Most jön a zsírosa! – régi mondások mai nyelven

Most jön a zsírosa! – régi mondások mai nyelven

Paraszti életbolcsességek enciklópédiája

Mindenki tudja, hogy mit jelentenek a „se íze, se bűze”, a „koppon marad” vagy a „félti az irháját” régi mondások. De vajon elsőre megértjük, ha azt halljuk, hogy „majd elrúgtam a lábam”, „kell-e lackókörte” vagy „szánt a pityer, elvesztette ösztökéit”?

A Tinta Könyvkiadó szerkesztője, Balázsi József Attila és a kiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor kézikönyve 8250 szónál nagyobb nyelvi egységet, szakszóval frazémát tartalmaz. Az örök érvényű igazságok, a több évszázados tapasztalatokat sűrítő szólások és közmondások az élet minden területét érintik. Olvashatunk a népi gyógymódokról, a növény- és állatvilágról, a hiedelem- és szokásvilágról, az étkezésről, az öltözködésről, az időjárásról és az ünnepekről. Megtudhatjuk, hogy mi az a lulóca, az acsamicsa, a kurtkerdáj (már csak emiatt is érdemes olvasgatni), és hogy mit jelent, ha valaki „bevesz a kegyelemből”, „puplikban hordja a vizet”, „közönséges, mint a szili” vagy „igen nagy a picikéje”. Ez csak néhány példa a népi bölcsességre, ezek tréfás, gúnyos, elgondolkodtató, olykor vaskos megfogalmazására.

A család számos szólás forrása, kacifántos kapcsolatainkat nyelvünk változatos formában tárja elénk, mint az „okos feleség nagy istenajándéka”. A szellemes csúfolók a kigúnyolt tulajdonságot, személyt vagy helyet komikusan mutatják be, például: „kukoricaföldön nőtt a feje” mondással. Egészségi állapotunkról, nyavalyáinkról és a halálról rengeteg szólást és közmondást találunk. (Lábán sétál ki a temetőbe.) A nem várt vagy nem éppen örömmel fogadott vendégnek „udvariasan” adták tudtára, hogy „üljék hát le nálunk, ha hozott széket!”. A tréfás-évődő kifejezésekben gyakran élnek a metaforák adta lehetőségekkel: „a jó malom mindent megőröl”.

Ha valaki átkozódni szeretne vagy egy jóízűt káromkodni, nem pedig az unos-untig használt trágár kifejezéseket ismételni, a kötet erre is számos lehetőséget kínál. Álljon itt a szalonképesek közül néhány: „Azt a kótyomfityuláját a világnak! A fene a gyetrádba! Suvadj meg!” Ha szeretnék megtudni, mit jelent az a tréfás közmondás, hogy „a legjobb ételt nem teszik az asztalra”, lapozzanak a 89. oldalra. A frazémák gyakran tartalmaznak földrajzi neveket, amelyek jegyzéke a kötet végén olvasható. Hogy könnyebben behatárolhassuk, hol helyezkedik el Fokora, Hencida, Billege vagy Bödög, a megyéket is megadják hozzá. Szintén a könyv végén abc-rendben található a fogalomköri mutató, mely – az Adósságtól a Csúnyaságon és az Illendőségen át a Vonakodásig – témakörök szerint tartalmazza a szólásokat, mondásokat. A kötet tudományos igénnyel készült, elsősorban a nagyközönség számára. Érdemes lapozgatni.

(Balázsi József Attila–Kiss Gábor: Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2020, 467 oldal. Ára: 6990 forint)

Forrás: Magyar Nemzet