Hírek Külföldi hirek Hidegháború helyett párbeszéd: véget ért a NATO-csúcs

Hidegháború helyett párbeszéd: véget ért a NATO-csúcs

Egy új, 2030-ig szóló stratégiai tervet fogadtak el a NATO-tagállamok vezetői ma Brüsszelben, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csúcsértekezlet végeztével mutatta be a dokumentumot, egyúttal üdvözölve, hogy a harminc tagot tömörítő tömb

nagyratörő terveket fogadott el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan.

Utóbbiak többek között az elrettentés és a védekezés politikájának folytatásáról, a társadalom ellenállóképességének növeléséről, a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítéséről, új partnerségek kialakításáról, az Európai Unióval ápolt kapcsolatok megerősítéséről, és a klímaváltozás elleni küzdelemről szólnak. Az éghajlatváltozás elleni fellépés első alkalommal szerepel a NATO prioritásai között.

Stoltenberg hétfő kora esti nyilatkozatában Kínával és Oroszországgal szemben is meglehetősen kritikus hangot ütött meg: szakértők korai elemzései szerint a több mint negyvenoldalas NATO-dokumentum a hétvégén elfogadott G7-nyilatkozatnál is szigorúbb. – Kína növekvő befolyása és a nemzetközi politikája kihívást jelent a szövetségünk biztonságára nézve – mondta a főtitkár Brüsszelben, egyúttal autoriter rezsimekként leírva Kínát és Oroszországot. A záródokumentumban a vezetők egyébként azt is leszögezik, hogy ahol csak lehet, párbeszédre törekszenek a kínaiakkal.

Emlékezetes, a mai NATO-esemény volt az első alkalom, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai személyesen tárgyaltak Joe Biden januárban hivatalba lépett amerikai elnökkel. Biden és Stoltenberg Brüsszelben egyaránt a transzatlanti kapcsolatok új fejezetét harangozták be. Az elnök szintén biztonsági veszélyként azonosította Oroszországot és Kínát, és nyomatékosította, hogy Európa szövetségesként számíthat Washingtonra. Stoltenberg a csúcstalálkozót követően kijelentette, hogy

a Bidennel való tárgyalás valóban nagyon különbözött a Donald Trumppal való egykori kapcsolattól,

ám mint mondta, a számára lényeges üzenet az együttműködésben rejlik. A NATO-főtitkár nagyon erős intézménynek nevezte a katonai szövetséget, amit szerinte az sem ingathat meg, hogy a tagoknak egyes kérdésekben bizony vannak nézetkülönbségei.

Pozitív fejlemények Kijev kapcsán

Ukrajnával kapcsolatban Szijjártó Péter Brüsszelben kijelentette: vannak pozitív jelek, óvatos optimizmusra okot adó fejlemények, köztük az oktatási vegyesbizottság munkájának dinamikusabbá válása, de Magyarország azt várja az ukrán kollégáktól, hogy a magyar nemzeti közösség részére adják vissza azokat a jogokat, amelyeket korábban gyakoroltak. Hazánk blokkolja a politikai szintű NATO–ukrán tanácsüléseket, ezzel akadályozva Kijev integrációját a katonai szövetségbe, a budapesti diplomácia ugyanis régóta sérelmezi, hogy magyarországi politikusokat tiltanak ki Ukrajnából, vegzálják a kárpátaljai magyar vezetőket, folyamatosan megfélemlítik a magyar közösségeket és megnyirbálják a kisebbségi, így az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogaikat. A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában Ukrajnával kapcsolatosan a vezetők az ország területi szuverenitásának tiszteletben tartását hangsúlyozták, s egyúttal arra szólították fel Oroszországot, hogy tartsa magát a minszki megállapodásban foglaltakhoz. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csúcsértekezletet követően azt mondta: Ukrajna NATO-tagsága nem csak a szövetségeseken, hanem magán Kijeven is múlik.

Forrás: Magyar Nemzet