Harmadik „Kivándorlók öröksége” szakmai találkozó és workshop az Országos Idegennyelvű Könyvtárban
Először megjelent a hungarianconservative.com portálon angol nyelven
A 2025-ben elindított Kivándorlók öröksége workshop-sorozat célja, hogy fórumot teremtsen az észak-amerikai magyar emigráció és diaszpóra kutatásával foglalkozó intézmények, kutatók és közösségi kezdeményezések számára. A harmadik alkalom már nemcsak a folyamatban lévő kutatások és kezdeményezések bemutatására helyezte a hangsúlyt, hanem a közös tervezésre és a hosszabb távú együttműködési keretek kialakítására is. A program a korábbi találkozókhoz hasonlóan épült fel: az előadások után két műhely-blokkra került sor: az első a korábban bemutatott „Magyarok öröksége az Egyesült Államokban: Sorsok, Terek, Utak ” (röviden: USA 250) kiállítási kezdeményezés 2026-os menetrendjét és jövőbeli terveit, a második egy új kutatói hálózat koncepcióját és lehetséges működési kereteit vitatta meg.
Antal-Ferencz Ildikó
Az USA megalapításának 250. évfordulója és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc közelgő 70. évfordulója különösen aktuálissá teszi a magyar–amerikai kapcsolatok múltját, jelenét és jövőjét bemutató kezdeményezéseket. A „Kivándorlók öröksége” szakmai műhelysorozat célja, hogy ehhez szakmai fórumot biztosítson, illetve elindítsa egy hosszabb távon is működő kutatói és intézményi hálózat kialakítását. Bakos Réka programvezető szerint az eddigi találkozók visszaigazolták: jelentős intézményi és közösségi érdeklődés mutatkozik a magyar kivándorlás örökségének feltárása és megőrzése iránt. Délelőtti rövid előadásokat hallhattunk a futó projektekről, főleg az USA 250 évfordulóhoz kapcsolódva – ebből mutatok be néhányat.
A szakmai találkozót Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója nyitotta meg, aki emlékeztetett arról, hogy a magyarok jelenléte milyen nagy mértében alakította Amerikát, beleértve nemcsak az olyan közismert (amerikai) magyarok, mint Kováts Mihály, Kossuth Lajos, a filmipar alapítói vagy a marslakóknak hívott tudósok szellemi munkáját, hanem a kivándorolt fizikai munkások verejtékét is. Az OSZK gyűjteményei közül kiemelte Nóvé Béla Magyar emigrációtörténeti kézikönyvét (OSZK, 2023) és bejelentette a Márai nevét viselő új Emigrációtörténeti Kutatócsoport alapítását – mindezek szerinte igazolják, hogy az emigrációkutatás „nem egy lezárt akta, hanem a kutatás mai is szerves, lüktető része”, amelyek manapság egy egyre fokozódó közérdeklődés is kísér. E harmadik szakmai találkozót szintlépésnek nevezte, amely a közös tervezésről és a hosszú távú együttműködési keretek kialakításáról szól. A köszöntés folytatta Bokodi-Oláh Gergely kutatási és különgyűjteményi főosztályvezető (OSZK), aki elárulta, hogy ‘56-os kutatóként jól ismeri például Király Béla munkásságát, majd hozzátette: nem véletlen, hogy a szervezeti keretek között zajló diaszpórakutatás központja az OSZK.
Nóvé Béla (OSZK) a frissen alakult emigrációtörténeti kutatócsoport előzményeit ismertetve szót ejtett Kossuth halála előtti, 4.000 könyvet tartalmazó könyvtárának felajánlásáról az OSZK számára, Kossuth 1851-52-es amerikai körútjáról szóló kiadványokat, leveleket és plakátokat tartalmazó gyűjteményről, az emigrációs sajtó anyagairól (16 századfordulós amerikai magyar lap teljes évfolyamának) összegyűjtéséről, valamint 18 kész anyagról (mint például: az amerikai magyar zenei élet, színjátszás, az arlingtoni katonai temető magyar vonatkozásai, Ács Gedeon életútja, a kollektív emlékezet egyes darabjaiként Árpádhon, Ellis Island és Camp Kilmer története, Haraszthy Ágoston, Kováts Mihály, Kossuth Lajos, Kossuth Zsuzsa, Váralljai Gyula életútja, a KMCSSZ története, Lincoln magyar hősei, Xantus János életpályája).
Gerencsér Judit (Magyar Nemzeti Múzeum) a kurátori csapat szószólójaként ismertette (Dr. Orgona Angelika és Dr. Radnóti Klára főmuzeológusok és kurátorok nevében is) a „Amerikai álom – Magyarok az Egyesült Államokban 1776-2026” című, 2026. július 29-én megnyitó, novemberig látogatható évfordulós időszaki kiállítást, amely elmondása szerint a migráció, a szabadság, a jólét, a kreativitás és a siker történetein keresztül mutatja be Magyarország és az USA történelmi és kulturális kapcsolatait – különös tekintettel a magyar diaszpóra és emigráns közösségek tapasztalataira, valamint azokra a magyar származású személyekre, akik jelentős hatást gyakoroltak az USA és a világ fejlődésére. Megtudtuk, hogy reményeik szerint a látogatók megtekinthetik majd az előcsarnokban a legendás Ford T-Modellt, amelynek fejlesztésében meghatározó szerepet játszott Galamb József, a Ford Motor Company magyar származású mérnöke és vezető tervezője. Elárulta, hogy a díszlépcsőházban látványos molinók fogják felidézni az amerikai magyar emigráció történetének egyes fejezeteit, míg a kupolacsarnok előtti térbe az Amerikába utazás témája jelenik meg. Kiderült, hogy „A jólét ígérete” nevet viselő északi kandallóterem– az 1871-1914 közötti nagy kivándorlási hullámot mutatja majd be, amikor magyar százezrei indultak a tengerentúlra egy jobb élet reményében; itt a látogatók filmrészletek, tárgyak és dokumentumok segítségével ismerhetik meg az amerikai magyar közösségek kialakulását, az emigránsok mindennapi életét és a diaszpóra kulturális örökségét. „A világ meghódítása” elnevezésű déli kandallóterem azokat a magyar származású személyiségeket mutatja be, akik az Egyesült Államokban nemzetközi elismertséget értek el: tudósok, Nobel-díjasok, hollywoodi filmalkotók és művészek, politikusok és vállalkozók. Végül a „A szabadság földje” nevet kapó kupolateremben, a csillagos égbolt motívuma alatt láthatjuk majd az amerikai függetlenségi háború hőse, Kováts Mihály történetét, de bemutatják Kossuth Lajos és az 1848-as emigráció, illetve a későbbi, XX századi politikai menekülthullámok történetét is.
Mint elhangzott, a kiállítás célja, hogy találkozási ponttá váljon múlt és jelen, Magyarország és az USA között. A bemutatandó műtárgyegyüttes alapját a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött amerikás magyar tárgyi örökség képezi, ezen felül számos más hazai közgyűjtemény anyagából válogattak a kurátorok.
Jelentősen hozzájárul a kiállítás létrehozásához Máté Zsolt (PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium), a projekt külső tanácsadója is, és Aradvári László (chicagói konzul és közösségi diplomata), aki mai, Amerikában jelentős sikereket elért magyar sportolók relikviáit gyűjtötte össze. A nemzetközi szakértő asszony hangsúlyozta: a kiállítással arra szeretnék emlékeztetni a látogatókat, hogy a magyarok nem csupán tanúi voltak az amerikai álom megszületésének, hanem aktív alakítói is. Megtudtuk azt is, hogy július 4-re „Amerikából jöttünk” című tablókiállítással és a múzeumkerti Washington-emlékkő megkoszorúzásával készülnek.
Pigniczky Réka (56Films, dokumentumfilm rendező) ismertette az április végén Washington DC-ben, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) által szervezett nagyszabású USA 250 Gála részeként bemutatott Bridges of Greatness: Hungarian Americans Through History („Csillagok alatt: Magyar örökség Amerikában”) című hétrészes dokumentumfilm-sorozatot, amely célja bemutatni az amerikai magyarok meghatározó szerepét az USA történetében. A tudományos világról szóló, első ötperces rész megtekintése után megtudtuk, hogy hat másik fontos terület (orvostudomány, politika-közszolgálat-újságírás, művészetek-kultúra, szórakoztatóipar, zene, közösség) képviselőivel terveznek tovább interjúkat és folytatják a vizuális történetmesélést, az elsőhöz hasonlóan rugalmas formátumban, amely beilleszthető az USA 250 témájához kapcsolódó különböző kiállításokba, iskolai tananyagokba, digitális kampányokba.
Barkóczi Janka (Nemzeti Filmintézet-Filmarchívum, filmgyűjteményi és kutatási vezető), az intézet nemzetközi mozgóképes hungarika-kutatását és annak olyan előzményeit osztotta meg velünk, mint például Ábel Péter, Balogh Gyöngyi kutatásai, az Örökmozgó mozi tematikus programjai vagy a magyar film születésének 120. évfordulóját ünneplő egész éves ünnepségsorozat 2021-ben, melynek része volt egy virtuális kiállítás a Ludwig Múzeumban, amelyben hangsúlyosan jelent meg az emigráció témája, illetve olyan kísérőprojekt, mint a 120 Most Wanted elveszett film. Mint mondta, a kutatás célja megtalálni és bemutatni a magyar filmkincs elveszett és ismeretlen alkotásait, felkutatni a magyar (származású) alkotók életműveit, mozgóképeket és kapcsolódó dokumentumokat, relikviákat gyűjteni, restaurálási projekteket indítani. Céljuk továbbá a tudományosan feldolgozás és ismeretterjesztés, a talált kincsek nagyközönséghez való eljuttatása is. Néhány konkrét kincs (filmekhez, művészekhez vagy filmrendezőkhöz, kapcsolódó relikviák, hagyatékok, filmek) és eredmény (online életrajzi lexikon) virtuális bemutatása után felhívta a figyelmet az évente 20 ezer nézőt vonzó, idén szeptember 15-20 között megrendezendő, amerikai magyar filmrendezők és operatőrök munkásságára épülő, tengerentúli vendégeket is felvonultató Budapesti Klasszikus Film Maratonra.
Szénási Dorottya (Retörki Levéltár, kutatási munkatárs) betegsége okán Pálinkás Barnabás igazgatóhelyettes mutatta be az észak-amerikai emigráció forrásait és kutatását levéltárukban. Mint ismertette, a 2013-ban létrehozott dokumentációs központ alapja a Lakitelek Rendszerváltó Archívum volt, amely Lezsák Sándor magángyűjteményét letétként őrzi, azóta pedig szakmai és személyes kapcsolatok révén további iratfelajánlásokkal bővült. 2021-ban átalakult, 2022-től pedig olyan nyilvános magánlevéltárként működik, amely felkutatja, összegyűjti és gondoskodik a rendszerváltás története és a hozzá kapcsolódó korszakok forrásainak, különös értékű magániratainak megőrzéséről – és ennek során együttműködik más levéltárakkal (iratmentések, közös kiadványok révén) és szakmai partnerekkel. Megtudtuk, hogy 2020 óta foglalkoznak célzottan levéltár-pedagógiával, a témák között kiemelten magyar emigrációval és a határon túli magyarság kérdéskörével; például tartottak már levéltári iratokra épülő, de témájában, módszereiben és céljaiban a közoktatás követelményrendszeréhez igazodó foglalkozást, „Mindennapok az emigrációban: A nemzeti tudat és kultúra ébrentartása a szórványmagyarság ban” címmel magyarul, „The episodes of a story on the two sides of the Iron Curtains” című foglalkozást francia diákoknak angolul, „Haza és emigráció” elnevezésű időszakos plakátkiállítást Lakiteleken. Emigrációs vonatkozású iratok a gyűjteményben a következő személyekről találhatók: Püski Sándor, Varga László, Haas György, Fekete Géza Bertalan OFM, de vannak náluk sporadikus iratok (elsősorban levelezések) magánirat-hagyatékokból is. Megtudtunk, hogy egyéni kutatói vállalások által részt vesznek az USA 250 kiállítás projektben, 2026-os terveik között szerepel egy forráskötet.
M. Madarász Anita (Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, NEBH) az intézmény kutatásainak néhány tapasztalatát osztotta meg „Emigráció, életutak, emlékezet” című előadásában. A szervezet bemutatása után (alapítás: 2013, Országgyűlés; fő célkitűzés: a kommunista diktatúra működésének és hatalmi mechanizmusainak feltárása, a Rákosi- és a Kádár korszak döntéshozatali hálózataira fókuszálva) az előadó kiemelte, hogy az intézmény ezirányú kutatásai elsősorban a magyarországi elit – a kultúra, a tudomány, az egyház és a politika világából érkező szereplők – emigrációjára fókuszálnak. Mint elhangzott, a NEBH örömmel kapcsolódott be az USA 250 kiállítás projektbe, amelynek keretében első lépésként egy közel száz fős, az emigráció meghatározó személyiségeit bemutató életrajzi adatbázis készül. A családi dokumentumok, oral history anyagok gyűjtésének fontosságát jól szemlélteti a rokonság által őrzött Varga Béla-hagyaték Börcsön, valamint a rekonstruált életutak (például Közi Horváth József, Czupy Bálint és Hajdu-Németh Lajos hagyatékainak tudományos feldolgozása). Az előadó hangsúlyozta: a NEBH számára az ismeretterjesztés is kiemelten fontos feladat – ebből a szemléletből születtek az olyan kötetek, mint például a „Magyar hősök”, annak angol nyelvű verziója a „Heroes Among Us – 50 True Stories” és az „Ellenállók”.
Rácz János (Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár) az USA magyar diszpórájával kapcsolatos anyagairól tartott előadást, amelyből megtudtuk, hogy összesen 12 ezer, amerikai címről érkező vagyoni kárpótlási kérelmet tárol a levéltár (egy ember több kérelmet is beadhatott), miközben 14 ezer, amerikai címről érkező személyi kárpótlási kérelem érkezett hozzájuk (ebből 11e ezer részben vagy egészben helyt adó határozattal zárult; és 7700 esetben deportálás volt a sérelem). A kérelmek között 341 SZU hadifogság, 127 polgári, de akadnak olyanok is akik munkaszolgálatosok is voltak.
A délutáni két blokkban közös műhelymunka zajlott. Az első középpontjában az USA 250 kiállítás állt, ahol röviden bemutatjuk az eddigi eredményeket, az év hátralévő részének menetrendjét, valamint a hosszabb távú terveket. Ezt követően közösen gondolkodtak arról, hol vannak még lehetséges kapcsolódási pontok, és hogy hogyan válhat a projekt keretében kialakított platform egy oktatási célra is használható, folyamatosan bővülő, élő közösségi archívummá, amely nemcsak megőrzi, hanem láthatóvá és kutathatóvá is teszi a közös amerikai magyar örökséget. A második blokkban a HUNNA Kutatói Hálózat (Hungarian North American Research Network) koncepcióját mutatták be. A kezdeményezés célja egy olyan szakmai platform kialakítása, amely összekapcsolja az észak-amerikai kivándorlás- és diaszpórakutatással foglalkozó szakembereket, intézményeket és közösségi kezdeményezéseket, elősegítve a rendszeres szakmai párbeszédet, az információmegosztást és a közös projektfejlesztést.
Forrás: hungarianconservative.com