Ezért kell a magyar Hiúz

Amit arról koráb­ban hírt adtunk, közel hét­száz­mil­li­árd forin­tos prog­ram kere­té­ben ala­pít vegyes vál­la­la­tot a magyar állam a német Rhe­in­me­tall hadi­ipa­ri óri­ás­cég­gel Lynx gya­log­sá­gi harc­jár­mű­vek gyár­tá­sá­ra. De miért esett a válasz­tás magya­rul Hiúz név­re hall­ga­tó lánc­tal­pas­ra? Össze­fog­lal­tuk, milyen érvek szól­nak a német nagy­macs­ka mellett. 

– Magyar­or­szág azt ígér­te a NATO-nak, hogy szá­raz­föl­di nehéz­fegy­ver­ze­tét is hely­re­ál­lít­ja, a harc­ko­csi­kon és a tüzér­sé­gen túl a képes­ség cso­mag gerin­cét pedig a gya­log­sá­gi harc­jár­mű­vek adják. IFV-je – azaz a Hiúz­hoz hason­ló pán­cé­lo­zott harc­jár­mű­ve – 2007-óta nincs is, mió­ta kivon­ták a had­rend­ből a szov­jet gyárt­má­nyú BMP-1-es lánc­tal­pa­so­kat. Fel­ada­ta­i­kat jelen­leg a Magyar Hon­véd­ség által évti­ze­dek óta hasz­nált, szov­jet gyárt­má­nyú BTR-80-as kere­kes pán­cé­lo­zott csa­pat­szál­lí­tók vég­zik, ame­lyek annak dacá­ra is elavult­nak szá­mí­ta­nak, hogy elmúlt évek­ben folya­ma­to­san átépí­tet­ték és moder­ni­zál­ták őket. Ezt az űrt töl­tik majd be a Hiú­zok, ame­lyek KF31-es vari­án­sát 2016-ban, a KF41-est pedig 2018-ban mutat­ták be, így mon­da­nunk sem kell, hogy lénye­ge­sen moder­nebb konst­ruk­ci­ók a nyolc­va­nas évek­ben gyár­tott BTR-eknél. Úgy tud­juk, a hon­véd­ség a nagyobb mére­tű, negy­ven­négy ton­nás, három plusz nyolc kato­nát szál­lí­ta­ni képes KF41-est választotta.

– A Hiúz fej­lett védel­met biz­to­sít a ben­ne uta­zók­nak, pán­cél­za­ta véd a bal­lisz­ti­kus és akna­rob­ba­nás­tól egy­aránt, ráadá­sul szük­ség ese­tén ez a pán­cél­zat könnyű­szer­rel kicse­rél­he­tő, akár harc­té­ri körül­mé­nyek között is. A raké­ták ellen aktív rend­sze­rek védik a jár­mű­vet, a Lance 2.0 torony­ba elekt­ro­mo­san üze­mel­te­tett Wotan 35-ös ágyút épí­te­nek, ami 35×228 mm-es löve­dé­ket használ.

– Tavaly több­ször is fel­me­rült, hogy hazánk egy másik német IFV‑t, a Pumát fog­ja válasz­ta­ni, sokan ezt tart­ják a kate­gó­ria leg­jobb­já­nak. A Hiúz ugyan­ak­kor ver­seny­tár­sá­nál gaz­da­sá­go­sab­ban üze­mel­tet­he­tő, így ész­sze­rűbb válasz­tás. Ráadá­sul a Rhe­in­me­tall mér­nö­kei egy modu­lá­ris fel­épí­té­sű jár­mű­vet rak­tak össze, így tet­sző­le­ge­sen lehet kiala­kí­ta­ni belő­le csa­pat­szál­lí­tót, parancs­no­ki jár­mű­vet, fel­de­rí­tőt, javí­tó­egy­sé­get vagy men­tő­jár­mű­vet, mind­ezt csu­pán nyolc óra sze­re­lés­sel, amely nem igé­nyel gyá­ri kör­nye­ze­tet. Modu­lá­ris a Hiúz hard­ve­re és elekt­ro­ni­kus rend­sze­re is, amely meg­könnyí­ti a sérült alrend­sze­rek cse­ré­jét. A jövő­be­li fej­lesz­té­sek lehe­tő­sé­ge pedig szin­te vég­te­len, hogy csak néhány pél­dát említ­sünk, kerül­het­nek rá külön­bö­ző lég­vé­del­mi esz­kö­zök, vagy akna­ve­tő is.

– A Hiúz hiány­pót­ló harc­esz­köz, ele­ve nem egy adott ország meg­ren­de­lé­sé­re készült – a Rhe­in­me­tall­nál meg­lát­ták a pia­ci rést, ez ins­pi­rál­ta a jár­mű fejlesztését.

– Az üzlet jóval több egy­sze­rű nagy­be­vá­sár­lás­nál, ugyan­is a Hiú­zok gyár­tá­sa egy vegyes­vál­la­lat kere­té­ben Magyar­or­szág­ra köl­tö­zik. Ez hatal­mas lökést fog adni a hazai hadi­ipar­nak, noha hiva­ta­los ada­tok még nin­cse­nek arról, hogy a Magyar Hon­véd­ség mennyit fog rend­sze­re­sí­te­ni a harc­jár­mű­vek­ből, a becs­lé­sek nagy­já­ból két­száz dara­bot emle­get­nek. Az sem hát­rány, hogy a gyár­tó­sor­ral magyar kéz­be kerül egy olyan kapa­ci­tás, amely­re nehéz hely­zet­ben is sta­bi­lan lehet szá­mí­ta­ni, azaz csök­ken hazánk kitettsége. 

– Noha a hazai gyár­tás fel­té­te­le­it a felek még tár­gyal­ják, így rész­le­te­ket még nem tud­ha­tunk, amennyi­ben lehe­tő­ség lesz az itt­hon gyár­tott Hiú­zok kül­föl­di érté­ke­sí­té­sé­re, azzal párat­lan lehe­tő­ség nyíl­na meg Magyar­or­szág előtt, hogy bekap­cso­lód­jon a nem­zet­kö­zi fegy­ver­ke­res­ke­dés­be, elvég­re egy világ­hí­rű gyár­tó neve áll­na a magyar gyár ter­mé­ke mögött. Beszé­des, hogy már egy ide­je az Egye­sült Álla­mok is érdek­lő­dik a harc­jár­mű iránt, a Brad­ley pán­cé­lost vál­ta­nák vele. Érdek­lő­dik Cseh­or­szág, Auszt­rá­lia és Katar is, ami azt mutat­ja, hogy keres­let­ben nem lesz hiány. 

– Német­or­szág­tól koráb­ban is hor­ri­bi­lis össze­ge­kért ren­del­tünk fegy­ve­re­ket, eddig több mint ötszáz­het­ven mil­li­árd forin­tért, ami­vel Magyar­or­szág volt a leg­na­gyobb meg­ren­de­lő­je a német hadi­ipar­nak 2019 első felé­ben. Ám a Rhe­in­me­tall-üzlet mind­eze­ken túl­tesz, egy­ma­gá­ban meg­kö­ze­lí­ti hét­száz­mil­li­árd forin­tot. Ilyen nagy érté­kű üzle­tek ese­té­ben pedig fon­tos szem­pont az úgy­ne­ve­zett off­set is, hiszen az ellen­té­te­le­zés a vásár­ló­nak is sokat hoz­hat a kony­há­ra beru­há­zá­sok, gaz­da­ság­fej­lesz­tés, vagy akár beszál­lí­tói tevé­keny­ség fej­lő­dé­sé­hez való hoz­zá­já­ru­lás for­má­já­ban. Német­or­szág ebben ide­á­lis part­ner lehet, hiszen a két ország között rég­óta meg­lé­vő gaz­da­sá­gi háló komoly lehe­tő­sé­get ad az ilyen dealekhez.

For­rás: Demokrata