Hírek Amerikai hirek Gya­nús ano­má­li­ák az ame­ri­kai elnökválasztásokon

Gya­nús ano­má­li­ák az ame­ri­kai elnökválasztásokon

A Judi­ci­al Watch októ­ber végén meg­kon­gat­ta a vész­ha­ran­got: 353 megyét és nyolc álla­mot talál­tak, ahol több válasz­tó­nak enge­dé­lyez­ték a sza­va­zást, mint ahá­nyan ott élnek, írja a 888. A Judi­cal Watch egy 1994-ben ala­kult kon­zer­va­tív jogi szer­ve­zet. Fő pro­fil­juk a kor­rup­ci­ós ügyek, poli­ti­kai vissza­élé­sek, válasz­tá­si csa­lá­sok fel­tá­rá­sa. A leg­dur­vább elté­rést az egyik csa­ta­tér­ál­lam­ban, Col­or­adó­ban talál­ták, ahol 64 megyé­ből 42 ilyen volt.

Az újra­vá­lasz­tá­sá­ért indu­ló Donald Trump elnök támo­ga­tói egy ered­mény­vá­ró ren­dez­vé­nyen az Ari­zo­na állam­be­li Chand­ler­ben Fotó MTI/AP/Matt York

A szer­ve­zet veze­tő­je, Tom Fit­ton elmond­ta, hogy ez akkor is prob­lé­ma, ha sze­mé­lye­sen men­nek el az ő nevük­ben sza­vaz­ni – az Egye­sült Álla­mok­ban ugyan­is nem kell iga­zol­ványt fel­mu­tat­ni sza­va­zás­kor, elég bedik­tál­ni, hogy hol élsz –, de a fő veszélyt az jelen­ti, hogy a levél­sza­va­za­tok­hoz is fel lehet hasz­nál­ni ezt a lis­tát, ugyan­is a válasz­tás után tet­sző­le­ges szám­ban lehet a lis­ták­ról szel­lem­sza­va­zó­kat leke­res­ni, és a nevük­ben sza­va­za­to­kat gyár­ta­ni. Az egyet­len meg­nyug­ta­tó meg­ol­dás erre az lett vol­na, ha a levél­sza­va­za­to­kat az összes sza­va­zat közé keve­rik – és ennek iga­zá­ból aka­dá­lya sem lett vol­na –, és együtt szá­mol­ják azo­kat, de ez nem tör­tént meg. A levél­sza­va­za­to­kat néhány tag­ál­lam­ban csak egy több­órás szü­net után kezd­ték el össze­szá­mol­ni, és van, ahol ez még min­dig tart. Érde­kes módon ezek leg­in­kább olyan álla­mok, ame­lyek kri­ti­ku­sak a demok­ra­ta elnök­je­lölt szá­má­ra. Penn­syl­va­ni­át és Észak-Karo­li­nát, azt a két álla­mot, amely nem­csak az elnök­vá­lasz­tás ered­mé­nyét, de a sze­ná­tus össze­té­te­lét is eldönt­he­ti, a szer­ve­zet be is perelte.

888 sze­rint van egy másik gond is az idei ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tás­sal: a hír­por­tál azt állít­ja, hogy Biden válasz­tá­si ered­mé­nyei a leg­vi­ta­tot­tabb ütkö­ző­ál­lam­ban nem men­tek át a Ben­ford-tesz­ten, amely 99,9 szá­za­lé­kos biz­tos­ság­gal meg­ál­la­pít­ja, hogy történt‑e válasz­tá­si csa­lás. Ben­ford tör­vé­nyé­ről rövi­den azt lehet elmon­da­ni, hogy az arra épü­lő teszt­tel egy­ér­tel­mű­en kimu­tat­ha­tó egy szám­sor­ról, hogy tény­le­ge­sen vélet­len­sze­rű az elosz­lá­sa vagy fent­ről bele­nyúl­tak – legyen az válasz­tá­si csa­lás vagy egy park­ban elő­for­du­ló virá­gok szá­ma négy­zet­mé­te­ren­ként. A leg­prob­lé­má­sabb­nak ilyen szem­pont­ból Michi­gan állam tűnik, de azok­ban a tag­ál­la­mok­ban, ahol nem volt kér­dé­ses Biden győ­zel­me, nem tapasz­tal­tak hason­ló anomáliát.

Mi is az a Benford-törvény?

Ha az embe­rek­nek azt mond­juk, hogy írja­nak le vélet­len­sze­rű­en, mond­juk, ötven darab négy­je­gyű szá­mot, és meg­néz­zük azok­nak az első szám­je­gyét, akkor vajon melyik szám fog a leg­gyak­rab­ban sze­re­pel­ni az első helyen? „Tulaj­don­kép­pen bár­me­lyik sze­re­pel­het”, gon­dol­ja az olva­só, és tel­je­sen iga­za van: ugyan­is az ember úgy gon­dol­ko­dik, hogy biz­tos vélet­len­sze­rű­nek tűnik, ha min­den szá­mot fel­hasz­nál vélet­len elő­for­du­lá­si gya­ko­ri­ság­gal. De ez nem így van: a mate­ma­ti­ka egyik rég­óta ismert ano­má­li­á­ja, hogy min­den ter­mé­sze­tes – tehát nem tuda­tos ter­ve­zé­sű – szám­so­ro­zat­ban a leg­több szám egyes­sel kez­dő­dik, ezt köve­ti a ket­tes és így tovább. Bár­mi­lyen ere­de­tű legyen is egy szám – pél­dá­ul tavak fel­szí­ne, az egész szá­mok négy­zet­gyö­kei –, körül­be­lül hat­szor olyan gyak­ran kez­dő­dik 1‑gyel, mint 9‑cel. Ez nem azt jelen­ti, hogy az uni­ver­zum­ban van vala­mi nem vélet­len­sze­rű, hanem azt, hogy az embe­rek által meg­al­ko­tott tízes szám­rend­szer­ben így rea­li­zá­ló­dik az a vélet­len­sze­rű­ség, ami a ter­mé­szet­ben tapasztalható.

For­rás: Magyar Nemzet