Emlé­kez­he­tünk, ünne­pel­he­tünk, mert 20 év után újra sza­bad lett Marosvásárhely

Szü­le­té­sé­nek 440. évfor­du­ló­ján fel­avat­ták Beth­len Gábor erdé­lyi feje­de­lem egész ala­kos szob­rát Maros­vá­sár­he­lyen vasár­nap délután.

Az Erdély Tele­ví­zi­ó­ban és az inter­ne­ten is élő­ben köz­ve­tí­tett ese­mé­nyen Soós Zol­tán pol­gár­mes­ter fel­ké­ré­sé­nek meg­fe­le­lő­en a jár­vány­ügyi kor­lá­to­zá­sok miatt csak pár tucat­nyi­an vet­tek részt.

A feje­del­met Har­math Ist­ván szob­rász­mű­vész min­táz­ta meg, a bronz­ból készült szob­rot Sán­ta Csa­ba szob­rász­mű­vész műhe­lyé­ben öntötték.

Potá­pi Árpád János, a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra ünne­pi beszé­dé­ben meg­em­lí­tet­te: ha Beth­len Gábor feje­de­lem­sé­ge első éve után meg­halt vol­na, ma a magyar tör­té­ne­lem egyik leg­sö­té­tebb alak­ja­ként tar­ta­nák szá­mon, hiszen erdé­lyi kato­nák­kal ost­ro­mol­tat­ta meg az erdé­lyi kato­nák által védett Lip­pa és Soly­mos várát, hogy e vára­kat elfog­lal­va vissza­ad­ja a töröknek.

„Feje­de­lem­sé­gé­nek tizen­hat esz­ten­de­je azon­ban magya­rá­za­tot ad koráb­bi tak­ti­kus lépé­se­i­re. A rom­lás, pusz­tu­lás, kegyet­len­ség és tör­vény­te­len­ség idő­sza­ka után Erdély­re a fel­vi­rág­zás köszön­tött: vissza­szer­zett tekin­tély, sta­bil bel- és kül­po­li­ti­ka, gaz­da­sá­gi meg­erő­sö­dés, a művé­sze­tek virág­ko­ra” – idéz­te a feje­de­lem nagy­sá­gát a politikus.

Meg­em­lí­tet­te: Beth­len Gábor szü­le­tés­nap­ját öt évvel ezelőtt a magyar Ország­gyű­lés a magyar szór­vány nap­já­vá nyil­vá­ní­tot­ta.hir­de­tés

„A magyar­ság meg­ma­ra­dá­sa tömb­ben és szór­vány­ban egy­aránt csak úgy garan­tál­ha­tó, ha követ­jük a Beth­len Gábor által járt utat. Közös­sé­ge­in­ket meg­erő­sít­jük az okta­tás­ban, a műve­lő­dés­ben, a kul­tú­rá­ban, a gaz­da­ság­ban, szem előtt tart­va a nem­zet egy­sé­gé­nek fon­tos­sá­gát” – jelen­tet­te ki. Fon­tos­nak tar­tot­ta, hogy a feje­de­lem nagy­sá­gát az álta­la sza­bad kirá­lyi váro­si jog­gal fel­ru­há­zott Maros­vá­sár­he­lyen méltatják.

„Emlé­kez­he­tünk és ünne­pel­he­tünk, mert 20 év után újra sza­bad lett a város. Sza­bad a leve­gő annak köszön­he­tő­en, hogy nem­ze­ti­ség­től füg­get­le­nül romá­nok és magya­rok együtt akar­ták a vál­to­zást, az össze­fo­gást sze­re­tett váro­su­kért, váro­suk fej­lő­dé­sé­ért, épí­té­sé­ért” – utalt arra, hogy

a meg­osz­tó Dorin Flo­rea húsz­éves város­ve­ze­té­se után szep­tem­ber­ben Soós Zol­tán füg­get­len jelöl­tet válasz­tot­ták a város élére.

Meg­je­gyez­te: a válasz­tá­si küz­de­lem nem járt le, hiszen decem­ber 6‑án par­la­men­ti válasz­tá­so­kat tar­ta­nak Romániában.

„Újra szük­ség van a szep­tem­ber­ben meg­ta­pasz­talt erő­re, amellyel közö­sen tud­juk meg­mu­tat­ni, hogy itt vagyunk, közö­sen aka­runk ten­ni azért, hogy erős magyar érdek­kép­vi­se­let tud­ja foly­tat­ni a mun­kát a román tör­vény­ho­zás­ban” – fogalmazott.

Kele­men Hunor, a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) elnö­ke beszé­dé­ben Beth­len Gábor­nak azt a fel­is­me­ré­sét emel­te ki, hogy egy nép akkor épít­kez­het, ha meg­te­rem­ti a békét. Ha ere­jét, ener­gi­á­it, az embe­ri éle­te­ket nem a hábo­rús­ko­dás­ra, a pusz­tí­tás­ra áldoz­za, hanem az alko­tás­ra figyel.

„Beth­len Gábor fel­is­me­ré­se arról is szól, hogy a nagy­ha­tal­mak közé szo­rul­va szö­vet­sé­ge­se­ket kell talál­ni, egyez­sé­get kell köt­ni, part­ne­rek után kell néz­ni, és ez min­dig a közös­ség irán­ti elkö­te­le­zett­ség­ből kell hogy fakad­jon, és a közös­ség érde­ke­i­nek érvé­nye­sí­té­sét kell hogy jelent­se” – fogal­ma­zott a poli­ti­kus, aki a feje­de­lem szál­ló­igé­vé lett mon­da­tát idéz­ve jelen­tet­te ki: „min­dig meg kell ten­ni, amit lehet!”.

Soós Zol­tán, Maros­vá­sár­hely pol­gár­mes­te­re felidézte:

több mint négy éve hatá­ro­zott a maros­vá­sár­he­lyi váro­si tanács a szo­bor fel­ál­lí­tá­sá­ról, a levál­tott város­ve­ze­tés gán­csos­ko­dá­sa miatt azon­ban csak most lehe­tett a hatá­ro­za­tot való­ra váltani.

Meg­em­lí­tet­te: Beth­len Gábor két­sze­re­sen is rászol­gált arra, hogy a szob­ra Maros­vá­sár­hely főte­rén áll­jon. Ő „a város aty­ja” és „kereszt­ap­ja” is, hiszen a sza­bad kirá­lyi város­sá való nyil­vá­ní­tás mel­lett ő nevez­te elő­ször a mai nevén a várost, és ő indí­tot­ta el Maros­vá­sár­helyt azon az úton, amely­re lakói ma is büsz­kék lehetnek.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkor­mány­zat elnö­ke fel­idéz­te: Beth­len Gábor­nak is egy jár­vá­nyok által meg­ti­ze­delt ország­ban kel­lett bölcs dön­té­se­ket hoz­nia. Úgy vél­te, ma is az a fel­adat Maros­vá­sár­he­lyen, ami a feje­de­lem ide­jén volt: ren­det kell ten­ni a város­ban, erő­sí­te­ni kell a kul­tú­rát, az okta­tást, jó szak­em­be­re­ket kell bevon­ni a munkába.

Soós Zol­tán pol­gár­mes­ter remé­nyét fejez­te ki, hogy 2021. ápri­lis 29-én, Maros­vá­sár­hely város­sá nyil­vá­ní­tá­sá­nak 405. évfor­du­ló­ján immár jár­vány­ügyi kor­lá­to­zá­sok nél­kül idéz­he­tik fel Beth­len Gábor nagyságát.

MTI

A képen Soós Zol­tán pol­gár­mes­ter (bal­ra), Kele­men Hunor, a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) elnö­ke (jobb­ról a har­ma­dik), Potá­pi Árpád János, a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra (jobb­ról a máso­dik) és Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnö­ke (jobb­ra) lelep­le­zi Beth­len Gábor erdé­lyi feje­de­lem egésza­la­kos szob­rát Maros­vá­sár­he­lyen 2020. novem­ber 15-én. 

For­rás: MTI/Kiss Gábor, vasar​nap​.hu