Én mindig az országom érdekei szerint cselekszem – az orosz elnök megtartotta az évértékelő sajtótájékoztatóját
Csütörtökön zajlott le Oroszország legnagyobb érdeklődésre számot tartó tévéműsora, Vlagyimir Putyin hagyományos évértékelő sajtótájékoztatója, amely az Orosz Föderáció legfontosabb publikus politikai eseménye. Ezzel magyarázható, hogy az orosz polgárokon kívül a posztszovjet térség minden utódállama és a „távoli külföld” egyaránt feszülten figyeli az eseményt.
Míg eddig az elnök személyesen találkozott a sajtó képviselőivel – akár ezerhétszáznál is több újságírót akkreditáltak és a beszélgetés ideje három-négy órás volt, mialatt az elnök csaknem nyolcvan kérdésre tudott érdemben válaszolni –, most a COVID-19 járvány miatt minden megváltozott. A szervezők részlegesen elszigetelték az elnököt és a sajtó képviselőit: Putyin élő adásban a novo-ogarjovói rezidenciájából válaszolt az újságírók kérdéseire, akik közül hetvennyolcat hívtak meg az elnök hivatalos lakására, a többiek pedig a Nemzetközi Kereskedelmi Központból, illetve a régiók fővárosaiból tették fel a kérdésekeit. A négy és fél órán át tartó sajtótájékoztatóban a pandémia miatt szinte nyoma sem volt annak a derűnek, amely Vlagyimir Putyin korábbi évzáró konferenciáit általában jellemezte.
Idén Oroszország is megküzdött a koronavírus-járvánnyal, az ország lakossága egy népszavazáson elfogadta az alkotmány módosítását és Putyin döntőbíróként működött közre több külpolitikai vita rendezésében a posztszovjet térségben. A sajtótájékoztató fő témái azonban inkább belpolitikaiak voltak, mint például az állampolgárok orvosi ellátásának minősége és szociális jogai. Ami a gazdaság legsürgetőbb problémáit illeti, itt az emberek fizetőképességének, vásárlóerejének csökkenése és a gazdaság általános visszaesése került előtérbe, valamint a kis- és középvállalkozások, a nonprofit szervezetek helyzetének romlása, az élelmiszerek, a közüzemi árak emelkedése. A külpolitikai kérdések elsősorban az Egyesült Államokkal, Ukrajnával, Németországgal, Moldovával, Hegyi-Karabahhal, Kirgizisztánnal, illetve Szíriával voltak kapcsolatosak. Vlagyimir Putyin, mint mindig, most is közvetlen hangot ütött meg, tájékozott és hiteles szakember benyomását keltette. Ráadásul akkor sem veszítette el a türelmét, amikor provokatív kérdéseket kapott például Alekszej Navalnijjal, vagy a vírussal szembeni küzdelem hiányosságaival kapcsolatban.
A JÁRVÁNYRÓL ŐSZINTÉN
Az első, a járványt érintő kérdésre Putyin kiemelte, hogy a pandémia meglepte az orosz egészségügyet, mert nem ismerték és nem tudták, hogyan kell kezelni ezt a betegséget, mára azonban hatalmas eredményeket értek el. A rengeteg statisztikai adat közül, amelyeket felsorolt, kiemeljük az egyik érzékleteset: a COVID-19 vírussal eredményesen harcoló szakképzett orvosok száma tavasszal mindössze nyolcezer-háromszáz volt, mára azonban a képzéseknek köszönhetően számuk elérte a százötvenezret. Elhangzott az a kérdés is, hogy Putyin beoltatta‑e már magát, mire az elnök azt felelete, hogy ő mindig követi az orvosok javaslatait és ő már kiesik abból a korosztályból, amelynek javasolták az új, egyébként veszélytelen és hatásos vakcinákat. Korábban olyan hírek is terjedni kezdtek, hogy az elnök beoltatja magát az egyik orosz fejlesztésű vakcinával. Putyin a hatvankilencedik életévében jár.
Az államfő azt is kiemelte, hogy a vakcinagyártás üteme a gépek hiánya miatt lassú, vagyis több gyárra, üzemre van szükség, majd hozzátette, hogy az elsődleges cél az orosz lakosság beoltása, de emellett Oroszország teljesen nyitott a külföld felé és bárkinek átadja az innovációit, amennyiben azok készen állnak az oltóanyag gyártására. Nemzetközi kitekintésekor ismét szóba hozta, hogy a világjárvány ellen sokféle eszközzel lehet fellépni, például a gazdasági szankciók feloldásával.
Az elnök válaszai azonban nem mindenkit nyugtattak meg, hiszen több kérdésben is elhangzottak konkrét és gyakori esetek, amelyek mögött az orosz egészségügyi rendszer alapvetői hibáira derült fény: napokig kell várni a mentőautóra, a koronavírussal fertőzött betegekhez nem jönnek házhoz az orvosok. Sok helyütt a bizonyítottan COVID-19-ben szenvedő betegek nem kapják meg az ingyenes gyógyszereiket, rengetegen magánúton, saját pénzükből kénytelenek gyógyíttatni magukat. Ráadásul több területen az orvosok szeptember óta nem kapták meg a fizetésüket és nem emelték fel a kórházakban dolgozó műszaki szakemberek jövedelmét. Putyin mindezeket a konkrét eseteket gondosan feljegyezte és ígéretet tett azok kivizsgálására, kiemelve a Rjazanyi területet, ahová már időben elküldték az egészségügyi ellátásra szánt ötmilliárd rubel állami támogatást, de azok valahol elakadhattak.
NAVALNIJ, NOVICSOK ÉS KÜLPOLITIKA
Nemzetközi témát érintett az egyik kérdező, aki a Navalnij-ügy és a Kreml kapcsolatát firtatta. Putyin erre azt válaszolta, hogy a Charité Kórház „ápoltja” senkinek sincs útjában, ellenkező esetben befejezték volna az eltávolítását. Egyébként pedig a politikai vezetők ilyen fajta meggyanúsítása a politikai harc ismert eszköze az egész világon – tette hozzá az államfő. Természetesen szóba került Donbassz, vagyis az ukrán-orosz kapcsolatok. Válaszában Putyin kiemelte, hogy a helyzet megoldatlanságában nem Ukrajna, hanem az ukrán politikai vezetők a hibásak. Nagy előrelépés, hogy elérték a fegyverszünetet, amelyet be is tartanak. Ami pedig Donbassz ügyét illeti, igen, Moszkva segíti azt a területet és a továbbiakban erősíteni szeretné a támogatását. Természetesen nemcsak politikai, de gazdasági és szociális téren is.
Az Északi Áramlat ügye szintén napirendre került, amelyet az orosz elnök úgy értékelt, hogy Németország versenyképessége fog gyengülni, amennyiben az amerikai palaolajat vásárolják meg. Ami pedig az Északi Áramlat ügyét illeti, a projektet befejezik. Putyin részletesen kifejtette a véleményét Hegyi-Karabah ügyében is, mondván, hogy az jogilag Azerbajdzsán elválaszthatatlan része, de a Kreml kénytelen volt beavatkozni a vérontás megállítása céljából, de mindez azért is történt, mert a helyzet igen bonyolult és mély múltbéli gyökerekkel rendelkezik.
OROSZORSZÁG ÉS A NYUGAT
Putyin viszonylag élesen válaszolt arra kérdésre, hogy nem érzi‑e magát hibásnak a nyugattal való feszült kapcsolatban.
Én mindig az országom érdekei szerint cselekszem
– válaszolta, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy nem ő terjeszkedik nyugatra, hanem a NATO keletre.
Ez vonatkozik Krím visszatérésére az Orosz Föderációnkba is. Felhívom a figyelmüket arra, hogy ez a nép kérésére és akaratából történt. Koszovóban a parlament elfogadott egy határozatot és önök ezt lenyelték, azt mondták, hogy ez így helyes, ez a demokratikus megoldás. A Krímben az emberek eljöttek a referendumra és szavaztak, de ez önöknek valamiért nem tetszik. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy a demokrácia a nép hatalmát jelenti. A krímiekkel szemben bizonyos szankciókat alkalmaznak. Ha ez annexió, akkor ők ebben nem hibásak. Miért kell őket büntetni? Ha pedig ez a választásuk, akkor el kell ismerni, hogy ez a demokrácia és békén kell hagyni őket.
– válaszolta részletesen Vlagyimir Putyin.
Egy kérdésre, amely azt firtatta, hogy az orosz hackerek miért nem avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba, mint négy éve, Putyin röviden csak annyit mondott, hogy négy éve sem vettek benne részt, ez színtiszta provokáció, és szerinte Oroszország az amerikai belpolitikai harcok túsza.
BELPOLITIKA
Felvetődött az alkotmány idei reformja, amely most már lehetővé teszi, hogy Putyin induljon a következő elnökválasztáson. Az államfő azt felelte, hogy ő mindig azt teszi, ami Oroszországnak jó, és ő maga még nem döntötte el, hogy indul‑e. Az alkotmányról viszont a nép döntött – hangsúlyozta. Érdekes jelenség, hogy a fontos belpolitikai, vagy éppen külpolitikai témák közé az elnök többször beszúrta egy-egy, a sajtón kívüli civil hétköznapi, de fontos kérdését, kérését, majd miután felolvasta azt, ígéretet tett a levélírónak, hogy a témában vizsgálódni fog és válaszol neki. Putyin, mint mindig, most is szibériai füvekből készített főzetet ivott, először a harmadik óra végén sóhajtott fel kissé fáradtan, és mindössze két külföldi tudósító kapott lehetőséget arra, hogy kifejtse kérdését.
A tapasztalatok szerint az évértékelő sajtótájékoztatók előtt-alatt az újságírók és a civilek csaknem egymillió kérdéssel szoktak fordulni az orosz elnökhöz. Ezeket a leveleket vagy videofelvételeket hatalmas szakembergárda dolgozza fel. Miután csoportosítják őket, egyenként meg is válaszolják. Reméljük, hogy a PestiSrácok.hu kérdésére – Tart‑e Oroszország vezetőjeként Nyugat-Európa destabilizációjától, a hagyományos európai életforma, a kereszténység eltűnésétől? – előbb-utóbb a PS szerkesztőségébe is megérkezik a válasz. Megjegyzendő, hogy Oroszországban az európai gondolkodásmóddal érthetetlen, rituális jelentősége van az emberek viszonyának az elnökhöz, mert az orosz polgárok feltétel nélkül bíznak Vlagyimir Putyinban, sokszor benne látják utolsó mentsvárukat.
Erdélyi E. Péter összefoglalója
Forrás: Pestisracok.hu