György Attila tollából-Koviubi.
Ha most valaki erről Kovira, a pornóproducerre gondol, aki egyébiránt áldásos munkát végez, és az ubiról valami másra, az nekem többé ne köszönjön.
Ez maga a kovászos uborka, becsületes nevén, és megérdemli, hogy teljes nevén szólítsuk, mert sok másnapos ember életét mentette meg.
A szláv népek ezt csak tudják, ahol mustáros üvegből, két deci mennyiségben koccintanak a vodkával, ott tényleg szükség van a kovászos uborkára, enélkül nem lehetne túlélni.
Így viszont elég vidáman.
A kovászos uborkában, ahogyan a kvász nevű italban is, (ami olyan népszerű az Uraltól a Kaukázusig, mint a pálutcai fiúknál az üveggolyó): van egy olyan enzim, ami lebontja az alkoholt. Na jó, csak egy részét, de az pont elég ahhoz, hogy kitarts, ne legyél másnapos, illetve, ha az vagy, megeszel egy kovászos uborkát, de legalább iszol a levéből, és láss csudát, olyan vagy, mint Ádám az első nap. Még feleség sem kell hozzá, a bordáid is megvannak.
Kovászos uborkát csinálni a világ egyik legegyszerűbb dolga.
Elmész a piacra, de csakis csak oda, ne már szupermarket, és az első oltyán termelőtől, ha már bolgárt nem találsz (és nem találsz errefelé), vásárolsz csúf, közepes alatti méretű, azaz kb. tizenöt, nem húsz centiméteres uborkákat, jó, most a mérettel kihagyom a poént.
Az uborkával mindig is bonyolult kapcsolatban voltam, mégis, milyen növény az is, amelyiknek nagy része víz, és úgy néz ki, mint egy különösen ronda levelibéka egy varanggyal keresztezve.
Nyersen meg nem enném, semmi pénzért.
De savanyúságban, muröturában isteni, tűzbe megyek érte, különösen, ha én csináltam.
Ecetesen nem annyira rajongok érte, persze, megeszem, de hát az amolyan gyalogos, fapados változata ennek a himalájai növénynek.
Az igazi, kovászosan. Pedig az a legegyszerűbb.
Veszed, megfogod, megmosod, levágod a két végét, gyakorlatilag körülmetéled, ettől ugyan nem lesz kóser, de nem is keseredik meg. Vágsz rá egy kis keresztet a két végére, hogy teljes legyen a rituálé. (Erre most 266 pápa biccent.)
Aztán szépen beléteszed valamilyen üvegalkalmatosságba, a legjobb az ötliteres borkány, teszel mellé méla szórakozottsággal kaport (alul, középre, felül), tetszőlegesen fokhagymát. Feltöltöd langyos (nem forró!) vízzel, tetejére beszuszakolsz egy szelet kenyeret (ja, nem árt az aljára sem), majd békén hagyod.
Hagyod, és megérik magában, mint a kezdő filológusok, elég neki ehhez két nap szobahőmérsékleten, de napra kitéve is örül, és forr, és hát gyorsan kész lesz.
Már csak egy jó disznópörkölt kell mellé, meg egy pohár pálinka.
De reggel, amikor az egyiptomi hét csapás és a feleség által is sújtva, kijössz a hálószobából, kinyitod a hűtőt, és megeszel egy uborkát, meg csak úgy a borkányból iszol a levéből: na, akkor megtudod, mi ez.
Egészségünkre.
Forrás: Facebook