Hatal­mas a tét

Rövi­de­sen ismét egy­más­nak feszül­nek a repub­li­ká­nu­sok és a demok­ra­ták, ami­nek követ­kez­té­ben könnyen vál­toz­hat­nak a poli­ti­kai erő­vi­szo­nyok. Mennyi­ben szól­hat bele a vál­ság a küz­de­lem­be? Hogyan készül a két nagy párt a válasz­tás­ra? A volt elnök tény­leg a vissza­té­ré­sét ter­ve­zi? Cik­künk­ben min­den fon­tos kér­dés­re választ adunk novem­ber 8‑a kapcsán.

• Novem­ber 3‑án újra­vá­laszt­ják a tel­jes Kép­vi­se­lő­há­zat és a Sze­ná­tus harmadát.
• Ahhoz, hogy a repub­li­ká­nu­sok meg tud­ják béní­ta­ni Joe Biden elnök­sé­gét, mind­két ház­ban meg kell sze­rez­ni­ük a többséget.
• A demok­ra­ták a Donald Trump elle­ni eljá­rá­sok­kal pró­bál­ják fel­ráz­ni a saját híve­i­ket, de ez könnyen a visszá­já­ra fordulhat. 
• A repub­li­ká­nu­sok moz­gó­sí­tó ren­dez­vé­nyek­kel és a neo­kon­zer­va­tí­vok­tól meg­sza­ba­dul­va for­dul­nak rá a választásra.
• Óri­á­si siker­nek tud­ha­tó be, hogy egy Trump által fel­épí­tett jelölt „kiütöt­te” az elő­vá­lasz­tá­son Dick Che­ney volt alel­nök lányát.
• A köz­vé­le­mény-kuta­tás ered­mé­nyei nem egy­ér­tel­mű­ek, de az inf­lá­ció, az árak mere­dek emel­ke­dé­se és Biden elnök nép­sze­rűt­len­sé­ge mind a repub­li­ká­nu­sok­nak kedvezhetnek. 

A min­den­ko­ri elnök cik­lu­sá­nak felé­nél, novem­ber 8‑án tart­ják az úgy­ne­ve­zett „fél­idős válasz­tá­so­kat” (mid­term elec­tions) amely­nek kere­tén belül újra­vá­laszt­ják a 435 fős Kép­vi­se­lő­ház vala­mennyi tag­ját, illet­ve a 100 fős Sze­ná­tus 35 tag­ját. Emel­lett idén 36 állam­ban és 3 terü­le­ten (U.S. Ter­rit­ori­es) kor­mány­zót válasz­ta­nak, a fővá­ros­ban, Washing­ton D. C.-ben pedig pol­gár­mes­tert is.

Első­sor­ban a sze­ná­tu­si válasz­tá­sok­nak van külön­le­ges jelen­tő­sé­gük, mivel a fel­ső­ház­ként funk­ci­o­ná­ló tes­tü­let­ben a repub­li­ká­nu­sok­nak 50, a demok­ra­ták­nak pedig 48 poli­ti­ku­suk ül. Raj­tuk kívül 2 füg­get­len is helyet fog­lal, ők azon­ban szin­ten min­den kér­dés­ben a demok­ra­ták­kal sza­vaz­nak. Sza­va­zat­egyen­lő­ség ese­tén Kama­la Har­ris alel­nök vok­sa dönt, ő pedig nyil­ván­va­ló­an a demok­ra­ták­nak kedvez. 

Ahhoz, hogy repub­li­ká­nu­sok meg tud­ják szo­ron­gat­ni Joe Bident, tulaj­don­kép­pen elég csu­pán a Sze­ná­tus­ban több­ség sze­rez­ni­ük, ami viszony­lag könnyen tel­je­sít­he­tő. Ha azon­ban „béna kacsá­vá” (lame duck) akar­ják ten­ni Joe Bident a követ­ke­ző két évben, akkor a Kép­vi­se­lő­há­zat is le kell ural­ni­uk. Ez a fel­adat ugyan már kemé­nyebb dió­nak tűnik, de bőven tel­je­sít­he­tő. Az alsó­ház­ként műkö­dő Kép­vi­se­lő­ház­nak jelen­leg 220 demok­ra­ta és 211 repub­li­ká­nus tag­ja van, 4 hely pedig betöltetlen.

A fél­idős válasz­tá­son a hiva­tal­ban lévő elnök párt­ja szin­te min­dig vere­sé­get szen­ved, a kér­dés álta­lá­ban az, hogy csak az egyik vagy eset­leg mind­két ház ellen­őr­zé­se felett elvesz­tik a kont­rollt. Novem­ber 8‑án is ez a kulcs­kér­dés Biden elnök és a demok­ra­ták szá­má­ra. Egyéb­ként a vok­so­lás ered­mé­nye­kép­pen az új Kong­resszus 2023. janu­ár 3‑án ül össze. 

ÍGY KÉSZÜLNEK A DEMOKRATÁK A VÁLASZTÁSOKRA

A demok­ra­ták­nak külö­nö­sen nehéz lesz a kam­pány, hiszen Joe Biden elhi­bá­zott lépé­sei, az ezek­kel rész­ben össze­füg­gés­ben álló COVID-jár­vány nega­tív utó­ha­tá­sai, az elmúlt 40 év leg­ma­ga­sabb inf­lá­ci­ó­ja, az orosz – ukrán hábo­rú, a rekord élelmiszer‑, ener­gia- és üzem­anyag­árak, nem utol­só­sor­ban pedig az ame­ri­ka­i­ak afga­nisz­tá­ni kivo­nu­lá­sa mind-mind ront­ják az esélyeiket.

Mivel kéz­zel­fog­ha­tó bel­po­li­ti­kai ered­mé­nye­ik nin­cse­nek, ezért más, nem hagyo­má­nyos esz­kö­zök­kel igye­kez­nek kampányolni.

Ennek tud­ha­tó be, hogy 25 év eltel­té­vel Nancy Pel­o­si sze­mé­lyé­ben ismét ame­ri­kai ház­el­nök uta­zott Taj­van szi­ge­té­re, ami – a kína­i­ak olva­sa­tá­ban – egy hatal­mas pro­vo­ká­ció volt. A demok­ra­ták szem­szö­gé­ből néz­ve viszont a követ­ke­ző­kép­pen fest a hely­zet: meg­mu­tat­ták a pekin­gi veze­tés­nek, hogy Ame­ri­ká­val nem lehet pac­káz­ni, Washing­ton ott és úgy érvé­nye­sí­ti az érde­ke­it, ahol és ahogy akar­ja, hiszen ő a fenn­ál­ló világ­rend veze­tő­je, az egyet­len szu­per­ha­ta­lom. A dolog szép­ség­hi­bá­ja csu­pán az, hogy a demok­ra­ták össze­ke­ve­rik a párt­juk érde­ke­it az Egye­sült Álla­mok érde­ke­i­vel és biz­ton­sá­gá­val, ami komoly hiba, de meg­le­pe­tés­re annyi­ra nem ad okot. Pel­o­si taj­va­ni útja egy­ér­tel­mű­en a fél­idős válasz­tá­sok­kal össze­füg­gő erő­de­monst­rá­ci­ó­nak tekinthető.

Augusz­tus 8‑án az ame­ri­kai ható­sá­gok olyat lép­tek, ami túl­zás nél­kül pél­dát­lan az Egye­sült Álla­mok tör­té­ne­té­ben. Alig három hónap­pal a válasz­tá­sok előtt ugyan­is min­den­fe­lé elő­ze­tes magya­rá­zat nél­kül az FBI betört Donald Trump volt elnök flo­ri­dai ott­ho­ná­ba, ott elő­re be nem jelen­tett ház­ku­ta­tást tar­tott, és elvitt 15 doboz­nyi ira­tot. Trump a ház­ku­ta­tás­kor nem tar­tóz­ko­dott a helyszínen.

Eddig még nem for­dult elő olyan, hogy a Szö­vet­sé­gi Nyo­mo­zó Iro­da elő­re be nem jelen­te­tett ház­ku­ta­tást tart­son hiva­tal­ban lévő vagy volt elnöknél.

Az FBI nem adott hiva­ta­los magya­rá­za­tot arra, hogy miért tar­tot­tak ház­ku­ta­tást Trump­nál. Saj­tó­in­for­má­ci­ók sze­rint tit­ko­sí­tott doku­men­tu­mo­kat fog­lal­tak le, ame­lye­ket a volt elnök a Fehér Ház­ból vihe­tett magá­val. Elnök­ként Trump­nak azon­ban jogá­ban állt ezek­nek a doku­men­tu­mok­nak a tit­kos­sá­gát fel­ol­da­ni. A volt elnök arra kér­te a washing­to­ni Igaz­ság­ügyi Minisz­té­ri­u­mot, hogy hoz­za nyil­vá­nos­ság­ra a ház­ku­ta­tás indok­lá­sát, de a tár­ca a folya­mat­ban lévő nyo­mo­zás­ra hivat­koz­va meg­ta­gad­ta ezt. A témá­val kap­cso­la­to­san egy­elő­re nin­cse­nek meg­nyug­ta­tó vála­szok, csak sok-sok kér­dés, egy azon­ban biz­tos: az igaz­ság­szol­gál­ta­tás kam­pány­cé­lú fel­hasz­ná­lá­sa nem egy fej­lett demok­rá­ci­á­ra, hanem egy har­ma­dik világ­be­li banán­köz­tár­sa­ság gya­kor­la­tá­ra utal.

Ezt a ver­zi­ót támaszt­ja alá, hogy a ház­ku­ta­tás után két nap­pal újabb sza­kasz­ba lépett a Trump ellen ezzel pár­hu­za­mo­san zaj­ló pénz­ügyi vizs­gá­ló­dás, a New York‑i ügyész­ség augusz­tus 10-én indít­vá­nyoz­ta a volt elnök kihall­ga­tá­sát, amit ő megtagadott.

A demok­ra­ták azon­ban nem szá­mol­nak azzal, hogy ezek a meg­le­he­tő­sen átlát­szó, har­ma­dik világ­be­li mód­sze­rek könnyen vissza­üt­het­nek, a volt elnök­ből pedig poli­ti­kai érte­lem­ben vett már­tírt csinálhatnak.

ÍGY KÉSZÜLNEK A REPUBLIKÁNUSOK NOVEMBER 3‑RA

A repub­li­ká­nu­sok egy tel­je­sen más jel­le­gű fel­ké­szü­lé­si stra­té­gi­át válasz­tot­tak. Egy­faj­ta kam­pány­start­nak tekint­he­tő a texa­si Dal­las­ban augusz­tus 4. és 7. között meg­tar­tott Con­ser­va­tive Poli­ti­cal Acti­on Con­fe­ren­ce (CPAC), ame­lyet Orbán Vik­tor magyar minisz­ter­el­nök nyi­tott meg, és Donald Trump zárt le. A CPAC-en a kon­zer­va­tív poli­ti­ku­sok fel­vá­zol­ták a jövő­be­ni teen­dő­ket, külö­nös tekin­tet­tel a fél­idős válasz­tá­sok­ra, miköz­ben a hát­tér­ben már min­den­ki azt talál­gat­ta, hogy Trump mikor jelen­ti be az indu­lá­sát a 2024-es elnök­vá­lasz­tá­son. Erre azon­ban – ért­he­tő okok­ból – nem Dal­las­ban került sor.

A leg­több poli­ti­kai elem­ző egyet­ért abban, hogy Trump majd csak a fél­idős válasz­tá­sok után, az ered­mé­nyek tük­ré­ben jelent­he­ti be, hogy indul‑e 2024-ben, vagy sem. Ez jó tak­ti­ka az elnök részé­ről, hiszen egy­részt a hát­tér­ben épít­he­ti a saját jelölt­je­it, más­részt meg­aka­dá­lyoz­za, hogy novem­ber 3‑ra a demok­ra­ták az ő nevé­vel moz­gó­sít­sák a saját híve­i­ket. Egy szó, mint száz, az idei fél­idős válasz­tá­so­kon múlik Trump poli­ti­kai jövője.

Úgy tűnik, a volt elnök tanult a múlt hibá­i­ból és most arra törek­szik, hogy novem­ber 3‑ára meg­tisz­tít­sa a Repub­li­ká­nus Pár­tot poli­ti­kai ellen­fe­le­i­től, aki­ket egy­sze­rű­sít­ve nevez­he­tünk neo­kon­zer­va­tí­vok­nak vagy „héják­nak”. Ők azok, akik az elmúlt bő két évti­zed­ben a Trump által „soha véget nem érő­nek” titu­lált hábo­rúk­ba sodor­ták az Egye­sült Álla­mo­kat. Egész konk­ré­tan az afga­nisz­tá­ni, az ira­ki és a líbi­ai ame­ri­kai kato­nai inter­ven­ci­ók­ról van szó.

Érde­mes meg­je­gyez­ni, hogy Trump volt az elmúlt 40 évben az egyet­len ame­ri­kai elnök, aki nem indí­tott hábo­rú sen­ki ellen. A beavat­ko­zás­pár­ti héjá­kat a repub­li­ká­nus poli­ti­ka élvo­na­lá­ban két klán, a Bus­hok és a Che­ney-ik kép­vi­sel­ték. A vezé­rük egé­szen mos­ta­ná­ig Liz Che­ney volt, aki Geor­ge W. Bush volt elnök alel­nö­ké­nek, Dick Che­ney-nek a lánya. Liz Che­ney 2017 óta Wyom­ing egyet­len kör­ze­té­nek a kép­vi­se­lő­je, min­den­kép­pen érde­kes, hogy apjá­nak is ugyan­ez volt a „poli­ti­kai vadászterülete”.

A Capi­to­li­um ost­ro­ma után Liz Che­ney egy­ér­tel­mű­en szem­be­for­dult Trump­pal, és bizo­nyí­té­kok hiá­nyá­ban őt vádol­ta meg a tör­tén­te­kért. Liz Che­ney ráadá­sul a Janu­ár 6‑i Bizott­ság  alel­nö­ke lett, amely a volt elnök fele­lős­ség­re voná­sá­ra jött lét­re. Ha ez nem len­ne elég, egyi­ke lett annak a tíz repub­li­ká­nus kép­vi­se­lő­nek, akik támo­gat­ták a Trump ellen indí­tott impe­ach­ment eljárást.

A fen­ti­ek követ­kez­té­ben Liz Che­ney pári­á­vá vált a Trump-tábor szemében.

Ezt köve­tő­en teret vesz­tett a pár­ton belül: tavaly május­ban meg­fosz­tot­ták a Repub­li­ká­nus Kon­fe­ren­cia elnö­ki tiszt­sé­gé­ről, ami a párt har­ma­dik leg­fon­to­sabb veze­tői pozí­ci­ó­ja volt. Innen­től kezd­ve Che­ney még „Trump-elle­ne­sebb” lett, a ket­te­jük közöt­ti harc odá­ig fajult, hogy az augusz­tus 16‑i wyom­in­gi repub­li­ká­nus elő­vá­lasz­tás­ra (pri­ma­ry) Trump fel­épí­tet­te a hoz­zá hű, addig isme­ret­len Har­ri­et Hag­emant, aki óri­á­si fölénnyel, 66,3 – 28,9 arány­ban győz­te le ellen­fe­lét, kiüt­ve a régi, Bush – Che­ney-féle washing­to­ni repub­li­ká­nus elit leg­főbb utóvédharcosát.

Trump cél­ja jól lát­ha­tó­an az, hogy az elle­ne sza­va­zó tíz repub­li­ká­nus ne indul­has­son novem­ber 8‑án. Trump egy­elő­re kife­je­zet­ten jól áll a ter­ve vég­re­haj­tá­sá­ban, hiszen közü­lük négyen el sem indul­tak az elő­vá­lasz­tá­son, négyen vesz­tet­tek, és csak ket­ten marad­tak ver­seny­ben leen­dő demok­ra­ta ellen­fe­lük­kel szemben.

MIT MUTATNAK A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK?

A Kép­vi­se­lő­ház tekin­te­té­ben a You­Gov augusz­tus 1‑én pub­li­kált fel­mé­ré­se sze­rint a repub­li­ká­nu­sok 49 – 47 arány­ban vezet­nek. A Mon­mo­uth Uni­ver­sity augusz­tus 3‑án ismer­te­tett kuta­tá­sa éppen az ellen­ke­ző­jé­re jutott: demok­ra­ták­nak áll a zász­ló 52 – 48-re. A Bea­con Research/Shaw&Company augusz­tus 12‑i méré­se dön­tet­len­re hoz­ta ki az állást: mind­két párt 47 száz­lé­kon áll. A Sze­ná­tus­ban viszont eny­he repub­li­ká­nus több­ség lehet.

Tehát a leg­fris­sebb fel­mé­ré­sek nagyon vál­to­zó képet mutat­nak, fon­tos azon­ban kiemel­ni, hogy Biden elnök 54 szá­za­lé­kos eluta­sí­tott­sá­ga a repub­li­ká­nu­so­kat segítheti.

A köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok alap­ján azt mond­hat­juk, hogy a fél­idős válasz­tás vég­ered­mé­nyét nem sza­bad meg­elő­le­gez­ni, hiszen Ame­ri­ka is olyan kihí­vá­sok előtt áll, ame­lyek­re az elmúlt évek­ben nem volt pél­da. A követ­ke­ző hetek­ben az áremel­ke­dé­sek és az inf­lá­ció mel­lett a Roe kont­ra Wade-ügy is befo­lyá­sol­hat­ja a vok­so­lás kime­ne­te­lét, az viszont már nem vilá­gos, hogy milyen irányba.

For­rás: kont​ra​.hu