Hírek Morzsák György Attila tollából – Báthory Erzsébet. A Nagyasszony

György Attila tollából – Báthory Erzsébet. A Nagyasszony

Kedves, carissimae, fenséges Nagyaszonyunk, a sárkányfogas Báthoryak legszebb virágszála, a legvitézebb asszony, nemzetes és királyi törzsből származó tulipánunk, mély főhajtással emlékezek meg elmúlásod 406-ik évfordulóján.

Akkor veszejtettek el a csejtei várban, (ma már az sem a mienk, ahogyan a többi nyolcvanegynéhány várad sem), hát, kellett akkor közép-kelet-európa legnagyobb vagyona a kutyaajkú habsburgoknak, Thurzó nádornak, akinek elutasítottad kezét, volt elég bűnöd. Ezért hát Te magad lettél, fényességes asszonyunk, maga a női rém, aki szűzleányok vérében fürdik, aki női Drakulaként vonult be a történelembe.

Azért szívünknek kedves maradsz, ahogyan férjednek, Nádasdy Ferencnek, a fekete bégnek, vagy unokaöcsédnek, Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek. Rossz nyelvek szerint férjed csak azért vitézkedett a török ellen, mert könnyebb volt ott neki, mint Melletted. Ezt valahogy meg is tudom érteni.

Nem volt egy könnyű család a Báthoryak. Hoztátok magatokkal a sárkányfogveteményt, adtatok néhány fejedelmet Erdélynek, dinasztiát alapítottatok, ami hála Istennek mai napig él. Most csendesebben, de vagytok.

Nincs már többé Székelytámad és Székelybánja vár, nincs harc a székelyek és a Báthoryak között: megtanultunk tisztelni, miután agyonvertetek, mert mégiscsak a Gut-keled nemzetség, és némi Árpádházi-vér csörgedezett bennetek.

Azok a sárkányfogak…A címerben.

Fenséges asszonyom, Erzsébet.

Olvasom, szerelmes leveleid férjedhez, a Fekete Béghez.

„Az én szerelmes uramnak, az Nagyságos Nádasdy Ferencznek, nekem szerelmes uramnak adassék ez levél. …Az gyermekek felől Kegyelmednek írhatom, hogy az Anna, Istennek legyen hála, egészségben vagyon, az Orsiknak az szemei igen fájnak, s Katónak ismét megveszett a szája. Magam Istennek legyen hála, egészségbe vagyok, csakhogy a szemeim fájnak. Kegyelmed szolgáló leánya Bátori Erzsébet.”

Ezt bizony nő, asszony, szerető feleség és anya írta. Szomorú véget ért, négyszázhat éve, testében, lelkében, emlékében meggyalázták.

De Ő mégis maradt, Nagyasszony, Báthory Erzsébet.

Végrendelete:

„Én az tekintetös és nagos batory Ersebeth asszony, az néhai tekintetös és nagos Nádasdy Ferenc meghagyott özvegye […] az én szerelmes három gyermekimnek, hajadon két leányom és neveletlen kis fiamnak, özvegy kezemre és gondviselésemre jutván egész ez ideig Istenem kegyelmes segétségéből, özvegységemnek szorgalmatos gondviselésével, nem csak jószágok állapotjából és testi táplálásokból az ő rendik szerint viseltem gondjokat anyai szeretetemből; de mikor az felséges Isten az ő kegyelmes jóvoltából szerencséjeket az két leányomnak, Nádasdy Annának és Katának megmutatta is, kiért dicsértessék az ő áldott szent neve, a ki minden árvákra és özvegyekre kegyelmes gondviselőnk; azokat az ő alkalmatos idejekben, atyai házokból szüléikhez illendő tisztességes költségvel férjhez is adtam; […] És nagy gondviselésemmel, fiamnak is Nádasdy Pálnak neveködésében őrizésére, tanóságára és idejét az nagy Úristen arra hozván tizenkét esztendeje eltelvén, főispánságnak tisztire az böcsületes Vasvármegyében megesködni, ahhoz illendő tisztességes módjával és költségével gondját viseltem Istenem kegyelmes segétsége által, kiért dicsértessék az ő áldott szent neve…

”Dicsértessen Kegyed, Nagyasszony.

Emléked legyen áldott.

György Attila József Attila-díjas író

Forrás: Facebook