Hírek Elszakított területi hirek Első fokon Csík­szent­már­to­né az úzvöl­gyi katonatemető

Első fokon Csík­szent­már­to­né az úzvöl­gyi katonatemető

A Bákó Megyei Tör­vény­szék szer­dai íté­le­té­ben hatá­lyon kívül helyez­te a Bákó megyei Dar­man­es­ti váro­si taná­csá­nak az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tőt köz­va­gyon­ná nyil­vá­ní­tó 2019. már­ci­u­si határozatát.


Az íté­let kivo­na­tát a romá­ni­ai bíró­sá­gok por­tál­ján tet­ték köz­zé. Az első­fo­kú íté­let nem jog­erős, a hiva­ta­los köz­lés utá­ni 15 nap­ban fel­leb­be­zést lehet benyúj­ta­ni elle­ne. A tör­vény­szék a Csík­szent­már­ton köz­ség és a Bákó megyei pre­fek­tus által indí­tott össze­vont per­ben ítél­ke­zett. Elfo­gad­ta Har­gi­ta megye és a Mikó Imre Jog­vé­dő Szol­gá­lat belé­pé­sét a per­be, eluta­sí­tot­ta viszont Dar­man­es­ti (Dor­mán­fal­va) város per­be lépé­si kérel­mét. Bir­ta­lan Sán­dor, Csík­szent­már­ton pol­gár­mes­te­re az MTI-nek elmond­ta: hiva­ta­li előd­je annak a tuda­tá­ban indí­tot­ta a pert, hogy Csík­szent­már­ton­nak iga­za van.

„Mi min­dig tud­tuk, hogy az igaz­ság és a jog a mi olda­lun­kon áll, és öröm lát­ni, hogy ezt a tör­vény­szék is elismerte”

– nyi­lat­koz­ta az elöl­já­ró. Hoz­zá­tet­te: a kato­na­te­me­tő Csík­szent­már­ton köz­va­gyo­na, és min­dig a csí­ki köz­ség gon­doz­ta. A pol­gár­mes­ter remé­nyét fejez­te ki, hogy az íté­let után ezt immár Dor­mán­fal­va is elfo­gad­ja.

Koráb­ban Dar­man­es­ti önkor­mány­za­ta is pert indí­tott Csík­szent­már­ton ellen, annak az önkor­mány­za­ti hatá­ro­zat­nak az érvény­te­le­ní­té­sét kér­ve, amely­ben a szé­kely­föl­di köz­ség nyil­vá­ní­tot­ta köz­va­gyo­ná­vá a kato­na­te­me­tőt. Ezt a pert tavaly októ­ber­ben a mold­vai önkor­mány­zat jog­erő­sen elveszítette.



Dar­man­es­ti önkor­mány­za­ta 2019 már­ci­u­sá­ban saját köz­va­gyo­ná­vá nyil­vá­ní­tot­ta az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tőt, és ápri­lis­ban önké­nye­sen román par­cel­lát ala­kí­tott ki a Har­gi­ta és Bákó megye hatá­rán fek­vő elnép­te­le­ne­dett Úzvöl­gye tele­pü­lés sír­kert­jé­ben. Koráb­ban a teme­tőt a szé­kely­föl­di Csík­szent­már­ton köz­ség gon­doz­ta, és a magyar közös­ség magyar kato­na­te­me­tő­ként tar­tot­ta számon.

2019. júni­us 6‑án több ezer román meg­em­lé­ke­ző erő­szak­kal nyo­mult be a teme­tő­be, hogy részt vegyen a román par­cel­la és emlék­mű román orto­dox fel­szen­te­lé­sén, miu­tán szé­ke­lyek élő­lánc­cal pró­bál­ták meg­aka­dá­lyoz­ni ezt.

Egy hét­tel az erő­sza­kos cse­lek­mé­nyek után az ille­té­kes román ható­ság tisz­táz­ta, hogy nem az úzvöl­gyi kato­na­te­me­tő­ben nyug­szik az a 149 román kato­na, akik­nek a név­sor­ol­va­sá­sa is részét képez­te a teme­tő erő­sza­kos elfog­la­lá­sa utá­ni cere­mó­ni­á­nak. A naci­o­na­lis­ta teme­tő­fog­la­lók – akik közül töb­bet a Romá­nok Egye­sü­lé­sé­ért Szö­vet­ség (AUR) szí­ne­i­ben par­la­men­ti kép­vi­se­lő­vé, sze­ná­tor­rá válasz­tot­tak – azóta több­ször szer­vez­tek koszo­rú­zá­so­kat a teme­tő­ben azok­nak a román kato­nák­nak, akik – a hiva­ta­los román állás­pont sze­rint – nem ott nyugszanak.

For­rás: MTI / vad​haj​ta​sok​.hu