Hírek Vélemények/Publicisztikák Hit­ler és Lenin egy­for­mán keze­len­dő a közemlékezetben

Hit­ler és Lenin egy­for­mán keze­len­dő a közemlékezetben

A ket­tős mér­cét, ami a náciz­mus és a kom­mu­niz­mus közöt­ti különb­ség­té­tel­ben ragad­ha­tó meg, tet­ten érhet­jük a jog­al­ko­tás­ban, a médi­á­ban, a poli­ti­kai nyi­lat­ko­za­tok­ban egy­aránt – közöl­te Bor­bély Zsolt Atti­la, aki az Erdély.ma por­tá­lon meg­je­lent írás­ra rea­gált.

Borbély Zsolt Attila
Bor­bély Zsolt Attila

Cse­kély a való­szí­nű­sé­ge annak, hogy a hol­land bal­ol­dal nyílt Lenin-rajon­gá­sa, ami­ről hírt adott az Erdély. ma por­tál s mely­nek mögöt­te­se­i­ről lényeg­re tapin­tó esz­me­fut­ta­tást közölt Bogár Lász­ló, az első szá­mú aktív magyar elem­ző, akit egy­szer­re jel­le­mez a jelen­sé­gek mögé látás képes­sé­ge és szó­lás bátor­sá­ga, elgon­dol­kod­tat­ná azt a tábort, mely a fősod­ra­tú poli­ti­kum, illet­ve az azt erő­sí­tő ana­lóg, elekt­ro­ni­kus és a közös­sé­gi média hatá­sá­ra las­san elve­szí­ti rea­li­tás érzé­két, józan íté­lő­ké­pes­sé­gét és embe­ri erköl­csi mércéjét.

Azok után, hogy a fér­fi és nő közöt­ti baná­lis, ter­mé­szet adta bio­ló­gi­ai különb­sé­gek nyílt han­goz­ta­tá­sa kar­ri­e­re­ket dönt­het rom­ba, hogy gyer­me­kek töme­ge­it vetik alá a média által sugal­ma­zott han­gu­lat­vál­tá­suk­ra hivat­koz­va nem­vál­tó műtét­nek és teszik tönk­re őket egy élet­re, hogy egy nyíl­tan rasszis­ta, kul­tú­ra­rom­bo­ló moz­ga­lom és annak vissza­eső bűnö­ző ikon­ja előtt letér­del­te­tik a sport­vi­lág szí­ne javát, hogy láb­bal tapos­sák a szó­lás­sza­bad­sá­got nap, mint nap, bör­tön­nel fenye­get­ve a való­sá­got ken­dő­zet­le­nül kimon­dó­kat, hogy több állam­ban elve­szik a gyer­me­két azok­nak, akik nem az újkre­tén­ség dog­mái sze­rint neve­lik őket, hogy homo­fób, a nőket ember­szám­ba nem vevő isz­lám töme­ge­ket enged­nek be Euró­pá­ba azok, akik a nők és a homo­ko­sok joga­i­val kel­nek és fek­sze­nek (csak azért, hogy fel­szá­mol­ják a keresz­tény fehér kul­tú­rát hor­do­zó közös­sé­ge­ket), alig­ha fog­ja bár­ki azt mon­da­ni közü­lük, hogy eddig és nem tovább.

Pedig ez is egy szintlépés. 

Marx Károly köre­ik­ben elis­mert tekin­tély, való­já­ban nem is beszél­he­tünk a reha­bi­li­tá­ci­ó­já­ról, hiszen a bal­ol­dal soha meg nem tagad­ta. De Marx és Lenin között van egy lénye­gi különb­ség, még­pe­dig az, hogy utób­bi köz­tu­dot­tan a poli­ti­kai moti­vá­ci­ó­jú tömeg­gyil­kos­ság elmé­le­ti és gya­kor­la­ti képviselője. 

marx  engels lenin

És itt érünk el a bal­ol­dal által folya­ma­to­san alkal­ma­zott ket­tős mér­ce kér­dé­sé­ig. E ket­tős mér­cét, ami a náciz­mus és a kom­mu­niz­mus közöt­ti különb­ség­té­tel­ben ragad­ha­tó meg, tet­ten érhet­jük a jog­al­ko­tás­ban, a médi­á­ban, a poli­ti­kai nyi­lat­ko­za­tok­ban egyaránt.

A náciz­mus bűne­it nem­hogy tagad­ni nem lehet, de e kér­dés­ben a főso­dor tézi­se­i­től elté­rő tör­té­nel­mi kuta­tá­sok ered­mé­nye­i­nek köz­re­adá­sá­val is a bör­tönt koc­káz­tat­ja egy tör­té­nész Euró­pa leg­több államában. 

A vörös csil­lag lehet egy sör szim­bó­lu­ma, – pró­bál­ja meg ezt vala­ki a horog­ke­reszt­tel – , az 1919-es ter­ror­ál­lam, a Tanács­köz­tár­sa­ság eré­nye­i­ről bár­ki szól­hat, míg Jörg Haider kije­len­té­sét, mely­ben Har­ma­dik Biro­da­lom szo­ci­ál­po­li­ti­ká­ját dicsér­te, – a poli­ti­kus igen­csak gya­nús körül­mé­nyek között bekö­vet­ke­zett halá­lá­ig – úgy idéz­ték, mint szél­ső­sé­ges­sé­gé­nek bizonyítékát.

 Az Unió egyes álla­ma­i­ban máig működ­nek kom­mu­nis­ta pár­tok, míg a hit­le­riz­mus irán­ti nyílt nosz­tal­gi­á­val szem­ben min­den esz­köz­zel fel­lép­nek. A pél­dák sora vég nél­kül sorolható.

Hol­ott ebben a kér­dés­ben egyet­len olyan elvi állás­pont kép­zel­he­tő el, mely össze­egyez­tet­he­tő a leg­alap­ve­tőbb embe­ri érték­rend lénye­gé­ben kul­tú­ra­füg­get­len érték­té­te­le­zé­sé­vel, éspe­dig az embe­ri élet szent­sé­gé­vel. 
 

Min­den továb­bi magya­rá­zat vagy láb­jegy­zet nél­kül leszö­gez­he­tő, hogy az az ideo­ló­gia, val­lás, poli­ti­kai irány, mely bár­mi­lyen ala­pon ártat­lan embe­rek éle­té­re tör, ember­te­len és elítélendő. 

Ebbe ter­mé­sze­te­sen bele­ér­ten­dő a bal­ol­dal által elké­pesz­tő ciniz­mus­sal női alap­jog­ként téte­le­zett abor­tusz is, mely­nek jegyé­ben ma már élet­ké­pes kis­ba­bák is meg­gyil­kol­ha­tók egyes államokban. 

Erköl­csi szem­pont­ból sem­mi különb­ség nincs akö­zött, hogy vala­kit osz­tály-hova­tar­to­zá­sa, val­lá­si, poli­ti­kai néze­tei vagy etni­kai szár­ma­zá­sa okán gyil­kol­nak meg. 

Kép­zel­jük el, ha vala­ki nyíl­tan kép­vi­sel­né azt az állás­pon­tot, hogy a náciz­mus és a kom­mu­niz­mus közül a náciz­mus fel­vál­lal­ha­tóbb, hiszen a kom­mu­niz­mus a rend­szer-működ­te­tés jegyé­ben elkö­ve­tett tömeg­gyil­kos­sá­gok mel­lett nyo­mort hozott, míg a náciz­mus olyan gaz­da­sá­gi fej­lő­dést, melyet még egy Gyur­csány-pár­ti pol­gár­mes­ter is elis­mer. A ma Lenint élte­tők egy csa­pás­ra az ille­tő meg­fe­szí­té­sét kér­nék. Ez az abszurd ezek­nek az embe­rek­nek a gon­dol­ko­dá­sá­ban és poli­ti­kai gya­kor­la­tá­ban: a követ­ke­ze­tes­ség, a kohe­rens elvi ala­pok tel­jes hiánya. 

Lovas Ist­ván­nak, a magyar nem­ze­ti újság­írás feje­del­mé­nek vessző­pa­ri­pá­ja volt az az impe­ra­tí­vusz, hogy a náciz­mus és a kom­mu­niz­mus tömeg­gyil­kos­sá­gai között nem lehet különb­sé­get ten­ni, s min­den ere­jé­vel küz­dött eme különb­ség­té­tel ellen, még a holo­kauszt-taga­dás rágal­mát is kipro­vo­kál­va ellen­sé­ge­i­ből. De emlé­kez­he­tünk arra is, hogy mek­ko­ra fel­hör­dü­lést oko­zott az első Orbán kor­mány ide­jén a Ter­ror Házá­nak megnyitása. 

Mert ez az, ami­re ez a jobb híján bal-libe­rá­lis­nak neve­zett poli­ti­kai bűn­szö­vet­ség aller­gi­ás: annak az evi­den­ci­á­nak a kimon­dá­sa, hogy a náciz­mus és kom­mu­niz­mus egy­aránt elíté­len­dő, illet­ve, hogy Hit­ler és Lenin egy­for­mán keze­len­dő a közemlékezetben.

For­rás: erdely​.ma