Ez a három szó együtt kifejezi a teljességet, meghatározza énünket – Gondolatok Istenről, hazáról és családról az augsburgi magyar katolikus közösségből

Isten, haza, család: támasz és erőforrás (XI–XVI. rész)

Istenünk, hazánk és családunk: mennyi mindent magában rejt ez a három fogalom! Hitünket, reményünket, szeretetünket. Örömünket, aggodalmunkat, vigaszunkat. Álmainkat, vágyainkat, tetteinket. Egzisztenciánkat, biztonságunkat, egészségünket. Szeretteinket, közösségeinket, népünket. De vajon mit jelent önmagában a haza? A szülőföldünket? A lakóállamunkat? Az otthonunkat, ahová nap mint nap hazamegyünk? Vagy az Örök Hazát, ahová mindannyian készülünk? És ha valaki az élete folyamán egynél több országban él, az mit ért a földi haza fogalma alatt? Az Isten, haza, család hármas egységének jelentése és jelentősége volt a jubiláló Csíksomlyó Magazin idei., 20. számának központi témája, és erről kérdeztük mi is a világ két kontinensének hat országában élő tizenhét honfitársunkat. Az összeállítást Varga Gabriella és Orcskai Marianna, az augsburgi Szent László Magyar Katolikus Misszió Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjasa készítette 2024 tavaszán. A Csíksomlyó Magazinban megjelent tizenöt, valamint a Szent Kereszt Ökumenikus Magazinban napvilágot látott két, összesen tehát tizenhét választ sorozatban itt, az Életünk online oldalán is ismertetjük. A XI–XVI. részben az augsburgi Szent László Magyar Katolikus Misszió hat tagja fogalmazza meg, mit jelent számára az Isten, a haza és a család.

Ez a három szó együtt kifejezi a teljességet, meghatározza énünket

„Isten, hazánkért térdelünk elődbe…” A jó Istenhez könyörgök a régi hazáért, tartsa meg Erdélyt, de ugyanúgy könyörgök az új hazáért, az augsburgi magyar misszióért, mert ez lett az új családom.

Seböck Ibolya, Augsburg (Németország)

Az Isten által vezetett életben az ember, függetlenül attól, hol él, érzi az isteni támogatást, érzi, hogy nincs egyedül, neki ott van dolga, ahová került. Ez tudja segíteni túlélését, támogató kulturális közeg nélkül is.
A külföldön született gyermekek életébe a magyar kultúra értékeit elsősorban nekünk, szülőknek kell elvetnünk. Mi vagyunk a magyar környezet nekik, mi vagyunk a minta nekik, ebből tudnak meríteni, ezen múlik, hogy az általunk vallott értékek képesek-e gyökeret verni bennük. Erre tudnak aztán építkezni a külhoni közösségek.
Ezért fontos, hogy szánjunk időt a magunk számára is a magyar kultúra megismerésére. A magyarság területi és kulturális bemutatása közben mi is átéljük gyermekkorunk emlékeit, helyszíneit, ami erősít mind embert, mind családot.

Nemes Karolina, Augsburg (Németország)

Ahol az irgalmas, szerető Isten és a családom van, ott van a hazám.

Neusser Erzsébet, Augsburg (Németország)

Isten, haza, család! Segíts, Istenem, érjek haza, hogy lássam a családomat. Ez a gondolat villant fel bennem így hirtelen, még egy évtized után is. Isten! Ha Istenre gondolok, akkor úgy érzem, nem vagyok egyedül, mert Ő az, aki mindig mellettem van, még akkor is, ha már egy árva lélek sincs a közelemben. Haza! „Oly távol, messze van hazám…” Ott, ahol él anyám, ott van az én hazám… Hazád lehet bárhol, de házad csak itt… (székely mondás). Azt hiszem, hogy ez mindent megmagyaráz. Család! A boldogság szigete, a szeretet és a biztonság egyben, a családi fészek, ahol felnőttem, majd innen útnak indultam, hogy a párommal új fészket rakjunk, ahol egy új családot alapítva, gyermekeinket szeretetben felnevelve a helyes úton az életben elindítsuk. Ez így mind szép és jó, csak Isten útjai kifürkészhetetlenek és nem mindig sikerül a kitaposott ösvényen végigmenni, mert szeretnénk a családunknak minél jobb életkörülményeket biztosítani és ezért sokszor rossz döntést hozunk, amit lehet, hogy később megbánunk. Mert az idő telik, és arra eszmélünk fel, hogy a gyerekeink felnőttek, kirepültek a fészekből, és bánt a lelkiismeret, hogy nem voltunk ott, nem láttuk őket felnőni, nem segíthettünk nekik, amikor bajban voltak, nem ölelhettük át, hogy megvigasztaljuk őket, ha éppen rossz napjuk volt, nem érezhették azt, hogy számíthatnak ránk jóban-rosszban, hogy mindennél fontosabbak nekünk és mennyire szeretjük őket. Egyedül az édesanyjuk volt az, aki mellettük volt, mindig a rendelkezésükre állt, aki erején felül is megpróbált mindent elkövetni, hogy a gyermekei ne érezzék azt a hiányt, amiben ő is szenvedett, és ez az, ami ráébresztett arra, hogy a pénz nem minden, mert a pénzzel nem lehet szeretetet venni. Egy életen át lehetne erről mesélni, vagy talán egy élet is kevés lenne hozzá, hogy el tudjad dönteni, vajon megéri-e ekkora áldozatot hozni, idegenben, távol a családtól évekig egyedül harcolni, hogy a családod anyagi téren ne szenvedjen semmiből hiányt.

Zavaczki József, Augsburg (Németország)

Isten, haza, család. Mit is jelent nekem? Élek, mert megszülettem egy hazába, s létezem, mert a családom, aki velem van, akár közel vagy messzi távol is, mégis szeret, annak ellenére, hogy hibázom. S reményem a Teremtő akaratában, hogy jó helyen vagyok. Teszem, amit tudok, s a többi már…

Rajczi Rita, Augsburg (Németország)

Röviden: Ez a három szó együtt kifejezi a teljességet, meghatározza az igazi énünket.
Kibővítve: Család – ahol Isten akaratából egy fészek adatott nekünk e földi életünkben, ahol otthonra találtunk, ahol szeretetet élvezhetünk, ahol biztonság és béke vesz körül minket, ahol először érzékeltem a körülöttem létező világot, ahol először tettem meg az első lépést, kimondtam az első szót, ahová, bárhová is visz az élet, mindig hazatérhetek.
Haza – az a hely, ahol a föld megadta mindazt, ami ahhoz kellett, hogy felépítse testedet, amely nyelvet adott neked, amit őseid megtartottak, évezredeken át ápoltak, hogy te is ezt tedd. Haza az, ahonnan jöttél, ahová mész, ahová hívnak, ami mindörökre megmarad, bármi is legyen.
Isten – aki mindent és mindenkit átkarol, átitat, és akkor is veled lesz, ha már nem leszel.

Rist Attila, Augsburg (Németország)

Forrás: Csíksomlyó Magazin 2024

Forrás: eletunk.net