Hírek Vélemények/Publicisztikák Gőz­erő­vel a világ­kor­mány­zás felé

Gőz­erő­vel a világ­kor­mány­zás felé

A fel­szín alatt az ENSZ és szer­ve­ze­tei hatal­má­nak totá­lis kitar­jesz­té­sét készí­ti elő az Agen­da 2030

Gőzerővel a világkormányzás felé

Az idő­sebb Bush elnök 1990. szep­tem­ber ­11-én (bal­jós elő­je­lű nap a későb­bi, 2001-es ese­mé­nyek alap­ján) az ame­ri­kai kong­resszus előt­ti beszé­dé­ben jelen­tet­te ki: a hideg­há­bo­rú végez­té­vel lét­re­jön egy új világ­rend. Jan Tin­ber­gen Nobel-díjas köz­gaz­dász pedig három év múl­va, 1993. decem­ber 24-én ezt írta a De Teleg­ra­af című hol­land újságban:

 Nem vagyok pró­fé­ta, de úgy tekin­tek az Egye­sült Nem­ze­tek­re, mint az új világ­kor­mány­ra. Eddig nem muta­tott fel erőt, a jövő­ben azon­ban ez meg fog változni.

Tegyük fel tehát a kér­dést: mi is az ENSZ, illet­ve mi akar len­ni? És ki hatá­roz­za ezt meg?

Elő­ször: az Egye­sült Nem­ze­tek Szer­ve­ze­té­nek kez­det­től fog­va erős köze volt a Rocke­fel­ler csa­lád­hoz, amely már nagyon rég­óta világ­kor­mány lét­re­jöt­té­ben gon­dol­ko­dik, ezt töb­ben közü­lük – pél­dá­ul David Rocke­fel­ler, aki 101 éves korá­ban halt meg néhány éve – vilá­go­san elmond­ták a nyil­vá­nos­ság előtt. Utób­bi 1994-ben ezt mond­ta az ENSZ gaz­da­sá­gi bizott­sá­ga előtt: 

A glo­bá­lis átala­ku­lás küszö­bén állunk, csak a meg­fe­le­lő nagy vál­ság­ra van szük­sé­günk, és a nem­ze­tek elfo­gad­ják az új világrendet.

A Rocke­fel­ler Ala­pít­vány nagy­mér­ték­ben befo­lyá­sol­ta a máso­dik világ­há­bo­rú utá­ni intéz­mé­nyi újjá­szer­ve­ző­dést, még­hoz­zá világ­szin­ten. A mai napig az egyik leg­be­fo­lyá­so­sabb glo­ba­lis­ta tár­su­lat, a Coun­cil on Forei­gn Rela­tions (Kül­kap­cso­la­tok Taná­csa, CFR, euró­pai leány­vál­la­la­ta a Soros György által 2007-ben ala­pí­tott Kül­kap­cso­la­tok Euró­pai Taná­csa, ECFR) jövő­ről szó­ló tanul­má­nya­it az ala­pít­vány finan­szí­roz­ta, és ezek a közös törek­vé­sek töb­bek között hoz­zá­já­rul­tak a Világ­bank, a NATO és nem utol­só­sor­ban az ENSZ létrejöttéhez.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtit­kár 2012-ben így fogal­ma­zott a Rocke­fel­le­rek és az ENSZ szo­ros kapcsolatáról: 

„A Rocke­fel­ler csa­lád […] az évek során óri­á­si támo­ga­tást nyúj­tott a Nem­ze­tek Szö­vet­sé­gé­nek és az Egye­sült Nem­ze­tek Szervezetének.

 A Rocke­fel­ler dinasz­tia konk­rét segít­sé­get is nyúj­tott ahhoz, hogy legyen helye az ENSZ épü­le­té­nek: hét hek­tár föl­det ado­má­nyo­zott az ala­ku­ló szer­ve­zet­nek Man­hat­tan­ben, 1949. októ­ber 24-én le is tet­ték az ENSZ új, New York‑i főépü­le­té­nek alap­kö­vét. Azóta is a vala­hai Rocke­fel­ler-föld­te­rü­le­ten műkö­dik az ENSZ köz­pon­ti épülete.

A meg­sze­rez­he­tő infor­má­ci­ók sze­rint az ala­pít­vány, illet­ve Rocke­fel­ler­ék kivá­ló kap­cso­la­to­kat ápol­tak töb­bek között Kofi Annan­nal (1997 – 2006 között volt főtit­kár), az emlí­tett Ban Ki Mun­nal (2007 – 2016), és ugyan­ez igaz a jelen­le­gi főtit­kár­ra, a bal­ol­da­li Antó­nio Guter­res­re is (aki koráb­ban a Szo­ci­a­lis­ta Inter­na­ci­o­ná­lé elnö­ke is volt). Guter­res 2017 óta főtit­kár, s már több­ször talál­ko­zott a Rocke­fel­ler csa­lád tag­ja­i­val is.

Az ENSZ 2015-ben elfo­gad­ta az Agen­da ­2021-et, amely a világ gond­ja­i­nak meg­ol­dá­sá­ra irá­nyult, majd később meg­szü­le­tett az Agen­da 2030, 17 célt meg­fo­gal­maz­va a világ job­bí­tá­sá­nak szán­dé­ká­val… De hogy vissza­tér­jünk a világ­kor­mány vagy nem világ­kor­mány kér­dé­sé­re, ennek eldön­té­se szempontjából 

dön­tő­en fon­tos dátum 2019 júli­u­sa, ami­kor az ENSZ a Klaus Sch­wab által veze­tett Világ­gaz­da­sá­gi Fórum (WEF) stra­té­gi­ai part­ner­sé­gi meg­ál­la­po­dást kötött az Agen­da 2030-ig szó­ló menet­rend­jé­ről, a meg­va­ló­sí­tás fel­gyor­sí­tá­sa érdekében.

Jól tud­juk, hogy a WEF vezér­ka­ra és tag­jai a világ­kor­mány­zást tűz­ték ki célul, már rég­óta ezen ügy­köd­nek, ennek eléré­sé­ért külön­bö­ző, időn­ként vál­to­zó tak­ti­ká­kat és stra­té­gi­á­kat vet­nek be, amely­nek leg­lát­vá­nyo­sabb meg­nyil­vá­nu­lá­sa a koro­na­ví­rus-jár­vány kirob­ba­ná­sa után szin­te azon­nal köz­zé­tett Gre­at Reset (a Nagy Újra­kez­dés) kon­cep­ció, Klaus Sch­wab és a ma már brit és nem­zet­kö­zös­sé­gi ural­ko­dó, III. Károly király celebrálásában. 

A WEF lénye­gé­ben véve egy libe­rá­lis máz­zal leön­tött neo­kom­mu­nis­ta világ­tár­sa­da­lom vízi­ó­já­ban gon­dol­ko­dik, amely­ben a nem­zet­ál­la­mok meg­szűn­nek vagy hát­tér­be szo­rul­nak, és a tech­nok­rá­cia, a giga­cé­gek veszik át iga­zá­ból a hatal­mat az embe­rek felett,

akik egy­faj­ta „homo glo­ba­li­cus­ként” (saját fogal­mam) fog­ják élni egy­for­ma, egy­han­gú, kívül­ről irá­nyí­tott életüket.

Ez a két szer­ve­zet kötött egy­más­sal stra­té­gi­ai part­ner­sé­gi meg­ál­la­po­dást a célok eléré­sé­nek érde­ké­ben. A „part­ner­ség” itt sokat­mon­dó annak eldön­té­sé­ben, milyen fel­ada­tot szán magá­nak az ENSZ a WEF-fel együtt a jövőben.

Az Agen­da 2030 töb­bek között magá­ban fog­lal­ja az ID2020 prog­ra­mot. Ez nem más, mint egy olyan digi­tá­lis azo­no­sí­tó rend­szer fel­épí­té­se, amely a világ min­den embe­re szá­má­ra köte­le­ző len­ne, egy­faj­ta digi­tá­lis iden­ti­tás kiala­kí­tá­sát jelen­te­né. Ez a rend­szer túl­mu­tat­na az álla­mi adat­bá­zi­so­kon, világ­mé­re­tű sze­mé­lyi azo­no­sí­tást ten­ne lehe­tő­vé a leg­kü­lön­fé­lébb tulaj­don­sá­ga­in­kat illetően.

Az Agen­da 2030 nem tit­kol­ja, hogy az egyik leg­fon­to­sabb cél nem más, mint (egy álta­luk új foga­lom­mal élve) a köz-magán tár­su­lá­sok álta­lá­nos elter­jesz­té­se. Ez nem jelent mást, mint a nem­zet­ál­la­mok, a kor­má­nyok és a par­la­men­tek elje­len­ték­te­le­ní­té­sét, s azt, hogy a köz­fel­ada­tok dön­tő részét a magán­vál­la­la­tok ven­nék át az álla­mok­tól. Ez len­ne a glo­bá­lis piac totá­lis győ­zel­me az állam és a civil tár­sa­da­lom felett. (Jóma­gam egyéb­ként erről már a 2013-ban meg­je­lent A felül­írt demok­rá­cia című köny­vem­ben rész­le­te­sen írtam.) 

A köz-magán tár­su­la­tok ural­ma töb­bek között azt jelen­te­né, hogy nem az álla­mok­nak, hanem a magán­cé­gek­nek, a transz­na­ci­o­ná­lis pénz­in­té­ze­tek­nek – lásd Black­Rock, Van­gu­ard – len­ne iga­zi hatal­muk az ENSZ felett, s így vál­na az világkormánnyá. 

A vál­la­la­tok a nem­zet­ál­la­mok rová­sá­ra alkot­ná­nak min­den­ki­re érvé­nyes sza­bá­lyo­kat, és a továb­bi­ak­ban nem enge­del­mes­ked­né­nek az álla­mok­nak, túl­lép­né­nek raj­tuk. Mind­ez pedig az oli­gar­chák befo­lyá­sá­nak, hatal­má­nak kiter­jesz­té­sét jelen­te­né természetesen.

A jövő­be­li, glo­bá­lis ID‑k, ame­lyek min­den ember­re köte­le­zők len­né­nek, tar­tal­maz­nák az egye­dek sze­mé­lyi jel­lem­ző­it, beol­tott­sá­gát, vásár­lá­si szo­ká­sa­it, néze­te­it, véle­mé­nyét, tár­sa­dal­mi kap­cso­la­ta­it stb., vagy­is egy köz­pont szin­te tel­jes képet kap­na min­den egyes ember­ről. Ez azért len­ne élet­ve­szé­lyes, mert ennek alapján 

a jövő tár­sa­da­lom­mér­nö­kei már abból indul­hat­ná­nak ki, hogy az ada­tok­ból ki lehet követ­kez­tet­ni könnye­dén, mit akar a több­ség, mi a véle­mé­nye bár­mi­lyen kér­dés­ben. Ez pedig okot adhat arra az elké­pesz­tő követ­kez­te­tés­re is, hogy nem kell a továb­bi­ak­ban demok­ra­ti­kus válasz­tá­so­kat tar­ta­ni. Vagy­is nincs szük­ség a demokráciára.

A WEF a válasz­tá­so­kat és a demokrá­ciát már most is aka­dály­nak tart­ja cél­jai eléré­se előtt, hiszen van­nak reni­tens orszá­gok – mint pél­dá­ul Magyar­or­szág –, ahol állan­dóan az Agen­da 2030-ban és a Gre­at Reset­ben rej­lő való­sá­gos célok­kal szem­be­me­nő pár­to­kat és kor­má­nyo­kat válasz­ta­nak meg az embe­rek. Hol­ott a WEF veze­tői már abból indul­nak ki, hogy egy vég­te­le­nül fele­lős és filant­róp gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi elit meg­old­ja min­den­ki gond­ját, baját, igé­nye­it (hiszen mind­eze­ket pon­to­san isme­ri), s az „okos­vá­ro­sok” (smart citi­es) kiala­kí­tá­sá­val már iga­zá­ból tulaj­don­ra sem lesz szük­sé­gük az embe­rek­nek. Az ada­tok, infor­má­ci­ók így „nyu­god­tan” helyet­te­sít­he­tik a pénzt, a valu­tát is, tehát a kész­pénz is kive­zet­he­tő a rendszerből.

Per­sze az ENSZ egy sok hiva­tal­ból, kap­cso­ló­dó intéz­mény­ből álló szer­ve­zet­rend­szer, így az a reá­li­sabb meg­kö­ze­lí­tés, hogy több­funk­ci­ós módon lép­ne élet­be a világ­kor­mány­zás. Ez azt jelen­te­né, hogy az egyik vagy a másik terü­le­ten külön­fé­le „sza­ko­sí­tott” szer­ve­ze­tek vezet­nék a vilá­got. Ezek között első­ként érde­mes meg­em­lí­te­ni a WHO‑t, az ENSZ Egész­ség­ügyi Világ­szer­ve­ze­tét, amely 1948-ban jött lét­re, s ere­de­ti­leg arra volt hiva­tott, hogy a világ nem­ze­te­it, álla­ma­it, az ENSZ tag­ál­la­ma­it segít­se az egész­ség védel­mé­ben, a beteg­sé­gek, jár­vá­nyok leküz­dé­sé­ben. Tehát ere­de­ti­leg (talán) még nem az volt a cél, hogy a WHO nem­ze­te­ket, álla­mo­kat irá­nyí­tó, telj­ha­tal­mú szer­ve­zet­té vál­jon. Ma már azon­ban lát­ha­tó­an erről van szó: 

a WHO, ame­lyet egy eti­óp exkom­mu­nis­ta, Ted­rosz Adha­nom Geb­re­jeszusz vezet, a jövő évi köz­gyű­lé­sén el akar­ja érni, hogy nem­ze­tek, tag­ál­la­mok felet­ti szer­ve­zet­ként hatá­roz­za meg, ami­kor jár­vány, pan­dé­mia van, s ennek meg­fe­le­lő­en mikor mit kell ten­ni az orszá­gok­ban, s eze­ket a dön­té­se­i­ket az álla­mok­nak zok­szó nél­kül vég­re kell hajtaniuk.

Hason­ló ehhez az Éghaj­lat­vál­to­zá­si Kor­mány­kö­zi Tes­tü­let, amely már évek óta jelen­té­sek­ben rio­gat­ja a világ köz­vé­le­mé­nyét a klí­ma­hisz­té­ri­á­val, ame­lyet az ember szén-dio­xid-kibo­csá­tá­sa okoz, és punk­tum. Az erről szó­ló tudo­má­nyos vitá­nak szá­muk­ra lejárt az ide­je. Ennek a tes­tü­let­nek a telj­ha­tal­ma ellen küzd az immár ezer­hat­száz tudós­ból, szak­ér­tő­ből álló nem­zet­kö­zi Clin­tel (Klímaintelligencia-)csoport; ez a küz­de­lem igen­csak nehéz, de talán nem reménytelen.

Jelen­leg ennyi talán elég arról, hogy mi az ENSZ és mi akar len­ni. Azt mond­ha­tom befe­je­zé­sül: az Agen­da 2030 bizo­nyos érte­lem­ben elő­ké­szí­ti az ENSZ és szer­ve­ze­tei hatal­má­nak totá­lis kiterjesztését.

Fritz Tamás

For­rás: magyar​nem​zet​.hu