Hírek Amerikai hirek Ezért teszik jól Trum­pék, hogy szét­pe­re­lik a választást

Ezért teszik jól Trum­pék, hogy szét­pe­re­lik a választást

Vala­mi nagyon nincs rend­ben a penn­syl­va­ni­ai válasz­tá­si gépe­zet­tel, és Rudy Giu­li­a­ni, a New Yor­kot egy­kor rend­be tévő pol­gár­mes­ter, az elnök egyik jogá­sza épp nagy pert indít ott. Michi­gan­ben, úgy tűnik, repub­li­ká­nus sza­va­za­tok ezre­it szá­mol­ták demok­ra­tá­nak (47 megyé­ben). Penn­syl­va­nia, Michi­gan és Wis­con­sin mind gya­nús. Évek óta rend­sze­re­sek és nyá­ron is rend­sze­re­sek vol­tak a hírek kukák­ban talált, kido­bott sza­va­zó­la­pok­ról. A demok­ra­ta veze­té­sű mene­dék­vá­ro­sok­ban nyíl­tan sza­vaz­hat­nak a helyi válasz­tá­so­kon és nép­sza­va­zá­so­kon ille­gá­lis bevándorlók.

A balos por­tá­lo­kon John McCa­in 2008-as repu­li­ká­nus elnök­je­lölt vide­ó­ját osz­to­gat­ják meg, ame­lyen McCa­in ele­gán­san gra­tu­lál ellen­fe­lé­nek, Barack Oba­má­nak – az üze­net: McCa­in és mások bír­nak veszí­te­ni, ez a pojá­ca Trump viszont nem. Egy másik ter­je­dő mém sze­rint Trump azt sze­ret­né, ha akkor áll­ná­nak le a sza­va­zat­szám­lá­lás­sal, ami­kor neki épp a legjobb. 

Ellen­ben a job­bos por­tá­lo­kon más mémek kerin­ge­nek: fel­vé­te­lek egy phi­la­del­phi­ai elő­vá­ros­ból, hogy vala­mi­lyen szám­lá­ló­biz­to­sok szor­go­san töl­tö­get­nek ki sza­va­zó­la­po­kat; vic­ce­lő­dés azzal, hogy egyes tag­ál­la­mok­ban még azért nem zár­ják le a sza­va­zást, mert még nem jöt­tek be a sza­va­za­tok a Tita­nic­ról; a már nagyot futó mém a michi­ga­ni és wis­con­si­ni szög­le­tes kanyar­ról; és így tovább. 

A bal­ol­dal nar­ra­tí­vá­ja az, hogy nincs sem­mi lát­ni­va­ló, Trump nem akar­ta meg­vár­ni a szám­lá­lás végét, és most úgy­mond nem tud ele­gán­san veszí­te­ni, viszont alá­ás­sa a demok­ra­ti­kus sta­bi­li­tást és az elnök­vá­lasz­tá­sok legi­ti­má­ci­ó­ját, mikor két­ség­be von­ja az elnök­vá­lasz­tá­sok eredményét. 

Azon­ban Trum­pék csak tisz­ta vizet akar­nak önte­ni a pohár­ba. Az ame­ri­kai válasz­tá­sok tisz­ta­sá­gát már régen sokan két­ség­be vonják.

Én nem tudom, a balos elv­tár­sak emlékeznek‑e arra, hogy2016-ban kik nem tud­ták elfo­gad­ni a válasz­tá­sok ered­mé­nyét és ran­da­lí­roz­tak napo­kig az utcán: Hil­lary Clin­ton hívei.

Most a repub­li­ká­nu­sok elkezd­ték akku­rá­tu­san össze­szed­ni a csa­lás­gya­nús ese­te­ket, és vég­re perel­ni fog­nak. Ez eny­hén szól­va fel­nőt­tebb maga­tar­tás, mint végig­zúz­ni Man­hat­ta­nen és Washing­to­non. Ennyit arról, ki hogy bír veszíteni. 

Ami­kor Al Gore von­ta két­ség­be a 2000-res válasz­tá­sok ered­mé­nyét a túl szo­ros és újra­szám­lá­lan­dó flo­ri­dai ered­mé­nyek miatt Geor­ge W. Bush-sal szem­ben, akkor a balos média türel­me­sen várt, hát­ha meg­nye­ri. Ha Trump lép ilyet, rácsap­ják az ajtót azonnal.

A balo­sok csak a fő kér­dést nem teszik fel maguk­nak – nem hiá­ba: hogy vajon tény­leg voltak‑e töme­ges csa­lá­sok. Csak mert egy­re inkább úgy tűnik, hogy ez nem pusz­tán vala­mi­fé­le szél­ső­sé­ges, össze­es­kü­vés-elmé­le­tes, eddig isme­ret­len alt­ri­ght-por­tá­lok ötle­te, hanem sor­ra buk­kan­nak fel az ügyek itt-ott. 

A hely­zet az, hogy Donald Trump­nak fél­re­té­ve az állí­tó­la­gos jó ízlést igen­is min­den­hol perel­nie kell és két­ség­be kell von­nia az ered­ményt. S hogy miért? Nem fel­tét­len azért, hogy ő legyen az elnök. Hanem azért, mert­évek óta sej­te­ni lehet, hogy a demok­ra­ták rend­sze­re­sen csal­nak a választásokon,

sok­fe­lé ez nyílt titok. Nem az elnök­ség elnye­ré­se az elsőd­le­ges cél, hanem az, hogy vég­re rend­be tegyék a vok­so­lá­si sza­bá­lyo­kat, akár­ki lesz is az elnök. S ha ebbe most nem áll­nak bele a repub­li­ká­nu­sok, akkor mikor máskor?

Pél­da kell? Mind­er­ről évek óta beszél a jobb­ol­da­li ame­ri­kai saj­tó, a Pra­ge­rU-nak idén pél­dá­ul két, álta­lunk szem­lé­zett vide­ó­já­ban is magya­ráz­za egy oknyo­mo­zó újság­író, hogy miként lehet csalni. 

244-ben ame­ri­kai megyé­ben több regiszt­rált sza­va­zó van, mint ahá­nyan legá­li­san sza­vaz­hat­nak. Az ötven­ből 29 tag­ál­lam­ban több regiszt­rált sza­va­zó van, mint legá­li­san ott élő helyi lakos, nyolc állam­ban pedig több regiszt­rált sza­va­zó van, mint válasz­tó­ko­rú lakos.

A Pew Rese­arch Cen­ter Leg­fel­sőbb Bíró­ság által is hivat­ko­zott sta­tisz­ti­kái sze­rint 24 mil­lió válasz­tói regiszt­rá­ció érvény­te­len vagy elég­te­len az Egye­sült Álla­mok­ban. Emel­lett 3 mil­lió ember­ről fel­té­te­le­zik, hogy egy­nél több állam­ban regisztrált.

Mint a Pra­ge­rU vide­ó­já­ban elhang­zik: 2018-ban a kong­resszu­si válasz­tá­sok éjsza­ká­ján a job­bos kali­for­ni­ai Cent­ral Val­ley-ben David Vala­dao repub­li­ká­nus kong­resszu­si kép­vi­se­lő ötezer sza­va­zat­tal veze­tett rivá­li­sa, a demok­ra­ta T. J. Cox előtt. A két jelölt közt akko­ra volt a különb­ség, hogy a leg­több lap győz­tes­nek hir­det­te Vala­da­ót. De egy­szer csak késő éjjel beér­ke­zett egy rakat sza­va­zat­szü­ret­tel össze­sze­dett voks, és az ötez­res előny 862 sza­va­za­tos vesz­tés­sé vál­to­zott. Pusz­tán vélet­len egy­be­esés volna?

Miu­tán enge­dé­lyez­ték ezt a sza­va­za­ti mód­szert Kali­for­ni­á­ban, a demok­ra­ták elhó­dí­tot­tak az összes, addig repub­li­ká­nus kör­ze­tet abban az Orange megyé­ben, ami évti­ze­de­kig repub­li­ká­nus erőd volt. Egy évvel koráb­ban sen­ki nem gon­dol­ta vol­na, hogy ez lehetséges.

A demok­ra­ta sza­va­zók 53 szá­za­lé­ka támo­gat­ja Ame­ri­ká­ban, hogy az ille­gá­lis beván­dor­lók sza­va­za­ti jogot kap­ja­nak – és akkor a legá­lis beván­dor­lók­ról, akik­nek nincs állam­pol­gár­sá­ga, nem is beszél­tünk. Tom Perez, a Demok­ra­ta Párt egy­ko­ri ügy­ve­ze­tő­je, aki dol­go­zott Oba­ma kor­má­nyá­ban is, koráb­ban a CASA de Mary­land nevű cso­port­nak is dolgozott,ami éppen a válasz­tói jog állam­pol­gár­ság­gal nem ren­del­ke­zők­re való kiter­jesz­té­sé­nek advo­ká­to­ra volt.

Ugyan a szö­vet­sé­gi jog tilt­ja, hogy aki nem ame­ri­kai állam­pol­gár, az sza­vaz­zon szö­vet­sé­gi válasz­tá­son (mint ami ked­den volt), de 11 demok­ra­ták által veze­tett tag­ál­lam vala­mi­képp még­is enge­dé­lye­zi ezt. Az olyan mene­dék­vá­ro­sok (az ille­gá­lis beván­dor­ló­kat dek­la­rál­tan védel­me­ző váro­sok), mint Chi­ca­go és San Fran­cis­co pél­dá­ul enge­dé­lye­zi, hogy bizo­nyos váro­si válasz­tá­so­kon sza­vaz­za­nak olya­nok, akik­nek nincs állam­pol­gár­sá­ga. A demok­ra­ták­nak ugyan­is nagy szük­sé­ge van a biz­to­san rájuk sza­va­zó ille­gá­li­sok voksaira.

Neva­dá­ban évti­ze­de­kig dol­go­zott azon a demok­ra­ta Her­ry Reid poli­ti­kai gépe­ze­te (Har­ry Reid machi­ne, mint a régi szép idők­ben, a negy­ve­nes éve­kig, ami­kor „boss”-ok csi­nál­ták az ame­ri­kai poli­ti­kát), hogy demok­ra­ta álla­mot csi­nál­jon a repub­li­ká­nus siva­tag­ból, és ez az a gépe­zet, ami töme­ges válasz­tá­si csa­lá­so­kat pro­du­kál. Végül bejött. Har­ry Reid 2017-ig sze­ná­tu­si demok­ra­ta vezér volt, és 2004 óta dol­go­zik Neva­da átál­lí­tá­sán. Demok­ra­ta sza­va­zó­kat köl­töz­te­tett Neva­dá­ba, szo­ros háló­za­tot épí­tett fel kör­nye­zet­vé­dő és beván­dor­lás­pár­ti szer­ve­ze­tek­ből. A demok­ra­ták­hoz húzó Las Veg­ast is magá­ba fog­la­ló Clerk megye volt az erő­fe­szí­té­sek egyik köz­pont­ja. Nem­hi­á­ba indí­tott a repub­li­ká­nu­sok nevé­ben nem kisebb sze­mély, mint Ric Gren­ell, a hír­szer­zés volt veze­tő­je pert a Reid-gépe­zet ellen, mivel kido­bott levél­sza­va­za­tok ezre­it talál­ták meg, illet­ve miden bizonnyal sza­vaz­tak nem neva­da­i­ak is arra­fe­lé. Aki sze­rint az évek óta sok­fe­lől jelen­tett válasz­tá­si csa­lá­sok mind kacsák, ami­vel nem kell fog­lal­koz­ni, annak gond­jai van­nak a valóságértelmezéssel.

Az ame­ri­kai demok­rá­cia tisz­ta­sá­ga és az elnök­vá­lasz­tá­sok legi­ti­mi­tá­sa miatt igen­is perel­ni kell, ahol csak lehet, és tisz­táz­ni az ügye­ket, majd szi­go­rí­ta­ni a sza­va­zás sza­bá­lya­in. Hogy ebbe tör­té­ne­te­sen Trump futott bele, az másodlagos. 

Szil­vay Gergely

For­rás: mandiner