Hírek Elszakított területi hirek Magyarországi hírek Filmbemutató, zászlószentelés, ünnepi szentmise és emlékfaültetés

Filmbemutató, zászlószentelés, ünnepi szentmise és emlékfaültetés

Tamás József püspök vezette a hajdúnánási X. Székely Menekültek Emléknapja ünnepségsorozatát

Tizedik alkalmához érkezett a 2011-ben életre hívott és Székely Menekültek Emléknapja néven ismertté vált, a hajdúk és a székelyek 104 évvel ezelőtti sorstalálkozását felelevenítő rendezvény Hajdúnánáson. Az idei kétnapos jubileumi eseményt a helyi Római Katolikus Egyházközség a budapesti Misszió Média Kiadó társszervezői és a Magyarság Háza együttműködői partnerségével a Nemzeti Összetartozás Éve jegyében szervezte 2020. szeptember 19–20-án. A hajdúnánásiak nagy örömére, Juhász Imre c. kanonok, plébános és Buczkó József címzetes múzeumigazgató, egyházközségi világi elnök meghívását mindkét díszvendég: Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári püspök atya és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója is elfogadta.

X. Székely Menekültek Emléknapja ünnepségsorozata – Hajdúnánás • Fotó: Életünk havilap

A program szeptember 19-én, szombaton este a Bocskai Filmszínházban a Küzdve és bízva – Jakab Antal püspök életútja című dokumentumfilm vetítésével kezdődött, amelyen Juhász Imre plébános és Nagyné Legény Ildikó alpolgármester köszöntőszavait követően Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. „Köszönet az elődöknek a befogadásért, a kitartásért, a maiaknak pedig az emlékezésért, hogy nem hagyják a feledés homályába veszni a múltat, amelyből a jelen és a jövő sarjad” – fogalmazott a minden magyar összetartozását jelképező budapesti intézmény vezetője. A filmvetítés előtt és után a Vitéz Makláry Lajos Városi Énekkar két-két énekét is meghallgathatták a jelenlévők.

X. Székely Menekültek Emléknapja ünnepségsorozata – Hajdúnánás • Fotó: Életünk havilap

Leng a Befogadó Szeretet Zászlója

Szeptember 20-án, vasárnap délelőtt a hajdúnánási római katolikus templom kertjében az ünnepi szentmise előtt az egyházközség négy fiatalja a templomajtó elé vitte a befogadó szeretet kifeszített zászlóját, majd azt Tamás József püspök ezekkel a szavakkal áldotta meg: „Mindenható Istenünk, áldd meg ezt a zászlót, amely a hajdúk és a székelyek összetartozásának jeleként fog lobogni, s amely arra a nagy szeretetre, együttérzésre emlékeztet, amit száz évvel ezelőtt az itt élő emberek mutattak meg a háború borzalmai elől menekülő magyar testvéreiknek. Add meg, kérünk, hogy ez az igazi keresztény lelkület mindig ott éljen népünk szívében, igazi testvérként tudjon élni s eredményesen tudja megvívni a megmaradásért és sorsának jobbrafordulásáért vívott harcát.”

X. Székely Menekültek Emléknapja ünnepségsorozata – Hajdúnánás • Fotó: Életünk havilap

A zászló 90 cm széles és 130 cm hosszméretű, anyaga selyem, kialakítása függőlegesen három részre tagolt. Buczkó József címzetes múzeumigazgató tervezte, aki a zászló célját, színeit, szimbólumrendszerét és használatának rendjét így ismertette: „Célja, hogy jelképeivel emlékeztessen az 1916 és 1918 közötti eseményekre, amikor Hajdúnánás népe 3200 székely menekülttel osztotta meg hajlékát, ugyanakkor kifejezze a székelyek és hajdúk összetartozását, barátságát, testvéri kapcsolatát. Az égkék a Szűzanya, az égi édesanya, Babba Mária színe. A béke, a hit szimbóluma, a szeretet kifejezője. Egyszersmind a két népcsoport jelképe is, amely a székelyek és a hajdúk zászlóján egyaránt testet ölt. A fehér a hajdúk zászlójának másik színe. A hűség, a jóakarat szimbóluma. Kifejezi a két népcsoport ragaszkodását, hűségét egymáshoz. Az aranysárga a székely zászló központi jelképe. A kékkel együtt Erdély ősi szimbóluma, amely egyben a Csíki-medence főfolyójára, az Oltra is utal. A székelyek és hajdúk egymás iránti bizalmát jelképezi. A közepén két vörös szív látható. A Biblia tanítása szerint a szív mint a Szentlélek lakhelye Krisztus véráldozatának és a keresztényi szeretetnek a jelképe. Az alsó, nyitott szívmotívum a hajdúk nyitott szívére utal, amelyből a fölötte lévő tömör szív jelképében kivirágzott a befogadó szeretet. Ez a szimbólum egyben a székelyek őszinte hálájának kifejezője is. A jövőben évente egy alkalommal, a Székely Menekültek Emléknapján mint az ünnepnap szimbóluma, ünnepélyes felvonását követően, a templom előtti zászlótartón leng majd, az év többi napján pedig a templombelsőt ékesíti.”

Miután Tamás József püspök megáldotta a Befogadó Szeretet Zászlóját, azt a helyi egyházközség fiataljai ezúttal is ünnepélyesen felvonták a templom előtti zászlórúdra.

Keressük Istent és építsük országát!

A zászlószentelést és -felvonást követte a szentmise, az Újfehértói Római Katolikus Egyházközség Felnőtt Énekkarának zenei szolgálatával. Szentbeszédében Tamás József püspök rámutatott: a tizedik Székely Menekültek Emléknapja egybeesik a trianoni diktátum századik évfordulójával. „A világháború és benne a menekülés, valamint a trianoni tragédia fájdalmas emlékeket idéz számunkra. Mindkét esemény a világháború szomorú következménye” – mondta, és felidézte, hogy 41 székely településről érkeztek menekültek 1916-ban Hajdúnánásra, akiket a hajdúk befogadtak és akikről ott tartózkodásuk évei alatt nagylelkűen gondoskodtak. „Hálásak vagyunk a szeretetnek ezért a nagy gesztusáért. Hisszük, hogy a Jóisten mindezt beírta javatokra az Életkönyvébe” – fogalmazott a szentmise főcelebránsa és szónoka.

A szentmise végén, amelyen Szaplonczay Gergely helyi görögkatolikus parókus és Papp Tamás újfehértói káplán is szolgált, Juhász Imre atya kezdeményezésére az emlékezők újból meghallgatták Csibi Krisztina igazgató asszony ünnepi beszédét, majd miután elénekelték a pápai, a magyar és a székely himnuszt, a Boldogasszony anyánk szavaira kivonultak a templomkertbe elültetni az Összetartozás Fáját.

X. Székely Menekültek Emléknapja ünnepségsorozata – Hajdúnánás • Fotó: Életünk havilap

Kapaszkodik a talajba a Krisztusfa

A két éve felavatott Boldogasszony Kertjében, a Mária-fülkék előtt, a tavaly elültetett emlékfa mellett és a templom falán álló Jakab Antal-emléktáblával szemben az idei megemlékezésen a katolikus közösség újabb fát ültetett: a Nemzeti Összetartozás Fáját. A facsemete fajtája Krisztusfa, más nevein koronaakác, lepényfa, glédics, gledícsia. Észak-Amerikából származik, testvére Közel-Keleten is tenyészik. A népnyelv szerint tövises ágaiból fonták Krisztus koszorúját, mézédes termésével pedig Szent János is táplálkozott sivatagi útjai során. Innen ered népi neve: Szent János-fa, termése pedig Szent János kenyere. Jelképi üzenete okán választották ezt a hajdúnánásiak: a fa mézízű termése a székelyek és hajdúk gyümölcsöző kapcsolatára utal, tövises ágai pedig e kapcsolat sérthetetlenségére. „Legfőbb üzenete: ne bántsd a magyart!” – tette hozzá Buczkó József.

Tamás József püspök atya ezekkel a szavakkal áldotta meg a fát: „Urunk Istenünk! Ez az elültetett fa két másik fát idéz számunkra: az Édenkert közepén álló fát, ahol az első emberpár bűnbeesett, s élete egészen más lett, mert kikerült onnan. És idézi azt a fát is, amelyen Isten Egyszülött Fia meghalt értünk, megváltásunk művét véghez víve, hogy újra megnyíljon a bezárult Éden kapuja és majd visszajuthassunk oda. Ennek a most elültetett fának más ugyan a szerepe, de azt a nagy igazságot hirdeti és arról tesz tanúságot, hogy mi mindannyian Isten gyermekei vagyunk, ezért összetartozunk, egymást mint testvért, jó barátot szeretnünk kell. Segíts bennünket, hogy amiként a fa megtermi gyümölcsét, úgy tudjuk mi is gyümölcsözővé tenni életünket a szeretetben.”

A jubileumi ünnep végén a csíkszeredai vendégek: Tamás József püspök atya és Bálint Szabolcs titkár, majd a Magyarság Háza nevében Csibi Krisztina igazgató, a Jakab Antal Keresztény Kör nevében pedig e sorok írója elhelyezte az emlékezés virágait a Székely Menekültek Emlékoszlopánál, a Misszió Média Kiadó képviselete pedig a Székely Menekültek Emlékkeresztjénél koszorúzott.

X. Székely Menekültek Emléknapja ünnepségsorozata – Hajdúnánás • Fotó: Életünk havilap

Legvégül a jelenlévők csoportképre álltak össze és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus plakátját a magasba emelve jelezték, nagyon várják a jövő szeptemberre halasztott katolikus világeseményt, amely az eredeti tervek szerint éppen ezen a napon ért volna véget. A Gondviselés másképp rendelte, mi pedig folytatjuk buzgó imánkat, Hajdúnánáson, Székelyföldön és szerte a világon mindenütt: „Mennyei Atyánk, minden élet forrása! Küldd el Szentlelkedet…”

A teljes cikket elolvashatja itt:

Forrás: romkat.ro / Varga Gabriella