Fej­le­mény tör­tént Brüsszel­ben az úzvöl­gyi inci­dens kapcsán

Az Euró­pai Bizott­ság (EB) már tavaly októ­ber­ben köte­le­zett­ség­sze­gé­si eljá­rás kere­té­ben szó­lí­tot­ta fel Romá­ni­át a gyű­lö­let­be­széd­del kap­cso­la­tos uni­ós jog átül­te­té­sé­re – közöl­te ked­di hír­le­ve­lé­ben a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ). A köz­le­mény sze­rint ez az EB egy válasz­le­ve­lé­ből derült ki, miu­tán az RMDSZ és a Fidesz-KDNP euró­pai par­la­men­ti (EP-) kép­vi­se­lői két­szer is írás­be­li kér­dés­sel for­dul­tak az EB-hez az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tő­ben 2019-ben tör­tént erő­sza­kos ese­mé­nye­ket követően.

Vin­c­ze Loránt RMDSZ-es EP-kép­vi­se­lő sze­rint a mos­ta­ni, máso­dik válasz első alka­lom­mal álla­pít­ja meg, hogy az EB beavat­koz­hat azok­ban az ese­tek­ben, ami­kor egy tag­ál­lam szisz­te­ma­ti­ku­san nem tart­ja be az uni­ós jogot, vagy ha a nem­ze­ti jog­sza­bá­lyok nem felel­nek meg az uni­ós jog­nak, ugyan­ak­kor azt is leszö­ge­zi, hogy az uni­ós jog hely­te­len alkal­ma­zá­sá­nak egye­di ese­te­it nem­ze­ti szin­ten meg­fe­le­lőb­ben lehet kezelni.

Az RMDSZ köz­le­mé­nye fel­idéz­te: a 2019-es úzvöl­gyi erő­sza­kos ese­mé­nye­ket köve­tő­en, ame­lyek során romá­nok egy cso­port­ja ismé­tel­ten azt kia­bál­ta, „kife­le a magya­rok­kal az ország­ból”, az ügyész­ség meg­ala­po­zat­lan­nak nyil­vá­ní­tot­ta a magyar szer­ve­ze­tek fel­je­len­té­sét. A vád­ha­tó­ság arra a követ­kez­te­tés­re jutott, hogy a jel­szó nem minő­sül gyű­lö­let­kel­tés­nek, vagy diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ra uszí­tás­nak mivel állás­pont­ja sze­rint a jel­szó nem egy egész közös­ség, vagy egy meg­ha­tá­ro­zott kisebb­sé­gi cso­port – pél­dá­ul fogya­ték­kal élők vagy sze­xu­á­lis kisebb­ség – ellen irá­nyult, még akkor sem, ha egy­ér­tel­mű­en magyar etni­ku­mú­a­kat céloz­tak meg.

Vin­c­ze Loránt kife­jez­te meg­győ­ző­dé­sét, hogy a fel­szó­lí­tás – amely­re a brüssze­li bizott­ság mos­ta­ni vála­szá­ban is hivat­ko­zik – annak köszön­he­tő, hogy a magyar kép­vi­se­lők fel­hív­ták az EB figyel­mét az úzvöl­gyi ügy­ben hozott ügyész­sé­gi dön­tés hibájára.

– Tavaly nyá­ron fel­tett kér­dé­se­ink­re az EB sem­mit­mon­dó vála­szo­kat adott, arra hivat­koz­va, hogy a nem­ze­ti ható­sá­gok fel­ada­ta a hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­tés, a rasszis­ta gyű­lö­let­be­széd és a gyű­lö­let-bűn­cse­lek­mé­nyek min­den állí­tó­la­gos ese­té­nek az alkal­ma­zan­dó uni­ós és nem­ze­ti jog­sza­bá­lyok­kal össz­hang­ban tör­té­nő kivizs­gá­lá­sa és elbí­rá­lá­sa. Ezért októ­ber 28-án két újabb kér­dés­sel for­dul­tunk a bizott­ság­hoz, ezek­re most, három és fél hónap után érke­zett válasz. A bizott­ság koráb­bi és mos­ta­ni állás­pont­ja között egy­ér­tel­mű a szemléletváltás

–idéz­te az EP-kép­vi­se­lőt az RMDSZ hír­le­ve­le. Hele­na Dal­li esély­egyen­lő­sé­gért fele­lős uni­ós biz­tos feb­ru­ár 12-én kel­te­zett leve­lé­ből kide­rült, az EB októ­ber 30-án köte­le­zett­ség­sze­gé­si eljá­rás kere­té­ben fel­szó­lí­tot­ta Romá­ni­át, hogy mara­dék­ta­la­nul ültes­se át jog­rend­jé­be a gyű­lö­let­be­széd és gyű­lö­let-bűn­cse­lek­mény bűn­cse­lek­ménnyé nyil­vá­ní­tá­sá­ra irá­nyu­ló uni­ós jogot.

– Romá­nia nem hatá­roz­ta meg meg­fe­le­lő­en a gyű­lö­let­be­széd fogal­mát, mivel nem nyil­vá­nít­ja bűn­cse­lek­mény­nek annak az erő­szak­ra fel­buj­tó for­má­ját. Romá­nia ezen­kí­vül kizá­ró­lag a faji, bőr­szín sze­rin­ti, val­lá­si, szár­ma­zás sze­rin­ti vagy nem­ze­ti, illet­ve etni­kai hova­tar­to­zá­suk alap­ján meg­ha­tá­ro­zott sze­mé­lyek cso­port­já­val szem­be­ni gyű­lö­let­re uszí­tó gyű­lö­let­be­szé­det nyil­vá­ní­tot­ta bűn­cse­lek­mény­nek, de azt nem, ami­kor a gyű­lö­let­be­széd e cso­por­tok vala­mely tag­ja ellen irányul

– muta­tott rá az EB fel­szó­lí­tó leve­le. Az EP-kép­vi­se­lők­nek írt mos­ta­ni vála­szá­ban az EB azt ígér­te: a 2020. szep­tem­be­ré­ben elfo­ga­dott rassziz­mus elle­ni cse­lek­vé­si terv alap­ján java­sol­ni fog­ja az uni­ós szin­tű bűn­cse­lek­mé­nyek lis­tá­já­nak kiter­jesz­té­sét a gyű­lö­let-bűn­cse­lek­mé­nyek­re és a gyű­lö­let­be­széd­re, az erről foly­ta­tan­dó pár­be­széd­be pedig bevon­ják az érde­kelt fele­ket, köz­tük az érin­tett közös­sé­ge­ket kép­vi­se­lő szervezeteket.

Az Euró­pai Bizott­ság (EB) már tavaly októ­ber­ben köte­le­zett­ség­sze­gé­si eljá­rás kere­té­ben szó­lí­tot­ta fel Romá­ni­át a gyű­lö­let­be­széd­del kap­cso­la­tos uni­ós jog átül­te­té­sé­re – közöl­te ked­di hír­le­ve­lé­ben a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ). A köz­le­mény sze­rint ez az EB egy válasz­le­ve­lé­ből derült ki, miu­tán az RMDSZ és a Fidesz-KDNP euró­pai par­la­men­ti (EP-) kép­vi­se­lői két­szer is írás­be­li kér­dés­sel for­dul­tak az EB-hez az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tő­ben 2019-ben tör­tént erő­sza­kos ese­mé­nye­ket követően.

Vin­c­ze Loránt RMDSZ-es EP-kép­vi­se­lő sze­rint a mos­ta­ni, máso­dik válasz első alka­lom­mal álla­pít­ja meg, hogy az EB beavat­koz­hat azok­ban az ese­tek­ben, ami­kor egy tag­ál­lam szisz­te­ma­ti­ku­san nem tart­ja be az uni­ós jogot, vagy ha a nem­ze­ti jog­sza­bá­lyok nem felel­nek meg az uni­ós jog­nak, ugyan­ak­kor azt is leszö­ge­zi, hogy az uni­ós jog hely­te­len alkal­ma­zá­sá­nak egye­di ese­te­it nem­ze­ti szin­ten meg­fe­le­lőb­ben lehet kezelni.

Az RMDSZ köz­le­mé­nye fel­idéz­te: a 2019-es úzvöl­gyi erő­sza­kos ese­mé­nye­ket köve­tő­en, ame­lyek során romá­nok egy cso­port­ja ismé­tel­ten azt kia­bál­ta, „kife­le a magya­rok­kal az ország­ból”, az ügyész­ség meg­ala­po­zat­lan­nak nyil­vá­ní­tot­ta a magyar szer­ve­ze­tek fel­je­len­té­sét. A vád­ha­tó­ság arra a követ­kez­te­tés­re jutott, hogy a jel­szó nem minő­sül gyű­lö­let­kel­tés­nek, vagy diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ra uszí­tás­nak mivel állás­pont­ja sze­rint a jel­szó nem egy egész közös­ség, vagy egy meg­ha­tá­ro­zott kisebb­sé­gi cso­port – pél­dá­ul fogya­ték­kal élők vagy sze­xu­á­lis kisebb­ség – ellen irá­nyult, még akkor sem, ha egy­ér­tel­mű­en magyar etni­ku­mú­a­kat céloz­tak meg.

Vin­c­ze Loránt kife­jez­te meg­győ­ző­dé­sét, hogy a fel­szó­lí­tás – amely­re a brüssze­li bizott­ság mos­ta­ni vála­szá­ban is hivat­ko­zik – annak köszön­he­tő, hogy a magyar kép­vi­se­lők fel­hív­ták az EB figyel­mét az úzvöl­gyi ügy­ben hozott ügyész­sé­gi dön­tés hibájára.

– Tavaly nyá­ron fel­tett kér­dé­se­ink­re az EB sem­mit­mon­dó vála­szo­kat adott, arra hivat­koz­va, hogy a nem­ze­ti ható­sá­gok fel­ada­ta a hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­tés, a rasszis­ta gyű­lö­let­be­széd és a gyű­lö­let-bűn­cse­lek­mé­nyek min­den állí­tó­la­gos ese­té­nek az alkal­ma­zan­dó uni­ós és nem­ze­ti jog­sza­bá­lyok­kal össz­hang­ban tör­té­nő kivizs­gá­lá­sa és elbí­rá­lá­sa. Ezért októ­ber 28-án két újabb kér­dés­sel for­dul­tunk a bizott­ság­hoz, ezek­re most, három és fél hónap után érke­zett válasz. A bizott­ság koráb­bi és mos­ta­ni állás­pont­ja között egy­ér­tel­mű a szemléletváltás

–idéz­te az EP-kép­vi­se­lőt az RMDSZ hír­le­ve­le. Hele­na Dal­li esély­egyen­lő­sé­gért fele­lős uni­ós biz­tos feb­ru­ár 12-én kel­te­zett leve­lé­ből kide­rült, az EB októ­ber 30-án köte­le­zett­ség­sze­gé­si eljá­rás kere­té­ben fel­szó­lí­tot­ta Romá­ni­át, hogy mara­dék­ta­la­nul ültes­se át jog­rend­jé­be a gyű­lö­let­be­széd és gyű­lö­let-bűn­cse­lek­mény bűn­cse­lek­ménnyé nyil­vá­ní­tá­sá­ra irá­nyu­ló uni­ós jogot.

– Romá­nia nem hatá­roz­ta meg meg­fe­le­lő­en a gyű­lö­let­be­széd fogal­mát, mivel nem nyil­vá­nít­ja bűn­cse­lek­mény­nek annak az erő­szak­ra fel­buj­tó for­má­ját. Romá­nia ezen­kí­vül kizá­ró­lag a faji, bőr­szín sze­rin­ti, val­lá­si, szár­ma­zás sze­rin­ti vagy nem­ze­ti, illet­ve etni­kai hova­tar­to­zá­suk alap­ján meg­ha­tá­ro­zott sze­mé­lyek cso­port­já­val szem­be­ni gyű­lö­let­re uszí­tó gyű­lö­let­be­szé­det nyil­vá­ní­tot­ta bűn­cse­lek­mény­nek, de azt nem, ami­kor a gyű­lö­let­be­széd e cso­por­tok vala­mely tag­ja ellen irányul

– muta­tott rá az EB fel­szó­lí­tó leve­le. Az EP-kép­vi­se­lők­nek írt mos­ta­ni vála­szá­ban az EB azt ígér­te: a 2020. szep­tem­be­ré­ben elfo­ga­dott rassziz­mus elle­ni cse­lek­vé­si terv alap­ján java­sol­ni fog­ja az uni­ós szin­tű bűn­cse­lek­mé­nyek lis­tá­já­nak kiter­jesz­té­sét a gyű­lö­let-bűn­cse­lek­mé­nyek­re és a gyű­lö­let­be­széd­re, az erről foly­ta­tan­dó pár­be­széd­be pedig bevon­ják az érde­kelt fele­ket, köz­tük az érin­tett közös­sé­ge­ket kép­vi­se­lő szervezeteket.

For­rás: Magyar Nemzet