Hiány­pót­ló kalandfilm

A most meg­je­lent 1241 – Far­kas­nak foga közt című, új magyar kép­re­gény­ről és a készü­lő 1242 – A Nyu­gat kapu­já­ban című, magyar – angol – auszt­rál – mon­gol film­ről tar­tot­tak saj­tó­tá­jé­koz­ta­tót teg­nap a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet­ben. A kép­re­gény és a hiány­pót­ló tör­té­nel­mi kaland­film a Magyar Király­ság tör­té­nel­mé­nek egy olyan idő­sza­kát mutat­ja be, amely­ről keve­set tudunk.

Hor­váth-Lugossy Gábor, a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet főigaz­ga­tó­ja a Magyar Nem­zet kér­dé­sé­re elmond­ta, hogy a film bemu­tat­ja majd azt a mon­gol sere­get, amely napok alatt hódí­tott meg orszá­go­kat, és azt a IV. Bélát, aki meg­ál­lí­tot­ta a mon­gol invá­zi­ót és újjá­épí­tet­te az országot.

A film a leg­ha­té­ko­nyabb esz­köz ezen tör­té­nel­mi ese­mé­nyek szé­les körű ismer­te­té­sé­re. A főigaz­ga­tó kife­je­zet­ten örül, hogy IV. Bélá­val kap­cso­lat­ban készül film, aki­ről ille­ne, és kell is töb­bet tudnunk. 

Mert lehet, hogy nem ő volt a leg­jobb lovas, a leg­jobb íjász, a leg­jobb fej­szá­mo­ló vagy a leg­jobb írnok, de hogy a leg­jobb szer­ve­ző volt, az biz­tos. Fel­is­mer­te, hogy az az ország érde­ke, ha a leg­jobb szak­em­be­rek­kel veszi magát körül, és így újjá tud­ta épí­te­ni az orszá­got, meg­szer­vez­te műkö­dé­sét, védel­mét, pil­la­na­tok alatt meg­erő­sí­tet­te hatal­mát, ezál­tal tovább sta­bi­li­zál­ta a Magyar Király­sá­got. Mél­tán vise­li a „máso­dik hon­ala­pí­tó” nevet.

Hidán Csa­ba Lász­ló tör­té­nész, az inté­zet tudo­má­nyos főmun­ka­tár­sa a ren­dez­vé­nyen bemu­tat­ta a tör­té­nel­mi hát­te­ret és a Mon­gol Biro­da­lom magyar­or­szá­gi had­já­ra­tá­val kap­cso­la­tos leg­újabb fel­fe­de­zé­se­ket. A tör­té­nész elmond­ta, hogy a magyar sere­gek vere­sé­get szen­ved­tek Muhi­nál, de az nem volt olyan mér­té­kű, hogy 1242 tava­szán ne tud­tak vol­na három vár­me­gyét és hat­van várat vissza­fog­lal­ni az orszá­got meg­tá­ma­dó, IV. Béla királyt kirab­ló és meg­zsa­ro­ló II. Fri­gyes oszt­rák her­ceg­től. Mind­ez nem sike­rült vol­na, ha a kirá­lyi sereg nagy része való­ban oda­ve­szett vol­na Muhi­nál. Mint mond­ta, kele­ti for­rá­sok rámu­tat­nak a mon­go­lok között már a had­já­rat kez­de­tén meg­lé­vő egye­net­len­ség­re, a Batu kán és had­ve­zé­rei köz­ti, a film­ben is bemu­ta­tott ellentétekre.

Fonyó­di Tibor, a Nem­ze­ti Film­in­té­zet tar­ta­lom­fej­lesz­té­si igaz­ga­tó­ja beszélt töb­bek között arról, hogy 2019-től készül­nek újra hazánk­ban tör­té­nel­mi játék­fil­mek, ez pedig egy hiány­pót­ló alko­tás. Sípos Kor­nél, a film pro­du­ce­re meg­osz­tot­ta a saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó részt­ve­vő­i­vel, hogy egy mon­gó­li­ai uta­zá­sa­kor támadt az az ötle­te, hogy fil­met kel­le­ne erről a tör­té­nel­mi kor­szak­ról készí­te­ni. Talál­ko­zott Obru­sánsz­ky Bor­bá­la tör­té­nésszel, mon­gó­li­ai nagy­kö­vet­tel, aki segí­tet­te a film létrejöttét. 

A mon­gol és a magyar nem­zet tör­té­nel­mi kap­cso­ló­dá­sát film­vá­szon­ra vivő, 1242 – A Nyu­gat kapu­já­ban című alko­tás világ­sztá­rok köz­re­mű­kö­dé­sé­vel mutat­ja be a Bel­ső-Ázsi­á­ból nyu­gat felé ter­jesz­ke­dő tör­zsek kímé­let­len pusz­tí­tá­sát. A neves sze­rep­lő­gár­dát fel­vo­nul­ta­tó film a nagy kán halál­hí­rét hozó futár érke­zé­sé­től Batu kán dön­té­sé­ig elte­lő 72 óra ese­mé­nye­it dol­goz­za fel. Sípos Kor­nél kiemel­te, hogy a mű alap­ját a tör­té­ne­lem adja, de fik­ció lesz.

A tör­té­nel­mi kaland­film négy ország köz­re­mű­kö­dé­sé­vel készül, világ­sztá­rok mel­lett magyar szí­né­szek is ját­sza­nak a darab­ban. A film a XIII. szá­zad­ba repít vissza, ami­kor Batu kán, a világ­hó­dí­tó Dzsin­gisz kán uno­ká­ja, a sztyep­pe kegyel­met nem isme­rő ura sere­gé­vel Esz­ter­gom falai alá ér. Euró­pa meg­hó­dí­tá­sa előtt el kell söpör­nie útjá­ból a magyar várat. A marok­nyi védő Euse­bi­us kano­nok és a spa­nyol zsol­dos­ka­pi­tány, Simon veze­té­sé­vel az utol­só roham­ra készül, segít­ség­re nem szá­mít­hat­nak. Talán a pápai legá­tus érke­zé­se és a mon­gol hold­új­év ünne­pe ad egy kis hala­dé­kot a magya­rok­nak. A fil­met várha­tóan jövő év decem­be­ré­ben mutat­ják be.

A saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón bemu­tat­koz­tak az 1241 – Far­kas­nak foga közt című kép­re­gény alko­tói is: Pász­tor Tibor, Zórád Ernő, a magyar kép­re­gény egyik leg­na­gyobb alak­já­nak utol­só tanít­vá­nya és Várai Artúr. Pász­tor Tibor feke­te-fehér raj­za­i­ból Várai Artúr raj­za­i­val és Lak­ner Gizi szí­ne­zé­sé­vel egy tör­té­nel­mi kép­re­gény szü­le­tett, ami a készü­lő film, az 1242 – A Nyu­gat kapu­já­ban előz­mény­tör­té­ne­te is egy­ben. Várai Artúr elmond­ta, hogy az 1241 – Far­kas­nak foga közt című köte­tük a rusz­ti­ku­san meg­raj­zolt, hagyo­má­nyos magyar kép­re­gény stí­lu­sá­ban készült, tör­té­ne­tét Sino­mi­no-Mészá­ros János írta.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu