Hírek Morzsák György Attila tollából – Lencse

György Attila tollából – Lencse

Azt mindjárt, kezdetben szögezzük le, én a lencséhez, ami állítólag egy ősrégi növény, és amit nagyon nagy szükségben étekként is használtak, nagyjából annyit értek, mint Szun-Ce a ballisztikus rakétákhoz.

Hogy jó is tud lenni, azt nem tagadom, bár gyimesi ember lévén huszonéves koromban találkoztam először vele, megettem Árkoson a lencsefőzeléket, aztán visszamentem, letérdeltem a szakácsné előtt, s mintegy vérrel elegy könnyekkel sírtam neki, adjon még egy porciót.

Adott, még füstölt oldalast is tett bele, amiért is a Jóisten áldja meg mint a két kezét.

Ott van ez az izé, a lencse. Lens Culinaris a becsületes neve, mert Wikipédia is van a világon. Állítólag önbeporzó, (na ezt, ha megszimatolják a Pride hívei!), és hát, olyan helyeken őshonos, ahová normális ember csak rendkívüli állapotokban teszi be a lábát: Kanada, India és Ausztrália.

Mondjuk, azért megnézném a lencsét rágcsáló kengurut, de mindegy is.

Lényeg, hogy Magyarországon is igen kedvelt, több válfaja is vagyon, van például ‘kalocsai’, ‘nagylétai, ‘baranyai’. Hát, erről sem nyitunk vitát, vannak ott egyéb furcsaságok is.

Azt mondja róla az enciklopédia, hogy: „Biztosan és bőven teremnek, korai érésükkel a zsizsikfertőzést megelőzik.”

A jó édesanyját! Még a zsizsiket is?! Az azért mégiscsak a mienk, akár a kukorica-gölődin.

Na, de egy jó lencsefőzelék, valljuk be őszintén, az nagyon ott van. Én ugyan nem tudom megcsinálni, de tudom, három dolog kell hozzá:

Asszony, aki megfőzi. Fokhagyma, mérsékelt mennyiségben. És türelem, sok.

Ja, lencse is kell. És elkészül a lencseleves, ami másnapjára igazából lencsefőzelék lesz, mert úgy összeérik, mint a Kisantant.

Kell még belé némi füstölt oldalas, hogy ne felejtsük el, mégis csak a Balkánon élünk, igaz, kár bele, mint a békeszerződésben Erdély, de megy a levesbe.

Aztán kész van. Bors kell bele, só, és ami még eszedbe jut, nem egy sértődékeny étel, tegyél bele nyugodtan mindent.

Pohár pálinka, megeszed, lefekszel, és néhány óra múlva kisebb atomrobbanásokat produkálsz, amitől az ingatlanárak leesnek a környéken.

És utána megesküszöl, ezt soha többé meg nem eszed.

Pedig azt mondják róla, hogy: „A lencse a pillangós vetésforgó fontos tagja is”.

Na, ha ezt egyszer valaki megfejti nekem…

Azt hiszem, egy életre befejeztem a lencsével.

Asszony, főzöl holnapra egy lencsefőzeléket?

(Amúgy nem tudom, mi a szavatossági ideje. Szilveszterkor ettem lencsét, de pénz azóta sincs.)

György Attila József Attila díjas író

Forrás: Facebook