Hírek Külföldi hirek Én min­dig az orszá­gom érde­kei sze­rint cse­lek­szem – az orosz elnök meg­tar­tot­ta az évér­té­ke­lő sajtótájékoztatóját

Én min­dig az orszá­gom érde­kei sze­rint cse­lek­szem – az orosz elnök meg­tar­tot­ta az évér­té­ke­lő sajtótájékoztatóját

Csü­tör­tö­kön zaj­lott le Orosz­or­szág leg­na­gyobb érdek­lő­dés­re szá­mot tar­tó tévé­mű­so­ra, Vla­gyi­mir Putyin hagyo­má­nyos évér­té­ke­lő saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ja, amely az Orosz Föde­rá­ció leg­fon­to­sabb pub­li­kus poli­ti­kai ese­mé­nye. Ezzel magya­ráz­ha­tó, hogy az orosz pol­gá­ro­kon kívül a poszt­szov­jet tér­ség min­den utód­ál­la­ma és a „távo­li kül­föld” egy­aránt feszül­ten figye­li az eseményt. 

Míg eddig az elnök sze­mé­lye­sen talál­ko­zott a saj­tó kép­vi­se­lő­i­vel – akár ezer­hét­száz­nál is több újság­írót akk­re­di­tál­tak és a beszél­ge­tés ide­je három-négy órás volt, mialatt az elnök csak­nem nyolc­van kér­dés­re tudott érdem­ben vála­szol­ni –, most a COVID-19 jár­vány miatt min­den meg­vál­to­zott. A szer­ve­zők rész­le­ge­sen elszi­ge­tel­ték az elnö­köt és a saj­tó kép­vi­se­lő­it: Putyin élő adás­ban a novo-ogar­jo­vói rezi­den­ci­á­já­ból vála­szolt az újság­írók kér­dé­se­i­re, akik közül het­ven­nyol­cat hív­tak meg az elnök hiva­ta­los laká­sá­ra, a töb­bi­ek pedig a Nem­zet­kö­zi Keres­ke­del­mi Köz­pont­ból, illet­ve a régi­ók fővá­ro­sa­i­ból tet­ték fel a kér­dés­eke­it. A négy és fél órán át tar­tó saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ban a pan­dé­mia miatt szin­te nyo­ma sem volt annak a derű­nek, amely Vla­gyi­mir Putyin koráb­bi évzá­ró kon­fe­ren­ci­á­it álta­lá­ban jellemezte.

Idén Orosz­or­szág is meg­küz­dött a koro­na­ví­rus-jár­vánnyal, az ország lakos­sá­ga egy nép­sza­va­zá­son elfo­gad­ta az alkot­mány módo­sí­tá­sát és Putyin dön­tő­bí­ró­ként műkö­dött köz­re több kül­po­li­ti­kai vita ren­de­zé­sé­ben a poszt­szov­jet tér­ség­ben. A saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó fő témái azon­ban inkább bel­po­li­ti­ka­i­ak vol­tak, mint pél­dá­ul az állam­pol­gá­rok orvo­si ellá­tá­sá­nak minő­sé­ge és szo­ci­á­lis jogai. Ami a gaz­da­ság leg­sür­ge­tőbb prob­lé­má­it ille­ti, itt az embe­rek fize­tő­ké­pes­sé­gé­nek, vásár­ló­ere­jé­nek csök­ke­né­se és a gaz­da­ság álta­lá­nos vissza­esé­se került elő­tér­be, vala­mint a kis- és közép­vál­lal­ko­zá­sok, a non­pro­fit szer­ve­ze­tek hely­ze­té­nek rom­lá­sa, az élel­mi­sze­rek, a köz­üze­mi árak emel­ke­dé­se. A kül­po­li­ti­kai kér­dé­sek első­sor­ban az Egye­sült Álla­mok­kal, Ukraj­ná­val, Német­or­szág­gal, Mol­do­vá­val, Hegyi-Kara­bah­hal, Kir­gi­zisz­tán­nal, illet­ve Szí­ri­á­val vol­tak kap­cso­la­to­sak. Vla­gyi­mir Putyin, mint min­dig, most is köz­vet­len han­got ütött meg, tájé­ko­zott és hite­les szak­em­ber benyo­má­sát kel­tet­te. Ráadá­sul akkor sem veszí­tet­te el a türel­mét, ami­kor pro­vo­ka­tív kér­dé­se­ket kapott pél­dá­ul Alek­szej Naval­nij­jal, vagy a vírus­sal szem­be­ni küz­de­lem hiá­nyos­sá­ga­i­val kapcsolatban.

A JÁRVÁNYRÓL ŐSZINTÉN

Az első, a jár­ványt érin­tő kér­dés­re Putyin kiemel­te, hogy a pan­dé­mia meg­lep­te az orosz egész­ség­ügyet, mert nem ismer­ték és nem tud­ták, hogyan kell kezel­ni ezt a beteg­sé­get, mára azon­ban hatal­mas ered­mé­nye­ket értek el. A ren­ge­teg sta­tisz­ti­kai adat közül, ame­lye­ket fel­so­rolt, kiemel­jük az egyik érzék­le­te­set: a COVID-19 vírus­sal ered­mé­nye­sen har­co­ló szak­kép­zett orvo­sok szá­ma tavasszal mind­össze nyolc­ezer-három­száz volt, mára azon­ban a kép­zé­sek­nek köszön­he­tő­en szá­muk elér­te a száz­öt­ven­ez­ret. Elhang­zott az a kér­dés is, hogy Putyin beoltatta‑e már magát, mire az elnök azt fele­le­te, hogy ő min­dig köve­ti az orvo­sok javas­la­ta­it és ő már kiesik abból a kor­osz­tály­ból, amely­nek java­sol­ták az új, egyéb­ként veszély­te­len és hatá­sos vak­ci­ná­kat. Koráb­ban olyan hírek is ter­jed­ni kezd­tek, hogy az elnök beol­tat­ja magát az egyik orosz fej­lesz­té­sű vak­ci­ná­val. Putyin a hat­van­ki­len­ce­dik élet­évé­ben jár.

Az állam­fő azt is kiemel­te, hogy a vak­ci­na­gyár­tás üte­me a gépek hiá­nya miatt las­sú, vagy­is több gyár­ra, üzem­re van szük­ség, majd hoz­zá­tet­te, hogy az elsőd­le­ges cél az orosz lakos­ság beol­tá­sa, de emel­lett Orosz­or­szág tel­je­sen nyi­tott a kül­föld felé és bár­ki­nek átad­ja az inno­vá­ci­ó­it, amennyi­ben azok készen áll­nak az oltó­anyag gyár­tá­sá­ra. Nem­zet­kö­zi kite­kin­té­se­kor ismét szó­ba hoz­ta, hogy a világ­jár­vány ellen sok­fé­le esz­köz­zel lehet fel­lép­ni, pél­dá­ul a gaz­da­sá­gi szank­ci­ók feloldásával.

Az elnök vála­szai azon­ban nem min­den­kit nyug­tat­tak meg, hiszen több kér­dés­ben is elhang­zot­tak konk­rét és gya­ko­ri ese­tek, ame­lyek mögött az orosz egész­ség­ügyi rend­szer alap­ve­tői hibá­i­ra derült fény: napo­kig kell vár­ni a men­tő­au­tó­ra, a koro­na­ví­rus­sal fer­tő­zött bete­gek­hez nem jön­nek ház­hoz az orvo­sok. Sok helyütt a bizo­nyí­tot­tan COVID-19-ben szen­ve­dő bete­gek nem kap­ják meg az ingye­nes gyógy­sze­re­i­ket, ren­ge­te­gen magán­úton, saját pén­zük­ből kény­te­le­nek gyó­gyít­tat­ni magu­kat. Ráadá­sul több terü­le­ten az orvo­sok szep­tem­ber óta nem kap­ták meg a fize­té­sü­ket és nem emel­ték fel a kór­há­zak­ban dol­go­zó műsza­ki szak­em­be­rek jöve­del­mét. Putyin mind­eze­ket a konk­rét ese­te­ket gon­do­san fel­je­gyez­te és ígé­re­tet tett azok kivizs­gá­lá­sá­ra, kiemel­ve a Rja­za­nyi terü­le­tet, aho­vá már idő­ben elküld­ték az egész­ség­ügyi ellá­tás­ra szánt ötmil­li­árd rubel álla­mi támo­ga­tást, de azok vala­hol elakadhattak.

NAVALNIJ, NOVICSOK ÉS KÜLPOLITIKA

Nem­zet­kö­zi témát érin­tett az egyik kér­de­ző, aki a Naval­nij-ügy és a Kreml kap­cso­la­tát fir­tat­ta. Putyin erre azt vála­szol­ta, hogy a Cha­ri­té Kór­ház „ápolt­ja” sen­ki­nek sincs útjá­ban, ellen­ke­ző eset­ben befe­jez­ték vol­na az eltá­vo­lí­tá­sát. Egyéb­ként pedig a poli­ti­kai veze­tők ilyen faj­ta meg­gya­nú­sí­tá­sa a poli­ti­kai harc ismert esz­kö­ze az egész vilá­gon – tet­te hoz­zá az állam­fő. Ter­mé­sze­te­sen szó­ba került Don­bassz, vagy­is az ukrán-orosz kap­cso­la­tok. Vála­szá­ban Putyin kiemel­te, hogy a hely­zet meg­ol­dat­lan­sá­gá­ban nem Ukraj­na, hanem az ukrán poli­ti­kai veze­tők a hibá­sak. Nagy elő­re­lé­pés, hogy elér­ték a fegy­ver­szü­ne­tet, ame­lyet be is tar­ta­nak. Ami pedig Don­bassz ügyét ille­ti, igen, Moszk­va segí­ti azt a terü­le­tet és a továb­bi­ak­ban erő­sí­te­ni sze­ret­né a támo­ga­tá­sát. Ter­mé­sze­te­sen nem­csak poli­ti­kai, de gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis téren is.

Az Észa­ki Áram­lat ügye szin­tén napi­rend­re került, ame­lyet az orosz elnök úgy érté­kelt, hogy Német­or­szág ver­seny­ké­pes­sé­ge fog gyen­gül­ni, amennyi­ben az ame­ri­kai pala­ola­jat vásá­rol­ják meg. Ami pedig az Észa­ki Áram­lat ügyét ille­ti, a pro­jek­tet befe­je­zik. Putyin rész­le­te­sen kifej­tet­te a véle­mé­nyét Hegyi-Kara­bah ügyé­ben is, mond­ván, hogy az jogi­lag Azer­baj­dzsán elvá­laszt­ha­tat­lan része, de a Kreml kény­te­len volt beavat­koz­ni a vér­on­tás meg­ál­lí­tá­sa cél­já­ból, de mind­ez azért is tör­tént, mert a hely­zet igen bonyo­lult és mély múlt­bé­li gyö­ke­rek­kel rendelkezik.

OROSZORSZÁG ÉS A NYUGAT

Putyin viszony­lag éle­sen vála­szolt arra kér­dés­re, hogy nem érzi‑e magát hibás­nak a nyu­gat­tal való feszült kapcsolatban.

Én min­dig az orszá­gom érde­kei sze­rint cselekszem

– vála­szol­ta, továb­bá fel­hív­ta a figyel­met arra, hogy nem ő ter­jesz­ke­dik nyu­gat­ra, hanem a NATO keletre.

Ez vonat­ko­zik Krím vissza­té­ré­sé­re az Orosz Föde­rá­ci­ónk­ba is. Fel­hí­vom a figyel­mü­ket arra, hogy ez a nép kéré­sé­re és aka­ra­tá­ból tör­tént. Koszo­vó­ban a par­la­ment elfo­ga­dott egy hatá­ro­za­tot és önök ezt lenyel­ték, azt mond­ták, hogy ez így helyes, ez a demok­ra­ti­kus meg­ol­dás. A Krím­ben az embe­rek eljöt­tek a refe­ren­dum­ra és sza­vaz­tak, de ez önök­nek vala­mi­ért nem tet­szik. Sze­ret­ném emlé­kez­tet­ni önö­ket, hogy a demok­rá­cia a nép hatal­mát jelen­ti. A krí­mi­ek­kel szem­ben bizo­nyos szank­ci­ó­kat alkal­maz­nak. Ha ez anne­xió, akkor ők ebben nem hibá­sak. Miért kell őket bün­tet­ni? Ha pedig ez a válasz­tá­suk, akkor el kell ismer­ni, hogy ez a demok­rá­cia és békén kell hagy­ni őket.

– vála­szol­ta rész­le­te­sen Vla­gyi­mir Putyin.

Egy kér­dés­re, amely azt fir­tat­ta, hogy az orosz hac­ke­rek miért nem avat­koz­tak bele az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tás­ba, mint négy éve, Putyin rövi­den csak annyit mon­dott, hogy négy éve sem vet­tek ben­ne részt, ez szín­tisz­ta pro­vo­ká­ció, és sze­rin­te Orosz­or­szág az ame­ri­kai bel­po­li­ti­kai har­cok túsza.

BELPOLITIKA

Fel­ve­tő­dött az alkot­mány idei reform­ja, amely most már lehe­tő­vé teszi, hogy Putyin indul­jon a követ­ke­ző elnök­vá­lasz­tá­son. Az állam­fő azt felel­te, hogy ő min­dig azt teszi, ami Orosz­or­szág­nak jó, és ő maga még nem dön­töt­te el, hogy indul‑e. Az alkot­mány­ról viszont a nép dön­tött – hang­sú­lyoz­ta. Érde­kes jelen­ség, hogy a fon­tos bel­po­li­ti­kai, vagy éppen kül­po­li­ti­kai témák közé az elnök több­ször beszúr­ta egy-egy, a saj­tón kívü­li civil hét­köz­na­pi, de fon­tos kér­dé­sét, kéré­sét, majd miu­tán fel­ol­vas­ta azt, ígé­re­tet tett a levél­író­nak, hogy a témá­ban vizs­gá­lód­ni fog és vála­szol neki. Putyin, mint min­dig, most is szi­bé­ri­ai füvek­ből készí­tett főze­tet ivott, elő­ször a har­ma­dik óra végén sóhaj­tott fel kis­sé fárad­tan, és mind­össze két kül­föl­di tudó­sí­tó kapott lehe­tő­sé­get arra, hogy kifejt­se kérdését.

A tapasz­ta­la­tok sze­rint az évér­té­ke­lő saj­tó­tá­jé­koz­ta­tók előtt-alatt az újság­írók és a civi­lek csak­nem egy­mil­lió kér­dés­sel szok­tak for­dul­ni az orosz elnök­höz. Eze­ket a leve­le­ket vagy video­fel­vé­te­le­ket hatal­mas szak­em­ber­gár­da dol­goz­za fel. Miu­tán cso­por­to­sít­ják őket, egyen­ként meg is vála­szol­ják. Remél­jük, hogy a PestiSrácok.hu kér­dé­sé­re – Tart‑e Orosz­or­szág veze­tő­je­ként Nyu­gat-Euró­pa desta­bi­li­zá­ci­ó­já­tól, a hagyo­má­nyos euró­pai élet­for­ma, a keresz­tény­ség eltű­né­sé­től? – előbb-utóbb a PS szer­kesz­tő­sé­gé­be is meg­ér­ke­zik a válasz. Meg­jegy­zen­dő, hogy Orosz­or­szág­ban az euró­pai gon­dol­ko­dás­mód­dal ért­he­tet­len, ritu­á­lis jelen­tő­sé­ge van az embe­rek viszo­nyá­nak az elnök­höz, mert az orosz pol­gá­rok fel­té­tel nél­kül bíz­nak Vla­gyi­mir Putyin­ban, sok­szor ben­ne lát­ják utol­só mentsvárukat.

Erdé­lyi E. Péter összefoglalója

For­rás: Pes​tis​ra​cok​.hu

%d bloggers like this: