Hírek Magyarországi hírek Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is

Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat. A magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte – erről beszélt lapunknak a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára. Izer Norbert közölte: a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, adózniuk kell itthon. A videójátékokból ismert fordulattal élve úgy fogalmazott: számukra ez ügyben game over.

– Egyre több államban merül fel annak igénye, hogy törvényi keretek közé szorítsák a különféle technológiai óriás­vállalatok, internetes konglomerátumok működését. Az állami ellenőrzés, az alapjogok érvényre juttatása és a médiapiac viszonyainak rendezése a nemzetközi szolgáltatók, a közösségi oldalak esetében is egyre erősödő társadalmi igény. De hogyan állunk az úgynevezett techóriások megadóztatásával?
– Ha röviden akarnék fogalmazni, annyit mondhatnék: idehaza elég jól. Persze a kérdés több ok miatt sem intézhető el pár szóval.

Mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy a nemzetközi közösségnek eddig nem sikerült az, ami Magyarországnak igen.

Nevezetesen egy, a jog próbáját is kiálló adószabályrendszer megalkotása.

– Zátonyra futottak a nemzetközi kezdeményezések?
– Tulajdonképpen igen. Az Európai Bizottság 2018-ban készített a témában egy forgalmi jellegű, bevételalapú különadó bevezetéséről szóló javaslatot. Meg is indult a technikai részletek kidolgozása, de az irányelv véglegesítése 2019 közepén elakadt. A folyamat felfüggesztésében egyebek mellett közrejátszott néhány tagállam erős ellenállása is. Eközben a társadalmi és politikai nyomás hatására több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek az elvérző EU-s javaslatra épülő különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették – részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, mert az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás.

– Ehhez képest mi a helyzet itthon?
– A reklámadóról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a magyar parlament. A szabályok értelmében adóköteles – többek között – az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót a reklám közzétevőjének kell megfizetnie, vagyis annak a személynek vagy szervezetnek, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A reklámadó passzusai 2017-ben megváltoztak, a módosítás lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal hárommilliárd forint vélelmezett adót állapítson meg azon közzétevő terhére, amelyik nem nyújtott be adóbevallást. Emellett többször ismételhető és egyre emelkedő mulasztási bírságot is kiszabhat a hivatal azokra a reklámközzétevőkre, amelyek nem teljesítik az egyik legfontosabb kötelezettségüket, azaz nem jelentkeznek be a hatósághoz.

Fotó: Magyar Nemzet

– Nem ez utóbbi pont körül forgott az úgynevezett Google-ügy?
– De igen. A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki. Egymilliárd forint a megállapítható legnagyobb összeg. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon támadta meg a határozatokat, az ítélkező fórum pedig 2018 közepén úgy döntött, hogy az uniós jog értelmezését kéri az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Az uniós testület 2020 tavaszán hozta meg határozatát, megállapítva, hogy magyar a reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya összhangban van az uniós joggal, s az sem jogsértő, hogy az adóhatóság nagy összegű bírsággal büntetheti a mulasztókat. Sőt, utóbbi kapcsán az uniós bíróság rögzítette:

a kellően nagy bírság alkalmas lehet arra, hogy visszatartsa a reklámszolgáltatókat attól, hogy megsértsék kötelezettségüket.

Így a szankció azt garantálhatja, hogy az állam hozzájuthasson a bevételhez, vagyis az érintettek ne húzhassák ki magukat a teherviselés alól. Egyedül a bírság kiszámításának módjáról mondott a luxem­bourgi testület negatív véleményt. Fontos pont az is: az uniós bíróság egyértelműnek vette, hogy a Google alanya a reklámadónak, ugyanis a techcég ezt a körülményt is vitatta.

– Tehát a Google-nek fizetnie kell a magyar reklámadót?
– A korábbi időszakra nézve igen, fizetnie kell. Jelenleg e kötelezettség nem áll fenn, a gazdasági növekedést elősegítendő az a döntés született, hogy 2022 végéig nulla százalék az adó kulcsa.

A lényeg azonban valóban az, hogy más, nagy világcégekhez hasonlóan a Google is alanya a magyar adónak, be kellett volna jelentkeznie, s fizetnie kellett volna a reklámadót éppúgy, ahogyan azt a piac többi, Magyarországon letelepedett szereplője meg is tette.

– Úgy fogalmazott: más, nagy világcégekhez hasonlóan. Tehát például a TikToknak, a YouTube-nak, a Facebooknak vagy más reklámközzétevőnek is adóznia kell Magyarországon?
– Valójában a cégnevek nem számítanak. Teljesen mindegy, melyik nemzetközi vállalkozásról van szó, egyiknek sincs döntési lehetősége. Ha a feltételek fennállnak, akkor adóznia kell Magyarországon, s ez nem azon múlik, hogy mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg. Jelenleg a magyar reklámadó az egyetlen olyan közteher az Európai Unióban, amelyről bíróság mondta ki, hogy az uniós joggal összhangban adóztatja meg a digitális cégeket. Így a magyar reklámadó az első olyan közteher az EU-ban, mely maximális jogi garanciák mellett vonja be a közteherviselésbe a techóriásokat úgy, hogy azok még csak ideiglenesen sem mentesülhetnek az adóbefizetés alól. A techóriásoknak tehát adózniuk kell itthon. A jogvita természetesen távol áll a játéktól, de a jelenlegi helyzetet talán

a legjobban az a kifejezés mutatja meg: game over.

Forrás: Magyar Nemzet