mind­két jelölt meg­ke­res­te őt; az egyik azt mond­ta, „tet­szik, amit csi­nálsz, de majd tér­jünk vissza a rész­le­tek­re a válasz­tás után”, a másik pedig azt, „tet­szik, amit csi­nálsz, beszél­nél nekünk a rész­le­tek­ről?” – ő pedig ez utób­bit választotta.

Nem meg­le­pő módon azon­ban Hol­ly­wood­ban nem csu­pán azzal lehet hatal­mas hibát elkö­vet­ni, hogy az ember szó­ba áll a Trump-kam­pány­stáb­bal. Chris Patt két okból lett egyik pil­la­nat­ról a másik­ra kita­szí­tott: egy­szer­re keresz­tény, és nem ment el egy Biden­nek ado­mányt gyűj­tő ese­mény­re, ame­lyen pedig a Bosszú­ál­lók című film­bé­li kol­lé­gái meg­je­len­tek. Az inter­net libe­rá­lis népe ennek alap­ján ter­mé­sze­te­sen vil­lám­gyor­san meg­fej­tet­te, hogy Pratt egé­szen biz­to­san Trump-rajon­gó és meleg­gyű­lö­lő, majd vir­tu­á­lis táma­dást indí­tott a szí­nész ellen – min­den bizonnyal az egyen­lő­ség és az elfo­ga­dás jegyében.

Az Ohio állam­bé­li But­ler megye seriff­je, Richard Jones neve egy szem­pil­lan­tás alatt orszá­go­san ismert lett, ami­kor egy inter­ne­tes vide­ó­ban azok­hoz a libe­rá­lis sztá­rok­hoz szólt, akik – mint azt négy­éven­te már meg­szok­hat­tuk – azzal fenye­ge­tik a rajon­gó­i­kat, hogy amennyi­ben nem a demok­ra­ta pár­ti jelölt nyer novem­ber­ben, ők bizony elköl­töz­nek az ország­ból. Jones seriff a vide­ó­ban meg­je­gyez­te, ezek jel­lem­ző­en éppen azok a szí­né­szek és zené­szek vagy éppen tévés sze­mé­lyi­sé­gek, akik nem támo­gat­ják a rend­őr­sé­get, és töb­bek közt ezt mond­ta: „Nagyon örü­lök. Remé­lem, tény­leg távoz­tok, és ha vala­mi­lyen módon tudok segí­te­ni… nem vagyok gaz­dag ember, de szí­ve­sen bedob­nék tíz dol­lárt egy jóté­kony­sá­gi alap­ba, hogy hoz­zá­já­rul­jak a repü­lő- vagy hajó­jegy árá­hoz az álta­la­tok válasz­tott ország­ba; más­hol talán jobb éle­tet tud­ná­tok terem­te­ni maga­tok­nak.” Jon­est egyéb­ként immár 2005 óta választ­ják meg újra és újra megyei serif­fé, leg­utóbb, 2016-ban immár negye­dik alkalommal.

Miköz­ben az ame­ri­kai sport leg­fon­to­sabb ese­mé­nyei is rekorda­la­csony nézett­sé­get tud­nak csak pro­du­kál­ni – való­szí­nű­leg első­sor­ban az ame­ri­kai fut­ball, a base­ball és a kosár­lab­da átpo­li­ti­zált­sá­ga, a spor­to­lók BLM-támo­ga­tó tér­de­pe­lé­se és a sor­ba beáll­ni nem haj­lan­dók kire­kesz­té­se miatt –, egy sport­csil­lag­nak az elnök­vá­lasz­tá­si kam­pány utol­só hete­i­ben még­is sike­rült magá­ra von­nia a figyel­met. A kilenc­ven­egy éves Bobby Bow­den, a Híres­sé­gek Csar­no­ká­nak tag­ja, az ame­ri­kai főis­ko­lai fut­ball egy­ko­ri sztár­edző­je fián keresz­tül egy saj­tó­nyi­lat­ko­za­tot adott ki októ­ber máso­dik felé­ben. Ebben az idős sport­le­gen­da azt írta a koro­na­ví­rus-fer­tő­zés­ből tör­tént fel­épü­lé­se után:

„Nagyon sok min­dent volt lehe­tő­sé­gem meg­nyer­ni éle­tem­ben, és erre a győ­ze­lem­re [a vírus­sal szem­ben] külö­nö­sen vágy­tam, mert itt akar­tam még len­ni, hogy sza­vaz­has­sak Donald Trum­pra. […] Ame­ri­ka a menny­or­szág­nak ezen az olda­lán a leg­cso­dá­la­to­sabb ország. Sza­ba­don követ­het­jük az Isten­be vetett hitün­ket, a kar­ri­er­ál­ma­in­kat és a csa­lá­dunk irán­ti sze­re­te­tün­ket. Már túl rég­óta járat­ják le a washing­to­ni poli­ti­ku­sok Ame­ri­kát, és kér­nek bocsá­na­tot nagy­sá­gá­ért. Ele­gem van ebből.”

For­rás: Demok­ra­ta / Somor­jai Viktória/Szentesi Zöl­di László,