Hírek Elszakított területi hirek Magyarországi hírek Film­be­mu­ta­tó, zász­ló­szen­te­lés, ünne­pi szent­mi­se és emlékfaültetés

Film­be­mu­ta­tó, zász­ló­szen­te­lés, ünne­pi szent­mi­se és emlékfaültetés

Tamás József püs­pök vezet­te a haj­dú­ná­ná­si X. Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja ünnepségsorozatát

Tize­dik alkal­má­hoz érke­zett a 2011-ben élet­re hívott és Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja néven ismert­té vált, a haj­dúk és a szé­ke­lyek 104 évvel ezelőt­ti sors­ta­lál­ko­zá­sát fel­ele­ve­ní­tő ren­dez­vény Haj­dú­ná­ná­son. Az idei két­na­pos jubi­le­u­mi ese­ményt a helyi Római Kato­li­kus Egy­ház­köz­ség a buda­pes­ti Misszió Média Kiadó társ­szer­ve­zői és a Magyar­ság Háza együtt­mű­kö­dői part­ner­sé­gé­vel a Nem­ze­ti Össze­tar­to­zás Éve jegyé­ben szer­vez­te 2020. szep­tem­ber 19 – 20-án. A haj­dú­ná­ná­si­ak nagy örö­mé­re, Juhász Imre c. kano­nok, plé­bá­nos és Bucz­kó József cím­ze­tes múze­um­igaz­ga­tó, egy­ház­köz­sé­gi vilá­gi elnök meg­hí­vá­sát mind­két dísz­ven­dég: Tamás József nyu­gal­ma­zott gyu­la­fe­hér­vá­ri püs­pök atya és Csi­bi Krisz­ti­na, a Magyar­ság Háza igaz­ga­tó­ja is elfogadta.

X. Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja ünnep­ség­so­ro­za­ta – Haj­dú­ná­nás • Fotó: Éle­tünk havilap

A prog­ram szep­tem­ber 19-én, szom­ba­ton este a Bocs­kai Film­szín­ház­ban a Küzd­ve és bíz­va – Jakab Antal püs­pök élet­út­ja című doku­men­tum­film vetí­té­sé­vel kez­dő­dött, ame­lyen Juhász Imre plé­bá­nos és Nagy­né Legény Ildi­kó alpol­gár­mes­ter köszön­tő­sza­va­it köve­tő­en Csi­bi Krisz­ti­na, a Magyar­ság Háza igaz­ga­tó­ja osz­tot­ta meg ünne­pi gon­do­la­ta­it a jelen­lé­vők­kel. „Köszö­net az elő­dök­nek a befo­ga­dá­sért, a kitar­tá­sért, a mai­ak­nak pedig az emlé­ke­zé­sért, hogy nem hagy­ják a fele­dés homá­lyá­ba vesz­ni a múl­tat, amely­ből a jelen és a jövő sar­jad” – fogal­ma­zott a min­den magyar össze­tar­to­zá­sát jel­ké­pe­ző buda­pes­ti intéz­mény veze­tő­je. A film­ve­tí­tés előtt és után a Vitéz Mak­láry Lajos Váro­si Ének­kar két-két éne­két is meg­hall­gat­hat­ták a jelenlévők.

X. Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja ünnep­ség­so­ro­za­ta – Haj­dú­ná­nás • Fotó: Éle­tünk havilap

Leng a Befo­ga­dó Sze­re­tet Zászlója

Szep­tem­ber 20-án, vasár­nap dél­előtt a haj­dú­ná­ná­si római kato­li­kus temp­lom kert­jé­ben az ünne­pi szent­mi­se előtt az egy­ház­köz­ség négy fia­tal­ja a temp­lom­aj­tó elé vit­te a befo­ga­dó sze­re­tet kife­szí­tett zász­ló­ját, majd azt Tamás József püs­pök ezek­kel a sza­vak­kal áldot­ta meg: „Min­den­ha­tó Iste­nünk, áldd meg ezt a zász­lót, amely a haj­dúk és a szé­ke­lyek össze­tar­to­zá­sá­nak jele­ként fog lobog­ni, s amely arra a nagy sze­re­tet­re, együtt­ér­zés­re emlé­kez­tet, amit száz évvel ezelőtt az itt élő embe­rek mutat­tak meg a hábo­rú bor­zal­mai elől mene­kü­lő magyar test­vé­re­ik­nek. Add meg, kérünk, hogy ez az iga­zi keresz­tény lel­kü­let min­dig ott éljen népünk szí­vé­ben, iga­zi test­vér­ként tud­jon élni s ered­mé­nye­sen tud­ja meg­vív­ni a meg­ma­ra­dá­sért és sor­sá­nak jobb­ra­for­du­lá­sá­ért vívott harcát.”

X. Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja ünnep­ség­so­ro­za­ta – Haj­dú­ná­nás • Fotó: Éle­tünk havilap

A zász­ló 90 cm szé­les és 130 cm hossz­mé­re­tű, anya­ga selyem, kiala­kí­tá­sa füg­gő­le­ge­sen három rész­re tagolt. Bucz­kó József cím­ze­tes múze­um­igaz­ga­tó ter­vez­te, aki a zász­ló cél­ját, szí­ne­it, szim­bó­lum­rend­sze­rét és hasz­ná­la­tá­nak rend­jét így ismer­tet­te: „Cél­ja, hogy jel­ké­pe­i­vel emlé­kez­tes­sen az 1916 és 1918 közöt­ti ese­mé­nyek­re, ami­kor Haj­dú­ná­nás népe 3200 szé­kely mene­kült­tel osz­tot­ta meg haj­lé­kát, ugyan­ak­kor kife­jez­ze a szé­ke­lyek és haj­dúk össze­tar­to­zá­sát, barát­sá­gát, test­vé­ri kap­cso­la­tát. Az égkék a Szűz­anya, az égi édes­anya, Bab­ba Mária szí­ne. A béke, a hit szim­bó­lu­ma, a sze­re­tet kife­je­ző­je. Egy­szer­s­mind a két nép­cso­port jel­ké­pe is, amely a szé­ke­lyek és a haj­dúk zász­ló­ján egy­aránt tes­tet ölt. A fehér a haj­dúk zász­ló­já­nak másik szí­ne. A hűség, a jóaka­rat szim­bó­lu­ma. Kife­je­zi a két nép­cso­port ragasz­ko­dá­sát, hűsé­gét egy­más­hoz. Az arany­sár­ga a szé­kely zász­ló köz­pon­ti jel­ké­pe. A kék­kel együtt Erdély ősi szim­bó­lu­ma, amely egy­ben a Csí­ki-meden­ce főfo­lyó­já­ra, az Olt­ra is utal. A szé­ke­lyek és haj­dúk egy­más irán­ti bizal­mát jel­ké­pe­zi. A köze­pén két vörös szív lát­ha­tó. A Bib­lia taní­tá­sa sze­rint a szív mint a Szent­lé­lek lak­he­lye Krisz­tus vér­ál­do­za­tá­nak és a keresz­té­nyi sze­re­tet­nek a jel­ké­pe. Az alsó, nyi­tott szív­mo­tí­vum a haj­dúk nyi­tott szí­vé­re utal, amely­ből a fölöt­te lévő tömör szív jel­ké­pé­ben kivi­rág­zott a befo­ga­dó sze­re­tet. Ez a szim­bó­lum egy­ben a szé­ke­lyek őszin­te hálá­já­nak kife­je­ző­je is. A jövő­ben éven­te egy alka­lom­mal, a Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ján mint az ünnep­nap szim­bó­lu­ma, ünne­pé­lyes fel­vo­ná­sát köve­tő­en, a temp­lom előt­ti zász­ló­tar­tón leng majd, az év töb­bi nap­ján pedig a temp­lom­bel­sőt ékesíti.”

Miu­tán Tamás József püs­pök meg­ál­dot­ta a Befo­ga­dó Sze­re­tet Zász­ló­ját, azt a helyi egy­ház­köz­ség fia­tal­jai ezút­tal is ünne­pé­lye­sen fel­von­ták a temp­lom előt­ti zászlórúdra.

Keres­sük Istent és épít­sük országát!

A zász­ló­szen­te­lést és ‑fel­vo­nást követ­te a szent­mi­se, az Újfe­hér­tói Római Kato­li­kus Egy­ház­köz­ség Fel­nőtt Ének­ka­rá­nak zenei szol­gá­la­tá­val. Szent­be­szé­dé­ben Tamás József püs­pök rámu­ta­tott: a tize­dik Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja egy­be­esik a tri­a­no­ni dik­tá­tum szá­za­dik évfor­du­ló­já­val. „A világ­há­bo­rú és ben­ne a mene­kü­lés, vala­mint a tri­a­no­ni tra­gé­dia fáj­dal­mas emlé­ke­ket idéz szá­munk­ra. Mind­két ese­mény a világ­há­bo­rú szo­mo­rú követ­kez­mé­nye” – mond­ta, és fel­idéz­te, hogy 41 szé­kely tele­pü­lés­ről érkez­tek mene­kül­tek 1916-ban Haj­dú­ná­nás­ra, aki­ket a haj­dúk befo­gad­tak és akik­ről ott tar­tóz­ko­dá­suk évei alatt nagy­lel­kű­en gon­dos­kod­tak. „Hálá­sak vagyunk a sze­re­tet­nek ezért a nagy gesz­tu­sá­ért. Hisszük, hogy a Jóis­ten mind­ezt beír­ta java­tok­ra az Élet­köny­vé­be” – fogal­ma­zott a szent­mi­se főce­leb­rán­sa és szónoka.

A szent­mi­se végén, ame­lyen Szap­lon­czay Ger­gely helyi görög­ka­to­li­kus paró­kus és Papp Tamás újfe­hér­tói káp­lán is szol­gált, Juhász Imre atya kez­de­mé­nye­zé­sé­re az emlé­ke­zők újból meg­hall­gat­ták Csi­bi Krisz­ti­na igaz­ga­tó asszony ünne­pi beszé­dét, majd miu­tán eléne­kel­ték a pápai, a magyar és a szé­kely him­nuszt, a Bol­dog­asszony anyánk sza­va­i­ra kivo­nul­tak a temp­lom­kert­be elül­tet­ni az Össze­tar­to­zás Fáját.

X. Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja ünnep­ség­so­ro­za­ta – Haj­dú­ná­nás • Fotó: Éle­tünk havilap

Kapasz­ko­dik a talaj­ba a Krisztusfa

A két éve fel­ava­tott Bol­dog­asszony Kert­jé­ben, a Mária-fül­kék előtt, a tavaly elül­te­tett emlék­fa mel­lett és a temp­lom falán álló Jakab Antal-emlék­táb­lá­val szem­ben az idei meg­em­lé­ke­zé­sen a kato­li­kus közös­ség újabb fát ülte­tett: a Nem­ze­ti Össze­tar­to­zás Fáját. A facse­me­te faj­tá­ja Krisz­tus­fa, más neve­in koro­na­akác, lepény­fa, glé­dics, gle­dí­csia. Észak-Ame­ri­ká­ból szár­ma­zik, test­vé­re Közel-Kele­ten is tenyé­szik. A nép­nyelv sze­rint tövi­ses ága­i­ból fon­ták Krisz­tus koszo­rú­ját, méz­édes ter­mé­sé­vel pedig Szent János is táp­lál­ko­zott siva­ta­gi útjai során. Innen ered népi neve: Szent János-fa, ter­mé­se pedig Szent János kenye­re. Jel­ké­pi üze­ne­te okán válasz­tot­ták ezt a haj­dú­ná­ná­si­ak: a fa méz­ízű ter­mé­se a szé­ke­lyek és haj­dúk gyü­möl­csö­ző kap­cso­la­tá­ra utal, tövi­ses ágai pedig e kap­cso­lat sért­he­tet­len­sé­gé­re. „Leg­főbb üze­ne­te: ne bántsd a magyart!” – tet­te hoz­zá Bucz­kó József.

Tamás József püs­pök atya ezek­kel a sza­vak­kal áldot­ta meg a fát: „Urunk Iste­nünk! Ez az elül­te­tett fa két másik fát idéz szá­munk­ra: az Éden­kert köze­pén álló fát, ahol az első ember­pár bűn­be­esett, s éle­te egé­szen más lett, mert kike­rült onnan. És idé­zi azt a fát is, ame­lyen Isten Egy­szü­lött Fia meg­halt értünk, meg­vál­tá­sunk művét vég­hez víve, hogy újra meg­nyíl­jon a bezá­rult Éden kapu­ja és majd vissza­jut­has­sunk oda. Ennek a most elül­te­tett fának más ugyan a sze­re­pe, de azt a nagy igaz­sá­got hir­de­ti és arról tesz tanú­sá­got, hogy mi mind­annyi­an Isten gyer­me­kei vagyunk, ezért össze­tar­to­zunk, egy­mást mint test­vért, jó bará­tot sze­ret­nünk kell. Segíts ben­nün­ket, hogy ami­ként a fa meg­ter­mi gyü­möl­csét, úgy tud­juk mi is gyü­möl­csö­ző­vé ten­ni éle­tün­ket a szeretetben.”

A jubi­le­u­mi ünnep végén a csík­sze­re­dai ven­dé­gek: Tamás József püs­pök atya és Bálint Sza­bolcs tit­kár, majd a Magyar­ság Háza nevé­ben Csi­bi Krisz­ti­na igaz­ga­tó, a Jakab Antal Keresz­tény Kör nevé­ben pedig e sorok író­ja elhe­lyez­te az emlé­ke­zés virá­ga­it a Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­osz­lo­pá­nál, a Misszió Média Kiadó kép­vi­se­le­te pedig a Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­ke­reszt­jé­nél koszorúzott.

X. Szé­kely Mene­kül­tek Emlék­nap­ja ünnep­ség­so­ro­za­ta – Haj­dú­ná­nás • Fotó: Éle­tünk havilap

Leg­vé­gül a jelen­lé­vők cso­port­kép­re áll­tak össze és az 52. Nem­zet­kö­zi Eucha­risz­ti­kus Kong­resszus pla­kát­ját a magas­ba emel­ve jelez­ték, nagyon vár­ják a jövő szep­tem­ber­re halasz­tott kato­li­kus világ­ese­ményt, amely az ere­de­ti ter­vek sze­rint éppen ezen a napon ért vol­na véget. A Gond­vi­se­lés más­képp ren­del­te, mi pedig foly­tat­juk buz­gó imán­kat, Haj­dú­ná­ná­son, Szé­kely­föl­dön és szer­te a vilá­gon min­de­nütt: „Mennyei Atyánk, min­den élet for­rá­sa! Küldd el Szentlelkedet…”

A tel­jes cik­ket elol­vas­hat­ja itt: 

For­rás: rom​kat​.ro / Var­ga Gabriella