Fel­pör­ge­tik az aláírásgyűjtést

Az aján­dék­ba kapott idő is vésze­sen fogy: már csak néhány hét van hát­ra a nem­ze­ti régi­ók egyen­lő­sé­gé­ért indí­tott euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés „hosszab­bí­tás­ból”, amit Brüsszel adott a kez­de­mé­nye­ző Szé­kely Nem­ze­ti Tanácsnak.

Az alá­írás­gyűj­tés iga­zi motor­ja, az Írdalá.hu moz­ga­lom veze­tő­je, Pesty Lász­ló a héten a Szé­kely­hon szer­kesz­tő­sé­gé­ben vála­szolt kérdéseinkre.

– Hol tart most az alá­írá­si kam­pány? Rövid idő alatt kel­le­ne ren­ge­teg alá­írás sok országból.

– Azt ígér­tem a magyar poli­ti­kai veze­tők­nek, hogy egy­mil­lió helyett két­mil­li­ót gyűj­tünk novem­ber 7‑re, illet­ve, hogy a hét helyett tíz orszá­got iksze­lünk ki. Egy picit sokan aggód­nak, hogy öt hét van vissza és nem nagyon moz­dul a digi­tá­lis alá­író­fe­lü­let. Azzal tudom őket meg­nyug­tat­ni, hogy Erdély­ben, Fel­vi­dé­ken és Magyar­or­szá­gon is, illet­ve min­den­hol az euró­pai tér­ké­pen, hogy néz­zék meg a tava­szi gra­fi­ko­no­kat. Öt hét­tel a május hete­di­kei határ­idő előtt ugyan­úgy moz­du­lat­lan volt a gra­fi­kon. Bízom ben­ne, hogy előbb-utóbb meg­moz­dul. Meg­moz­dult tavasszal is, hát­ha most is meg­moz­dul. Bizal­mat kérek.

– Sikerült‑e meg­moz­gat­ni, elér­ni fran­cia­or­szá­gi vagy spa­nyol­or­szá­gi basz­ko­kat, a kata­lá­nok­ról nem is beszél­ve. Vagy a bal­ti álla­mok­ban az orosz kisebb­sé­gét? Meg­annyi olyan nem­ze­ti kisebb­ség van Euró­pá­ban, ame­lyek érin­tet­tek ebben a történetben.

– A lénye­get fog­tad meg! Annyi min­den­ki van, és annyi távo­li kul­tú­rát kell elér­jünk a saját üze­ne­té­vel, a saját nyel­vén lehe­tő­leg, ami mar­ke­ting­kom­mu­ni­ká­ci­ós szem­pont­ból nagyon nehéz fel­adat. Négy hete, ami­kor a Goog­le Disp­lay-kam­pá­nyun­kat elin­dí­tot­tuk, hét ország­ba 22 nyel­ven kezd­tünk el kom­mu­ni­kál­ni, 504 ban­ner­rel jöt­tünk ki. Ez egy teszt­idő­szak, ebből nyil­ván keve­sebb lesz később, cso­mót lecse­ré­lünk asze­rint, hogy műkö­dik vagy nem műkö­dik, de hát poko­li nehéz. Min­den­ki­nek lehe­tő­leg a saját nyel­vén és a saját száj­íze sze­rint kell üzen­ni. Nem tudom itt Erdély­ben mit gon­dol­nak erről az egész kisebb­sé­gi kér­dés­ről az embe­rek, de Magyar­or­szá­gon van egy olyan tév­hit, hogy a szé­kely­ség­gel való fog­lal­ko­zás, a hatá­ron túli magyar­ság­gal való fog­lal­ko­zás okán, ez egy jobb­ol­da­li téma­fel­ve­tés. Az elmúlt 30 évben vall­juk be, ez az volt. A magyar poli­ti­kai tér­ben ezzel inkább a jobb­ol­dal fog­lal­ko­zott. Euró­pá­ban ez tel­je­sen más­képp van, ott ez egy libe­rá­lis fel­ve­tés. És ezt, mielőtt az ember neki­áll­na ezzel a kér­dés­sel érdem­ben fog­lal­koz­ni, nem árt tud­ni. Elmen­nék odá­ig, hogy Spa­nyol­or­szág­ban, Kata­ló­ni­á­ban vagy Baszk­föl­dön a Fran­co-dik­ta­tú­ra évti­ze­de­i­nek hatá­sá­ra, ami­kor is a kisebb­sé­gek­kel ez a jobb­ol­da­li­nak nevez­he­tő rezsim nagyon csú­nyán bánt, a basz­kok­ban és a kata­lá­nok­ban kiala­kult egy­faj­ta véde­ke­ző mecha­niz­mus­ként a bal­ol­da­li­ság. A mai napig, akik baszk vagy kata­lán füg­get­len­sé­gi törek­vé­se­ket dédel­get­nek, és radi­ká­li­sak, sze­pa­ra­tis­ták és fon­tos nekik a kisebb­sé­gi lét, és fon­tos az ő a meg­ma­ra­dá­suk, azok bizony bal­ol­da­li gon­dol­ko­dok. Ezt azért hoz­tam fel, mert nagyon sok euró­pai ország­ban, ha nem is ennyi­re kemény, de hason­ló­kép­pen van. Mielőtt kimész a közön­ség elé egy ilyen kam­pánnyal, pon­to­san tud­nod kell, hogy miként gon­dol­koz­nak ezek az embe­rek, külön­ben mellélősz. 

– Van­nak vissza­jel­zé­sek ezek­ből a közegekből? 

– Van­nak, műkö­dik vala­me­lyest a Goog­le Disp­lay-kam­pá­nyunk, de az áttö­rést nem ettől várom. A közös­ség média az egyik kulcs. Ahogy tavasszal is csi­nál­tuk a négy plat­for­mon, Twit­te­ren, You­tu­be-on, Ins­ta­gra­mon és Face­boo­kon sokat hoz­hat. Szá­mí­tok ugyan­ak­kor az inf­lu­e­sze­rek­re, őrá­juk is szük­ség van. Mint ahogy a poli­ti­ku­sok­ra is kis­mér­ték­ben, nagyobb mér­ték­ben művé­szek­re, pop­sztá­rok­ra és spor­to­lók­ra, szí­né­szek­re és más celeb­ri­tá­sok­ra, akik a közös­sé­gi médi­ás köve­tő­tá­bo­ru­kat, amely bizo­nyos ese­tek­ben több száz­ezer embert jelent. Vagy ott van pél­dá­ul az FC Bar­ce­lo­na lab­da­rú­gó­klub kata­lán focis­tá­ja, Gerard Piqué, akit 18 mil­li­ó­an követ­nek. Egy tuda­tos, radi­ká­li­san gon­dol­ko­dó kata­lán­ról van szó, aki azzal is szok­ta froc­liz­ni a spa­nyol saj­tót, hogy csak kata­lá­nul szó­lal meg a spa­nyol saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­kon. Ennek az ember­nek a fele­sé­gét, Sha­ki­rát 100 mil­li­ó­an köve­tik a Face­boo­kon. Rájuk spe­ci­el hat hónap­ja vadá­szunk, nem biz­tos, hogy össze­jön, de azért mesél­tem el ezt a pél­dát, mert ez a zsá­ner, a gon­dol­ko­zás­nak ez az irá­nya, ami meg­szül­he­ti a hét ország ered­mé­nyes és gyors kipi­pá­lá­sát, és ami meg­szül­he­ti a Kár­pát-meden­cé­ben is a plusz egy­mil­li­ót. Hiszen tavasszal is így csináltuk.

– Az Írdalá.hu csa­pa­ta bese­gí­tett Soós Zol­tán maros­vá­sár­he­lyi füg­get­len pol­gár­mes­ter­je­lölt (aki nyert is) kam­pá­nyá­ba is.

– Igen, az Írdalá.hu csa­pa­ta egy nagy­sze­rű meg­ál­la­po­dást kötött, egy nagyon jó együtt­mű­kö­dé­sünk van most egy érde­kes csa­pat­tal, ez a geril​la​.hu. Ez egy nagyon érde­kes tár­sa­ság, rég­óta ismer­jük az ott dol­go­zó­kat, és az utób­bi idő­szak­ban nagyon ered­mé­nyes együtt­mű­kö­dés bon­ta­ko­zott ki, ők nagyon nagy­mér­ték­ben segí­tik az Írdalá.hu törek­vé­se­it. Érke­zett egy fel­ké­rés, hogy a maros­vá­sár­he­lyi magyar jelölt, Soós Zol­tán kap­csán pró­bál­juk meg bevon­ni Bölö­ni Lász­lót. A kéré­sem­re a geril​la​.hu csa­pa­ta csi­nált vele vide­o­a­nya­go­kat. A for­ga­tás­hoz igény­be tud­tuk ven­ni a bel­ga Gent lab­da­rú­gó­klub­já­nak a tel­jes sta­di­on­ját. Készült magyar, illet­ve román nyel­vű anyag is, úgy tudom, ezek nagyon működ­tek a webes felületeken.

– Sokak szá­má­ra nem egy­ér­tel­mű, hogy miért kell hét ország­ból támo­ga­tás sze­rez­ni, miért nem elég, ha az egy­mil­lió alá­írás már össze­gyűlt három országból? 

– Az euró­pai jog­sza­bály, ami ezt meg­ha­tá­roz­za, három dol­got mond: egy év alatt kell egy­mil­li­ót csi­nál­ni hét ország­ból. Egy meg­adott limi­tet kell tel­je­sí­te­ni. Ez a limit ez euró­pai uni­ós tag­ál­lam­ként meg van szab­va. Mon­dok két pél­dát: Spa­nyol­or­szág­ban 40 ezer, Szlo­vé­ni­á­ban, amely jóval kisebb, hat­ezer. Ami­kor lete­lik a határ­idő, ráné­zünk a tér­kép­re, rámu­ta­tunk hét ország­ra, ahol vagy meg­csi­nál­tuk vagy nem. Ha meg­csi­nál­tuk, érvé­nyes. Ha nem tudunk hét ilyen orszá­got mutat­ni, akkor elcsesztük.

– Ezért van tehát, hogy külön­bö­ző nem­ze­ti kisebb­sé­ge­ket igye­kez­tek bevonni. 

– Igen, pon­to­san. A tava­szi had­já­rat­ban a tör­vény által elő­írt hét ország­ból, hár­mat sike­rült kipi­pál­nunk. Ez Romá­nia, Magyar­or­szág és Szlo­vá­kia. Ebben a három­ban meg­volt a kel­lő alá­írás­szám. Nem volt érvé­nyes május hete­di­kén a dolog, mert hogy négy ország még hiány­zott. Ami­kor meg­kap­tuk Brüsszel­től a hosszab­bí­tást a koro­na­ví­rus okán, akkor újra neki tud­tunk áll­ni a dolog­nak, nem olyan rég. Ugye, Brüsszel kap­csán van­nak min­den­fé­le plety­kák, hogy az ilyen kez­de­mé­nye­zé­sek­nél hiá­ba érvé­nyes a gyűj­tés, jól lehúz­zák a vécén később, egy-két éves táv­lat­ban. Én azt mond­tam, hogy tol­junk még rá még egy­mil­lió alá­írást és hét ország helyett pipál­junk ki tízet, hogy ezzel növel­jük a súlyát a a kez­de­mé­nye­zés­nek Brüsszel­ben. Hát­ha a tor­ku­kon akad. Ezért ígér­tem már nyá­ron még egy­mil­li­ót, össze­sen ket­tőt és hét helyett tíz orszá­got, hogy a lob­bi súlyát meg­nö­vel­jem hosszú­tá­von. Külön hang­súlyt fek­te­tünk négy ország­ra, Hor­vát­or­szág­ra, Szlo­vé­ni­á­ra, Svéd­or­szág­ra és Lit­vá­ni­á­ra. És picit par­ko­ló­pá­lyán, de azért oda­fi­gye­lünk Spa­nyol­or­szág­ra, Len­gyel­or­szág­ra, Olasz­or­szág­ra. Mind­emel­lett még har­ma­dik pri­o­ri­tás­ként foko­zot­tan fog­lal­ko­zunk Euró­pa-szer­te a német kisebb­ség­gel, sok helyen van­nak, és a bal­ti oro­szok­kal úgy általában.

– Hason­ló­an átér­zik a tétet, hogy ez nekik mért jó, teszem fel a baszk­föl­di San Sebas­ti­án­ban, ahol egyéb­ként tel­je­sen jól elvannak? 

– Való­ban van­nak olyan nem­ze­ti régi­ók Euró­pá­ban, ahol nagyon jól elvan­nak, ahol a több­sé­gi tár­sa­da­lom és a kisebb­ség viszo­nya való­ban ren­de­zett és az élet­szín­vo­nal is magas. Minél ala­cso­nyabb az élet­szín­vo­nal vala­hol, annál könnyebb moz­gó­sí­ta­ni egy kisebb­sé­get, hiszen szo­ci­á­lis prob­lé­mái is van­nak, amely össze­függ ezzel a több­sé­gi kisebb­sé­gi prob­le­ma­ti­ká­val. De elké­pesz­tő prob­lé­mák van­nak a művelt nyu­ga­ton is, az EU szá­mos tag­ál­la­má­ban küz­de­nek a kisebb­sé­gek hason­ló prob­lé­mák­kal, mint a szé­ke­lyek. Két pél­dát mon­da­nék: a bal­ti­ku­mi oro­szok jelen­tős része oly mér­ték­ben diszk­ri­mi­nált, hogy nem is ren­del­ke­zik állam­pol­gár­ság­gal, tehát a bal­ti álla­mok nagyon súlyo­san sújt­ják az oro­szo­kat. Fur­csa az ő stá­tu­szuk, iga­zá­ból nem is orosz állam­pol­gá­rok, de nem is lett, észt és lit­ván állam­pol­gá­rok, vala­mi köz­tes stá­tu­szuk van, emi­att nem írhat­ják alá a kez­de­mé­nye­zést, mert nincs uni­ós állam­pol­gár­sá­guk. Tehát ott egy nagyon súlyos jog­fosz­tás van. Másik pél­da: Kata­ló­ni­á­ban kilenc poli­ti­kai veze­tő van bör­tön­ben pusz­tán poli­ti­kai meg­fon­to­lás­ból. Ezek ugyan­olyan poli­ti­kai fog­lyok, mint Beke meg Szőcs. Azzal a különb­ség­gel, hogy még azzal sem fárad­tak a poli­ti­kai ható­sá­gok, hogy vala­mi külö­nö­sebb köz­tör­vé­nyes bűnt pró­bál­ja­nak rájuk varr­ni, egy­sze­rű­en lází­tás a vád, kilenc-tíz éve­ket kap­tak, és sem­mi esé­lyük, hogy sza­ba­dul­ja­nak. A fan­tasz­ti­kus, több évszá­za­dos civil fej­lő­dé­sen átesett euró­pai tár­sa­dal­mak­ban leg­alább olyan súlyos prob­lé­mák van­nak, mint itt.

For­rás: sze​kely​hon​.ro