Hírek Morzsák György Attila tollából-Túró

György Attila tollából-Túró

Mert a lélek kész, de a test erőtlen.

Ma, fogadalmaim ellenére, megbontottam az alig három napja eltett túróm. Óvatosan, mert azért nem matatunk csak úgy óvatlanul a biológiai hadviselés jól bevált eszközeihez. Nehogy már egy új Vuhan lenne belőle.

Majdnem az lett. Megnyitottam a szép régi gyimesi dézsát, hát az illata, az már olyan volt, hogy attól azonnal elgyengültek végtagjaim.

Elvileg legalább két hónapig kéne hagyni békében nyugodni az elgyúrt túrót, de hát én ezt nem bírtam ki.

Megnyitottam, s miután levettem a konyharuha-keszkenőt, és elsírtam könnyeim, csak úgy késhegynyivel megkóstoltam.

Elmondtam néhány szép, kora-középkori imádságot meg káromkodást, s még egyszer feltártam, mint Carter mester Tutankhámon sírját.

Aztán még egy késhegynyi falat, futottam három kört a hacienda körül, közben felváltva áldottam és átkoztam csángó őseim, mert ilyen túrót mégis csak olyan tud csinálni, akiben agathyrszosz, szkíta, hun, avar, székely, magyar vér folyik, továbbá rendes juhsajtot vásárol.

Ez csíp, ez mar, ez él, ez simogat, ez rajtad van, és benned van, ez több, mint szerelem anyag és anyag között, ehhez egy hamvasbéla kellene elbeszélni.

Aztán erőt vettem magamon, visszatakargattam, és ismét eltettem pihenni.

Egy hétig akkor se nyúlok hozzá, ha megfeszülök, megvárom, amíg megüti az oldalát a nemespenész.

Aztán előveszem, és ájtatosan, áldozó mozdulattal magamhoz veszek belőle egy keveset.

Néhány barátomnak, (akikből kevés van, és azokkal is fenntartásaim vannak), majd adok belőle. Egy-két grammnyit, mert ez csak valamivel értékesebb, mint Escobar kedvenc terméke.

A macskáknak elég, ami a leheletemből jön, ha legközelebb felbontom a dézsát, szerintem újra jön a kijárási tilalom és a szájmaszk kötelezettsége.

Le sem merem fényképezni. Még azt is sajnálom mindenkitől.

Ez csak az enyém.

A drágaszáááágom. Csak az enyém.

György Attila József Attila-díjas író

Forrás: Facebook