Görög – török konf­lik­tus bon­ta­ko­zik ki a Földközi-tengeren

Erdo­gan kato­nai lépé­sek­kel fenye­get­te meg Athént

Hatá­ro­zott kato­nai lépé­sek­kel fenye­get­te meg Görög­or­szá­got Recep Tayyip Erdoğan török állam­fő a Föld­kö­zi-ten­ge­ren tör­tént ellen­té­tek miatt.

– Azt mond­tuk Görög­or­szág­nak, hogy ha meg­tá­mad­já­tok az Oruç Reis hajón­kat, magas árat fizet­tek érte, és ma meg is kap­tá­tok az első válaszunkat

– idéz­te Erdo­gan csü­tör­tök esti AKP párt előtt elmon­dott anka­rai beszé­dét a Reu­ters hír­ügy­nök­ség. A török elnök ugyan­ak­kor nem ment bele rész­le­tek­be az üggyel kapcsolatban.

Az Oruc Reis török hadi­ha­jók kíséretében

Erdo­gan a kije­len­té­sé­vel az egy­elő­re hiva­ta­lo­san meg nem erő­sí­tett hír­re rea­gált, hogy egy görög hajó meg­tá­mad­ta az Oruç Reis egyik kísé­rő­ha­jó­ját. Az Oruc Reis egy gáz­le­lő­he­lyek fel­de­rí­té­sé­re hasz­nált török hajó, ame­lyet Anka­ra hét­főn ismét útnak indí­tott a görög Kas­tell­o­ri­zo-szi­get part­ja­i­hoz, több hadi­ha­jó kísé­re­té­ben. Vála­szul Athén saját hadi­ha­jó­kat kül­dött a tér­ség­be, írja a Deu­tsche Wel­le német hírportál.

Görög­or­szág tagad­ta, hogy bár­mi­lyen inci­dens tör­tént vol­na a tér­ség­ben. Szer­dán este a török lépé­sek­re rea­gál­va a görög minisz­ter­el­nök, Kyria­kos Mit­so­ta­kis azt mond­ta, hogy Athén sen­kit nem fenye­get, azon­ban nem is zsarolható.

Erdo­gan sze­rint a görög har­ci­as reto­ri­ka hát­te­ré­ben Fran­cia­or­szág áll, „amely­nek nincs is kelet­me­di­ter­rán part­sza­ka­sza”. Emma­nu­el Mac­ron fran­cia elnök koráb­ban jelez­te, hogy Párizs átme­ne­ti­leg meg­erő­sí­ti a jelen­lé­tét a tér­ség­ben, hogy figyel­je a hely­zet alakulását.

Görög­or­szág és Török­or­szág kap­cso­la­ta újabb törés­pont­hoz érke­zett, miu­tán szén­hid­ro­gén-tar­ta­lé­ko­kat – ola­jat és gázt – talál­tak a régi­ó­ban. Athén sze­rint a törö­kök jog­ta­la­nul végez­nek fel­de­rí­tő fúrá­so­kat a Föld­kö­zi-ten­ge­ren, miköz­ben Anka­ra úgy véli, hogy a tér­ség a saját kiter­jesz­tett gaz­da­sá­gi zóná­já­nak a része. Kasz­tel­ór­izo szi­ge­te mint­egy négy­száz évig az Osz­mán Biro­da­lom­hoz tar­to­zott, majd néhány évti­ze­dig Olasz­or­szág­hoz került a XX. szá­zad első felé­ben. A szi­ge­tet végül a máso­dik világ­há­bo­rút lezá­ró 1947-es pári­zsi béke­szer­ző­dés ítél­te Görög­or­szág­nak. Török­or­szág egyéb­ként hason­ló vitá­kat foly­tat a ten­ger­fe­né­ken talál­ha­tó erő­for­rá­sok hova­tar­to­zá­sá­ért Cip­rus­sal és Izra­el­lel is. Júli­us­ban Ang­e­la Mer­kel német kan­cel­lár köz­be­lé­pé­sé­nek köszön­he­tő­en Török­or­szág fel­füg­gesz­tet­te a mun­ká­la­to­kat, ám miu­tán Görög­or­szág egyez­sé­get kötött Egyip­tom­mal az olaj és gáz kiter­me­lé­sé­ről a régi­ó­ban, hét­fő­től foly­tat­ták a felderítést.

For­rás: Magyar Nemzet