Hideg­há­bo­rú helyett pár­be­széd: véget ért a NATO-csúcs

Egy új, 2030-ig szó­ló stra­té­gi­ai ter­vet fogad­tak el a NATO-tag­ál­la­mok veze­tői ma Brüsszel­ben, köztük Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök. Jens Stol­ten­berg NATO-főtit­kár a csúcs­ér­te­kez­let végez­té­vel mutat­ta be a doku­men­tu­mot, egy­út­tal üdvö­zöl­ve, hogy a har­minc tagot tömö­rí­tő tömb

nagy­ra­tö­rő ter­ve­ket foga­dott el a 2030-ig tar­tó idő­szak­ra vonatkozóan.

Utób­bi­ak töb­bek között az elret­ten­tés és a véde­ke­zés poli­ti­ká­já­nak foly­ta­tá­sá­ról, a tár­sa­da­lom ellen­ál­ló­ké­pes­sé­gé­nek növe­lé­sé­ről, a sza­bá­lyo­kon ala­pu­ló nem­zet­kö­zi rend meg­erő­sí­té­sé­ről, új part­ner­sé­gek kiala­kí­tá­sá­ról, az Euró­pai Uni­ó­val ápolt kap­cso­la­tok meg­erő­sí­té­sé­ről, és a klí­ma­vál­to­zás elle­ni küz­de­lem­ről szól­nak. Az éghaj­lat­vál­to­zás elle­ni fel­lé­pés első alka­lom­mal sze­re­pel a NATO pri­o­ri­tá­sai között.

Stol­ten­berg hét­fő kora esti nyi­lat­ko­za­tá­ban Kíná­val és Orosz­or­szág­gal szem­ben is meg­le­he­tő­sen kri­ti­kus han­got ütött meg: szak­ér­tők korai elem­zé­sei sze­rint a több mint negy­ven­ol­da­las NATO-doku­men­tum a hét­vé­gén elfo­ga­dott G7-nyi­lat­ko­zat­nál is szi­go­rúbb. – Kína növek­vő befo­lyá­sa és a nem­zet­kö­zi poli­ti­ká­ja kihí­vást jelent a szö­vet­sé­günk biz­ton­sá­gá­ra néz­ve – mond­ta a főtit­kár Brüsszel­ben, egy­út­tal auto­ri­ter rezsi­mek­ként leír­va Kínát és Orosz­or­szá­got. A záró­do­ku­men­tum­ban a veze­tők egyéb­ként azt is leszö­ge­zik, hogy ahol csak lehet, pár­be­széd­re törek­sze­nek a kínaiakkal.

Emlé­ke­ze­tes, a mai NATO-ese­mény volt az első alka­lom, hogy az észak-atlan­ti szö­vet­ség tag­jai sze­mé­lye­sen tár­gyal­tak Joe Biden janu­ár­ban hiva­tal­ba lépett ame­ri­kai elnök­kel. Biden és Stol­ten­berg Brüsszel­ben egy­aránt a tran­szat­lan­ti kap­cso­la­tok új feje­ze­tét haran­goz­ták be. Az elnök szin­tén biz­ton­sá­gi veszély­ként azo­no­sí­tot­ta Orosz­or­szá­got és Kínát, és nyo­ma­té­ko­sí­tot­ta, hogy Euró­pa szö­vet­sé­ges­ként szá­mít­hat Washing­ton­ra. Stol­ten­berg a csúcs­ta­lál­ko­zót köve­tő­en kije­len­tet­te, hogy

a Biden­nel való tár­gya­lás való­ban nagyon külön­bö­zött a Donald Trump­pal való egy­ko­ri kapcsolattól,

ám mint mond­ta, a szá­má­ra lénye­ges üze­net az együtt­mű­kö­dés­ben rej­lik. A NATO-főtit­kár nagyon erős intéz­mény­nek nevez­te a kato­nai szö­vet­sé­get, amit sze­rin­te az sem ingat­hat meg, hogy a tagok­nak egyes kér­dé­sek­ben bizony van­nak nézetkülönbségei.

Pozi­tív fej­le­mé­nyek Kijev kapcsán

Ukraj­ná­val kap­cso­lat­ban Szij­jár­tó Péter Brüsszel­ben kije­len­tet­te: van­nak pozi­tív jelek, óva­tos opti­miz­mus­ra okot adó fej­le­mé­nyek, köz­tük az okta­tá­si vegyes­bi­zott­ság mun­ká­já­nak dina­mi­ku­sab­bá válá­sa, de Magyar­or­szág azt vár­ja az ukrán kol­lé­gák­tól, hogy a magyar nem­ze­ti közös­ség részé­re adják vissza azo­kat a jogo­kat, ame­lye­ket koráb­ban gya­ko­rol­tak. Hazánk blok­kol­ja a poli­ti­kai szin­tű NATO – ukrán tanács­ülé­se­ket, ezzel aka­dá­lyoz­va Kijev integ­rá­ci­ó­ját a kato­nai szö­vet­ség­be, a buda­pes­ti dip­lo­má­cia ugyan­is rég­óta sérel­me­zi, hogy magyar­or­szá­gi poli­ti­ku­so­kat til­ta­nak ki Ukraj­ná­ból, veg­zál­ják a kár­pát­al­jai magyar veze­tő­ket, folya­ma­to­san meg­fé­lem­lí­tik a magyar közös­sé­ge­ket és meg­nyir­bál­ják a kisebb­sé­gi, így az anya­nyel­vi okta­tás­hoz fűző­dő joga­i­kat. A csúcs­ta­lál­ko­zó záró­nyi­lat­ko­za­tá­ban Ukraj­ná­val kap­cso­la­to­san a veze­tők az ország terü­le­ti szu­ve­re­ni­tá­sá­nak tisz­te­let­ben tar­tá­sát hang­sú­lyoz­ták, s egy­út­tal arra szó­lí­tot­ták fel Orosz­or­szá­got, hogy tart­sa magát a minsz­ki meg­ál­la­po­dás­ban fog­lal­tak­hoz. Jens Stol­ten­berg NATO-főtit­kár a csúcs­ér­te­kez­le­tet köve­tő­en azt mond­ta: Ukraj­na NATO-tag­sá­ga nem csak a szö­vet­sé­ge­se­ken, hanem magán Kije­ven is múlik.

For­rás: Magyar Nemzet