Gyanús anomáliák az amerikai elnökválasztásokon
A Judicial Watch október végén megkongatta a vészharangot: 353 megyét és nyolc államot találtak, ahol több választónak engedélyezték a szavazást, mint ahányan ott élnek, írja a 888. A Judical Watch egy 1994-ben alakult konzervatív jogi szervezet. Fő profiljuk a korrupciós ügyek, politikai visszaélések, választási csalások feltárása. A legdurvább eltérést az egyik csatatérállamban, Coloradóban találták, ahol 64 megyéből 42 ilyen volt.
Az újraválasztásáért induló Donald Trump elnök támogatói egy eredményváró rendezvényen az Arizona állambeli Chandlerben Fotó MTI/AP/Matt York
A szervezet vezetője, Tom Fitton elmondta, hogy ez akkor is probléma, ha személyesen mennek el az ő nevükben szavazni – az Egyesült Államokban ugyanis nem kell igazolványt felmutatni szavazáskor, elég bediktálni, hogy hol élsz –, de a fő veszélyt az jelenti, hogy a levélszavazatokhoz is fel lehet használni ezt a listát, ugyanis a választás után tetszőleges számban lehet a listákról szellemszavazókat lekeresni, és a nevükben szavazatokat gyártani. Az egyetlen megnyugtató megoldás erre az lett volna, ha a levélszavazatokat az összes szavazat közé keverik – és ennek igazából akadálya sem lett volna –, és együtt számolják azokat, de ez nem történt meg. A levélszavazatokat néhány tagállamban csak egy többórás szünet után kezdték el összeszámolni, és van, ahol ez még mindig tart. Érdekes módon ezek leginkább olyan államok, amelyek kritikusak a demokrata elnökjelölt számára. Pennsylvaniát és Észak-Karolinát, azt a két államot, amely nemcsak az elnökválasztás eredményét, de a szenátus összetételét is eldöntheti, a szervezet be is perelte.
A 888 szerint van egy másik gond is az idei amerikai elnökválasztással: a hírportál azt állítja, hogy Biden választási eredményei a legvitatottabb ütközőállamban nem mentek át a Benford-teszten, amely 99,9 százalékos biztossággal megállapítja, hogy történt‑e választási csalás. Benford törvényéről röviden azt lehet elmondani, hogy az arra épülő teszttel egyértelműen kimutatható egy számsorról, hogy ténylegesen véletlenszerű az eloszlása vagy fentről belenyúltak – legyen az választási csalás vagy egy parkban előforduló virágok száma négyzetméterenként. A legproblémásabbnak ilyen szempontból Michigan állam tűnik, de azokban a tagállamokban, ahol nem volt kérdéses Biden győzelme, nem tapasztaltak hasonló anomáliát.
Mi is az a Benford-törvény?
Ha az embereknek azt mondjuk, hogy írjanak le véletlenszerűen, mondjuk, ötven darab négyjegyű számot, és megnézzük azoknak az első számjegyét, akkor vajon melyik szám fog a leggyakrabban szerepelni az első helyen? „Tulajdonképpen bármelyik szerepelhet”, gondolja az olvasó, és teljesen igaza van: ugyanis az ember úgy gondolkodik, hogy biztos véletlenszerűnek tűnik, ha minden számot felhasznál véletlen előfordulási gyakorisággal. De ez nem így van: a matematika egyik régóta ismert anomáliája, hogy minden természetes – tehát nem tudatos tervezésű – számsorozatban a legtöbb szám egyessel kezdődik, ezt követi a kettes és így tovább. Bármilyen eredetű legyen is egy szám – például tavak felszíne, az egész számok négyzetgyökei –, körülbelül hatszor olyan gyakran kezdődik 1‑gyel, mint 9‑cel. Ez nem azt jelenti, hogy az univerzumban van valami nem véletlenszerű, hanem azt, hogy az emberek által megalkotott tízes számrendszerben így realizálódik az a véletlenszerűség, ami a természetben tapasztalható.
Forrás: Magyar Nemzet