Hírek Magyarországi hírek Elő­ze­tes egyez­ség szü­le­tett az EP és az uni­ós tanács között a jog­ál­la­mi­ság­ról, Var­ga Judit is megszólalt

Elő­ze­tes egyez­ség szü­le­tett az EP és az uni­ós tanács között a jog­ál­la­mi­ság­ról, Var­ga Judit is megszólalt

Gya­kor­la­ti­lag az euró­pai köz­egész­ség­ügyi hely­zet kárá­ra kez­dő­dik ideg­harc a tag­ál­la­mok és az EU-intéz­mé­nyek között, miu­tán az EP és az uni­ós tanács elő­ze­tes, a jog­ál­la­mi­sá­gi fel­té­tel­rend­szert az uni­ós kifi­ze­té­sek­hez bebe­to­no­zó javas­la­tot foga­dott el csü­tör­tö­kön. Magyar­or­szág és Len­gyel­or­szág sze­rint jog­sze­rűt­len, ahogy újra akar­ják nyit­ni az ország­ve­ze­tők nyá­ri meg­ál­la­po­dá­sát. Az EP szó­ban for­gó tár­gya­ló­de­le­gá­ci­ó­já­nak egyet­len magyar tag­ja a momen­tu­mos Cseh Kata­lin volt. Var­ga Judit igaz­ság­ügyi minisz­ter csü­tör­tö­kön sokad­szor­ra nyo­ma­té­ko­sí­tot­ta: elfo­gad­ha­tat­lan, hogy a magyar ellen­zé­ki EP-kép­vi­se­lők Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi érde­kei ellen dol­goz­nak Brüsszelben.

Az uni­ós par­la­ment és az EU Taná­csá­nak német elnök­sé­ge ma kora dél­után elő­ze­tes egyez­ség­re ütöt­te rá a pecsé­tet az uni­ós költ­ség­ve­tés­hez és men­tő­alap­hoz csa­to­lan­dó fel­té­tel­rend­szer­ről. Micha­el Roth uni­ós ügye­kért fele­lős német szo­ci­ál­de­mok­ra­ta állam­tit­kár a Twit­te­ren szá­molt be róla, hogy a meg­ál­la­po­dás értel­mé­ben ezen­túl a jog­ál­la­mi­sá­gi fel­té­te­lek­hez lehet köt­ni az uni­ós pénzeket.

Ennél jóval össze­tet­tebb a hely­zet: nyá­ron az uni­ós tag­or­szá­gok állam- és kor­mány­fői mara­to­ni ülé­sü­kön egy álta­lá­nos költ­ség­ve­té­si kon­di­ci­o­na­li­tás kiala­kí­tá­sá­ról egyez­tek meg, ami a magyar és a len­gyel érde­kek­nek meg­fe­le­lő­en nem tar­tal­ma­zott egy­ér­tel­mű jog­ál­la­mi­sá­gi fogal­mat. Az elmúlt hóna­pok­ban pedig

a buda­pes­ti és a var­sói kor­mány ber­ke­i­ből is tudat­ták, hogy nem rati­fi­kál­nak olyan alkut, amely – az uni­ós szer­ző­dé­sek­kel ellen­té­tes módon – meg­te­rem­ti egy újabb jog­ál­la­mi­sá­gi mecha­niz­mus lehe­tő­sé­gét a már léte­ző hetes cik­kely sze­rin­ti eljá­rás mellé.

A tanács­ban a jog­ál­la­mi­sá­gi ren­de­let zöld jel­zé­sé­hez elég a minő­sí­tett több­ség, de a keret­költ­ség­ve­tés és a men­tő­alap elfo­ga­dá­sá­hoz már egy­han­gú dön­tés szükséges.

A két ügy össze­kap­cso­ló­dá­sa tehát elke­rül­he­tet­len, így a jog­ál­la­mi­sá­gi vita elhú­zó­dá­sa egy­út­tal azt is jelen­ti, hogy az euró­pai gaz­da­sá­gok meg­men­té­sé­hez hasz­ná­la­tos kifi­ze­té­sek folyó­sí­tá­sa jócs­kán csúsz­hat majd.

Az uni­ós par­la­ment és a német EU-elnök­ség közöt­ti csü­tör­tö­ki alku­ra egyéb­ként még a tag­ál­la­mo­kat tömö­rí­tő tanács­nak, illet­ve magá­nak az EP-nek is rá kell bólintania.

Mi lerak­tuk a kár­tyá­in­kat az asztalra

Var­ga Judit igaz­ság­ügyi minisz­ter a Face­boo­kon rea­gált a rész­al­ku híré­re. Mint írta,

„ide­je len­ne, hogy az Euró­pai Par­la­ment a prob­lé­ma helyett a meg­ol­dás részé­vé vál­jon, és ne veszé­lyez­tes­se az uni­ós költ­ség­ve­tés elfo­ga­dá­sát. Enél­kül az EU nem tud segít­sé­get nyúj­ta­ni azok­nak a tag­ál­la­mok­nak, ame­lyek erre leg­in­kább rászorulnak.”

Bur­kol­tan kitért arra is, hogy az EP jog­ál­la­mi­sá­gi fel­té­tel­rend­szer­ről tár­gya­ló dele­gá­ci­ó­já­nak egyik tag­ja épp a momen­tu­mos Cseh Kata­lin volt. Var­ga Judit szerint

elfo­gad­ha­tat­lan, hogy a magyar ellen­zé­ki EP-kép­vi­se­lők Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi érde­kei ellen dol­goz­nak Brüsszelben.

Az igaz­ság­ügyi minisz­ter azt írta, hogy az uni­ós költ­ség­ve­tés egyet­len ele­mé­ről sin­csen meg­ál­la­po­dás addig, amíg az összes ele­mé­ről meg nem álla­pod­tak. Magyar­or­szág letet­te az asz­tal­ra a saját javas­la­tát, ami való­di költ­ség­ve­té­si ellen­őr­zé­si mecha­niz­must hoz­na lét­re, nem pedig ideo­ló­gi­ai zsa­ro­lá­si eszközt.

Magyar­or­szág állás­pont­ja sze­rint az Euró­pai Par­la­ment­nek a jár­vánnyal és nem poli­ti­kai, ideo­ló­gi­ai viták­kal kel­le­ne foglalkoznia

Pár hónap alatt elítél­he­tő a vét­kes tagállam

A bal­li­be­rá­lis több­sé­gű Euró­pai Par­la­ment, vala­mint a német EU-elnök­ség részé­ről is mél­tat­ták az elő­ze­tes egyez­sé­get, ugyanis

az uni­ós intéz­mé­nyek­nek ez idá­ig nem sike­rült ilyen messzi­re jut­ni­uk a kifi­ze­té­sek­hez csa­to­lan­dó fel­té­tel­rend­szer ügyé­ben. Az Euró­pai Bizott­ság elő­ször 2018-ban tett javas­la­tot jog­ál­la­mi­sá­gi jel­le­gű kon­di­ci­o­na­li­tás­ra, ám az nem tudott áttö­rést elérni.

„Ki adott vol­na esélyt nekünk épp most?” – kér­dez­te csü­tör­tö­ki online saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján Pet­ri Sar­va­maa finn euró­pai par­la­men­ti jelen­tés­te­vő, aki nem mel­les­leg a magyar kor­mány egyik han­gos kri­ti­ku­sa a néppártban.

Noha e sorok írá­sa­kor nem hoz­ták nyil­vá­nos­ság­ra az alku szö­ve­gét, annyit tud­ni lehet, hogy a vázolt rend­szer­ben a jog­ál­la­mi­ság sérel­mé­nek egye­di ese­te­it, illet­ve a rend­szer­szin­tű vissza­élé­se­ket is vizs­gál­nák. Utób­bi szin­tén az EP nyo­má­sá­ra került bele a szövegbe.

A német EU-elnök­ség ugyan­ak­kor bele­csem­pész­te a tag­ál­la­mi vész­fék lehe­tő­sé­gét: ekkor a kifi­ze­té­sek poten­ci­á­lis fel­füg­gesz­té­sé­nek az ügyét az állam- és kor­mány­fő­ket tömö­rí­tő Euró­pai Tanács elé lehet vinni.

Maga a befa­gyasz­tás­ról szó­ló dön­tés egyéb­ként viszony­lag gyors lehet: a folya­mat az Euró­pai Bizott­ság jog­sér­té­sek­ről szó­ló meg­ál­la­pí­tá­sá­val indul­na, amely alap­ján az ille­té­kes minisz­te­re­ket tömö­rí­tő tanács minő­sí­tett több­ség­gel egy hóna­pon belül sza­vaz­na. Rend­kí­vü­li hely­ze­tek­ben utób­bi három hóna­pos idő­tar­tam­ra hosszab­bít­ha­tó. Az Euró­pai Par­la­ment pedig mind­amel­lett, hogy segí­tett a jog­ál­la­mi­sá­gi ren­de­let kidol­go­zá­sá­ban, papí­ron később már annak konk­rét alkal­ma­zá­sá­ban nem bír­na sze­rep­pel. A jelen­tés­te­vők összes­sé­gé­ben 7 – 8 hónap­ra tet­ték azt az időt, ami alatt fel lehet­ne lép­ni a jog­sér­tő tag­ál­lam ellen.

For­rás: Magyar Nemzet