Hírek Magyarországi hírek Game over: adót fizet­nek a digi­tá­lis óri­ás­cé­gek is

Game over: adót fizet­nek a digi­tá­lis óri­ás­cé­gek is

Magyar­or­szág az egyet­len az Euró­pai Uni­ó­ban, amely meg tud­ja adóz­tat­ni a nem­zet­kö­zi digi­tá­lis óri­ás­vál­la­la­to­kat. A magyar rek­lám­adó­tör­vényt az Euró­pai Bíró­ság mel­lett a magyar Kúria is meg­fe­le­lő­nek ítél­te – erről beszélt lapunk­nak a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um adó­ügyi állam­tit­ká­ra. Izer Nor­bert közöl­te: a techó­ri­á­sok nem húz­hat­ják ki magu­kat a magyar sza­bá­lyok alól, adóz­ni­uk kell itt­hon. A videó­já­té­kok­ból ismert for­du­lat­tal élve úgy fogal­ma­zott: szá­muk­ra ez ügy­ben game over.

– Egy­re több állam­ban merül fel annak igé­nye, hogy tör­vé­nyi kere­tek közé szo­rít­sák a külön­fé­le tech­no­ló­gi­ai óriás­vállalatok, inter­ne­tes kong­lo­me­rá­tu­mok műkö­dé­sét. Az álla­mi ellen­őr­zés, az alap­jo­gok érvény­re jut­ta­tá­sa és a média­pi­ac viszo­nya­i­nak ren­de­zé­se a nem­zet­kö­zi szol­gál­ta­tók, a közös­sé­gi olda­lak ese­té­ben is egy­re erő­sö­dő tár­sa­dal­mi igény. De hogyan állunk az úgy­ne­ve­zett techó­ri­á­sok meg­adóz­ta­tá­sá­val?
– Ha rövi­den akar­nék fogal­maz­ni, annyit mond­hat­nék: ide­ha­za elég jól. Per­sze a kér­dés több ok miatt sem intéz­he­tő el pár szóval.

Min­de­nek­előtt érde­mes meg­em­lí­te­ni, hogy a nem­zet­kö­zi közös­ség­nek eddig nem sike­rült az, ami Magyar­or­szág­nak igen.

Neve­ze­te­sen egy, a jog pró­bá­ját is kiál­ló adó­sza­bály­rend­szer megalkotása.

– Zátony­ra futot­tak a nem­zet­kö­zi kez­de­mé­nye­zé­sek?
– Tulaj­don­kép­pen igen. Az Euró­pai Bizott­ság 2018-ban készí­tett a témá­ban egy for­gal­mi jel­le­gű, bevé­tel­ala­pú külön­adó beve­ze­té­sé­ről szó­ló javas­la­tot. Meg is indult a tech­ni­kai rész­le­tek kidol­go­zá­sa, de az irány­elv vég­le­ge­sí­té­se 2019 köze­pén elakadt. A folya­mat fel­füg­gesz­té­sé­ben egye­bek mel­lett köz­re­ját­szott néhány tag­ál­lam erős ellen­ál­lá­sa is. Eköz­ben a tár­sa­dal­mi és poli­ti­kai nyo­más hatá­sá­ra több uni­ós ország­ban kidol­goz­tak, illet­ve beve­zet­tek az elvér­ző EU‑s javas­lat­ra épü­lő külön­adót, de azok alkal­ma­zá­sát szin­tén fel­füg­gesz­tet­ték – rész­ben az Egye­sült Álla­mok nyo­más­gya­kor­lá­sa, rész­ben ami­att, mert az OECD-ben is meg­in­dult egy sza­bály­rend­szer kiala­kí­tá­sa. Ez utób­bi folya­mat­ban 2021 nya­rán lehet némi előrehaladás.

– Ehhez képest mi a hely­zet itt­hon?
– A rek­lám­adó­ról szó­ló tör­vényt 2014-ben fogad­ta el a magyar par­la­ment. A sza­bá­lyok értel­mé­ben adó­kö­te­les – töb­bek között – az inter­ne­ten, túl­nyo­mó­részt magyar nyel­ven vagy túl­nyo­mó­részt magyar nyel­vű inter­ne­tes olda­lon meg­va­ló­su­ló rek­lám­köz­zé­té­tel. Az adót a rek­lám köz­zé­te­vő­jé­nek kell meg­fi­zet­nie, vagy­is annak a sze­mély­nek vagy szer­ve­zet­nek, aki/amely ren­del­ke­zik a rek­lám­fe­lü­let felett. A rek­lám­adó passzu­sai 2017-ben meg­vál­toz­tak, a módo­sí­tás lehe­tő­vé tet­te, hogy a magyar adó­hi­va­tal három­mil­li­árd forint vélel­me­zett adót álla­pít­son meg azon köz­zé­te­vő ter­hé­re, ame­lyik nem nyúj­tott be adó­be­val­lást. Emel­lett több­ször ismé­tel­he­tő és egy­re emel­ke­dő mulasz­tá­si bír­sá­got is kiszab­hat a hiva­tal azok­ra a rek­lám­köz­zé­te­vők­re, ame­lyek nem tel­je­sí­tik az egyik leg­fon­to­sabb köte­le­zett­sé­gü­ket, azaz nem jelent­kez­nek be a hatósághoz.

Fotó: Magyar Nemzet

– Nem ez utób­bi pont körül for­gott az úgy­ne­ve­zett Goog­le-ügy?
– De igen. A Goog­le elmu­lasz­tot­ta a beje­lent­ke­zést, emi­att 2017-ben az adó­hi­va­tal tíz alka­lom­mal, össze­sen egy­mil­li­árd forin­tos mulasz­tá­si bír­sá­got sza­bott ki. Egy­mil­li­árd forint a meg­ál­la­pít­ha­tó leg­na­gyobb összeg. A Goog­le a Fővá­ro­si Köz­igaz­ga­tá­si és Mun­ka­ügyi Bíró­sá­gon támad­ta meg a hatá­ro­za­to­kat, az ítél­ke­ző fórum pedig 2018 köze­pén úgy dön­tött, hogy az uni­ós jog értel­me­zé­sét kéri az Euró­pai Unió luxem­bour­gi szék­he­lyű bíró­sá­gá­tól. Az uni­ós tes­tü­let 2020 tava­szán hoz­ta meg hatá­ro­za­tát, meg­ál­la­pít­va, hogy magyar a rek­lám­adó­tör­vény beje­lent­ke­zé­si köte­le­zett­ség­ről szó­ló sza­bá­lya össz­hang­ban van az uni­ós jog­gal, s az sem jog­sér­tő, hogy az adó­ha­tó­ság nagy össze­gű bír­ság­gal bün­tet­he­ti a mulasz­tó­kat. Sőt, utób­bi kap­csán az uni­ós bíró­ság rögzítette:

a kel­lő­en nagy bír­ság alkal­mas lehet arra, hogy vissza­tart­sa a rek­lám­szol­gál­ta­tó­kat attól, hogy meg­sért­sék kötelezettségüket.

Így a szank­ció azt garan­tál­hat­ja, hogy az állam hoz­zá­jut­has­son a bevé­tel­hez, vagy­is az érin­tet­tek ne húz­has­sák ki magu­kat a teher­vi­se­lés alól. Egye­dül a bír­ság kiszá­mí­tá­sá­nak mód­já­ról mon­dott a luxem­bourgi tes­tü­let nega­tív véle­ményt. Fon­tos pont az is: az uni­ós bíró­ság egy­ér­tel­mű­nek vet­te, hogy a Goog­le ala­nya a rek­lám­adó­nak, ugyan­is a tech­cég ezt a körül­ményt is vitatta.

– Tehát a Goog­le-nek fizet­nie kell a magyar rek­lám­adót?
– A koráb­bi idő­szak­ra néz­ve igen, fizet­nie kell. Jelen­leg e köte­le­zett­ség nem áll fenn, a gaz­da­sá­gi növe­ke­dést elő­se­gí­ten­dő az a dön­tés szü­le­tett, hogy 2022 végé­ig nul­la szá­za­lék az adó kulcsa.

A lényeg azon­ban való­ban az, hogy más, nagy világ­cé­gek­hez hason­ló­an a Goog­le is ala­nya a magyar adó­nak, be kel­lett vol­na jelent­kez­nie, s fizet­nie kel­lett vol­na a rek­lám­adót épp­úgy, aho­gyan azt a piac töb­bi, Magyar­or­szá­gon lete­le­pe­dett sze­rep­lő­je meg is tette.

– Úgy fogal­ma­zott: más, nagy világ­cé­gek­hez hason­ló­an. Tehát pél­dá­ul a Tik­Tok­nak, a You­Tu­be-nak, a Face­book­nak vagy más rek­lám­köz­zé­te­vő­nek is adóz­nia kell Magyar­or­szá­gon?
– Való­já­ban a cég­ne­vek nem szá­mí­ta­nak. Tel­je­sen mind­egy, melyik nem­zet­kö­zi vál­lal­ko­zás­ról van szó, egyik­nek sincs dön­té­si lehe­tő­sé­ge. Ha a fel­té­te­lek fenn­áll­nak, akkor adóz­nia kell Magyar­or­szá­gon, s ez nem azon múlik, hogy mi a neve, hol jegyez­ték be vagy a piac mek­ko­ra sze­le­tét ural­ja. A hazai rek­lám­adó­tör­vény nem kerül­he­tő meg. Jelen­leg a magyar rek­lám­adó az egyet­len olyan köz­te­her az Euró­pai Uni­ó­ban, amely­ről bíró­ság mond­ta ki, hogy az uni­ós jog­gal össz­hang­ban adóz­tat­ja meg a digi­tá­lis cége­ket. Így a magyar rek­lám­adó az első olyan köz­te­her az EU-ban, mely maxi­má­lis jogi garan­ci­ák mel­lett von­ja be a köz­te­her­vi­se­lés­be a techó­ri­á­so­kat úgy, hogy azok még csak ide­ig­le­ne­sen sem men­te­sül­het­nek az adó­be­fi­ze­tés alól. A techó­ri­á­sok­nak tehát adóz­ni­uk kell itt­hon. A jog­vi­ta ter­mé­sze­te­sen távol áll a játék­tól, de a jelen­le­gi hely­ze­tet talán

a leg­job­ban az a kife­je­zés mutat­ja meg: game over.

For­rás: Magyar Nemzet