Hírek Elszakított területi hirek Gyur­csány­ék után a sem­mi­ből kel­lett újra­épí­te­ni a nemzetpolitikát

Gyur­csány­ék után a sem­mi­ből kel­lett újra­épí­te­ni a nemzetpolitikát

Az Orbán-kor­mány­nak 2010-ben a sem­mi­ből kel­lett újra­épí­te­nie a nem­zet­po­li­ti­kát, miu­tán Gyur­csány Ferenc koráb­bi kor­mány­fő porig rom­bol­ta – mond­ta a nem­zet­po­li­ti­ká­ért, egy­ház­ügye­kért és nem­ze­ti­sé­ge­kért fele­lős minisz­ter­el­nök-helyet­tes egy szer­dai online kiadványbemutatón. 

Sem­jén Zsolt a Nem­zet­po­li­ti­ka 2010 – 2020 című kiad­vány bemu­ta­tó­ján azt han­goz­tat­ta, hogy az elmúlt évti­zed alatt, mára sike­rült egy­sé­ges, kohe­rens nem­zet­po­li­ti­kát felépíteni.

A magyar állam értel­me és a cél­ja az, hogy min­den magyar élet­mi­nő­sé­ge javul­jon és a magyar nem­zet fenn­ma­rad­jon – mond­ta. Hoz­zá­tet­te: a magyar nem­zet csak akkor tud fenn­ma­rad­ni, ha min­den nem­zet­rész fenn­ma­rad; az anya­or­szá­gi magyar­ság, a Kár­pát-meden­cei magyar­ság és a diasz­pó­ra magyar­sá­ga is.

Közöl­te, ennek meg­fe­le­lő­en módo­sí­tot­ták az alap­tör­vényt, ezért sze­re­pel már ben­ne az, hogy Magyar­or­szág fele­lős­sé­get visel a kül­ho­ni magyarságért.

A magyar nem­zet­po­li­ti­ka négy alap­pil­lér­re épül; az iden­ti­tás­meg­őr­zés­re és ‑véde­lem­re, a gaz­da­ság­fej­lesz­tés­re, az etni­kai ala­pú magyar pár­tok támo­ga­tá­sá­ra, vala­mint a tel­jes jogú állam­pol­gár­ság meg­adá­sá­ra – ismertette.

2010 óta ötszörösére nőtt az egyházak támogatása

Az iden­ti­tást erő­sí­tő prog­ra­mok között emlí­tet­te okta­tá­si intéz­mé­nyek, köz­tük egye­te­mek fenn­tar­tá­sát, óvo­dák, vala­mint temp­lo­mok épí­té­sét, fel­újí­tá­sát a Kár­pát-meden­cé­ben. A gaz­da­ság­fej­lesz­tő prog­ra­mok­ra utal­va hang­sú­lyoz­ta, azok­kal min­den­ki nyer, mert jó az ott élő magyar­ság­nak, a több­sé­gi nem­zet­hez tar­to­zók­nak, a magyar állam­nak és az utód­ál­lam­nak is.

Az etni­kai ala­pú magyar pár­tok támo­ga­tá­sa sze­rin­te azért fon­tos, mert nem mind­egy, hogy magyar kép­vi­se­lő van‑e az adott tele­pü­lé­sen, a megyei elnök magyar‑e, és van‑e kép­vi­se­lő­jük a par­la­ment­ben vagy a kor­mány­ban. Az asszi­mi­lá­ci­ó­val szem­be­ni leg­fon­to­sabb lépés­nek pedig a tel­jes jogú magyar állam­pol­gár­ság meg­adá­sát mond­ta, utal­va arra, hogy már 1,1 mil­li­ó­nál töb­ben vet­ték fel az állampolgárságot.

A saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón bemu­ta­tott Nem­zet­po­li­ti­ka 2010 – 2020 című kiad­vány eré­nye­ként emlí­tet­te, hogy abban nem csak gra­fi­ko­nok és szám­so­rok van­nak, hanem „hús-vér embe­rek, élet­ké­pek”. A könyv­ről összeg­zés­kép­pen pedig azt mond­ta: „száz évig hát­rány volt, ha vala­ki magyar, most már legyen vég­re előny” a jobb isko­la, a gaz­da­ság­fej­lesz­tés, és az anya­or­szág biztonsága.

Sem­jén Zsolt erre utal­va azt han­goz­tat­ta, Magyar­or­szág Izra­el­hez hason­ló nem­zet­po­li­ti­kát foly­tat, ez azt jelen­ti, hogy bár­hol a vilá­gon baj­ba kerül a magyar közös­ség vagy egy tag­ja, akkor biz­tos lehet abban, hogy kiáll­nak érte, és hazatérhet.

Potá­pi Árpád János, a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra a nem­zet­po­li­ti­kát a magyar kor­mány egyik siker­te­rü­le­té­nek, siker­tör­té­ne­té­nek nevez­te. Azt mond­ta, az új nem­zet­po­li­ti­kát az állam­pol­gár­sá­gi tör­vény 2010. május 26-ai módo­sí­tá­sá­tól lehet számítani.

Kiemel­te: ha a nem­zet­po­li­ti­ká­ban az elmúlt tíz év alatt mást nem tet­tek vol­na, csak a ket­tős állam­pol­gár­ság­ról dön­töt­tek vol­na, már akkor is büsz­kék lehet­né­nek. Az első négy évben a szim­bo­li­kus jelen­tő­sé­gű jog­sza­bá­lyo­kat hoz­ták meg, majd erre ala­poz­va indí­tot­ták meg pél­dá­ul a szü­lő­föl­dön bol­do­gu­lás támo­ga­tá­si programjait.

A Nem­zet­po­li­ti­ka 2010 – 2020 című kiad­vány tema­ti­kus bon­tás­ban összeg­zi, mi az, amit az Orbán-kor­mány­zat 2010-ben örö­költ elő­de­i­től, és hová jutott, milyen ered­mé­nye­ket ért el az évti­zed végére.

A kötet szer­kesz­tői sor­ra veszik a „köz­jo­gi egy­ség”, vala­mint az okta­tás, az ifjú­ság, a kul­tú­ra, az egy­há­zak, a sport, a gaz­da­ság, a csa­lá­dok, az egész­ség­ügy, az önkor­mány­za­tok és a média terü­le­tén elért ered­mé­nye­ket. Bemu­tat­ják továb­bá a magyar­ság egyes intéz­mé­nye­it és fóru­ma­it, ezek között a Beth­len Gábor Ala­pot, a Nem­zet­po­li­ti­kai Kuta­tó­in­té­ze­tet, a Magyar­ság Házát, a Magyar Állan­dó Érte­kez­le­tet, a Magyar Diasz­pó­ra Taná­csot, a Kár­pát-meden­cei Magyar Kép­vi­se­lők Fóru­mát és az Ország­gyű­lés Nem­ze­ti össze­tar­to­zás bizottságát.

A 135 olda­las, a nem­zet­po­li­ti­kai állam­tit­kár­ság által kiadott, fény­ké­pek­kel illuszt­rált könyv­ben az állam­tit­kár­ság tevé­keny­sé­ge mel­lett bemu­tat­ják a Kül­gaz­da­sá­gi és Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um, az Embe­ri Erő­for­rá­sok Minisz­té­ri­u­ma, az Agrár­mi­nisz­té­ri­um és a Minisz­ter­el­nök­ség fel­ügye­le­té­vel műkö­dő prog­ra­mok ered­mé­nye­it is.