Hírek Magyarországi hírek Elkészült az M4-es autópálya legkeletibb szakasza

Elkészült az M4-es autópálya legkeletibb szakasza

Az új gyorsforgalmi révén négy sávon lehet elérni Szolnokot, Debrecent és Nagyváradot

Harminc kilométernyi autópályával és egy közúti határátkelővel megnyílt az M4-es gyorsforgalmi út legkeletibb szakasza. A magyar és a román kormány megegyezett, hogy előkészítik a Szatmárnémeti–Csenger gyorsforgalmi határátkelő építését is.

Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében. A Nagykereki–Bors II. autópálya-határátkelőhely a magyarországi M4-es autópályát köti össze a romániai A3-as autópálya öt kilométeres, Nagyváradra vezető szakaszával. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint kijelentette, Magyarország földrajzi helyzete meghatározza a szomszédokkal való kölcsönhatásokat is. Úgy vélte, a szomszédkapcsolatok minősége az összeköttetéseken is múlik. Míg

Nyugat-Európában két-három kilométerenként, Közép-Európában csak 35-40 kilométerenként vannak határátkelőhelyek – hívta fel a figyelmet. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több átkelőhely legyen.

A magyar–román határon a mostani a 12. közúti átkelőhely, melynek megnyitása 41-ről 37 kilométerre csökkenti az átkelőhelyek közötti átlagos távolságot. Az új átkelőhelynek köszönhetően gyorsforgalmi kapcsolat jön létre Nagyvárad és Debrecen, sőt Nagyvárad és Budapest között.

A tárcavezető megemlítette, a Csanádpalota–Nagylak II autópálya-határátkelőhely megnyitása után öt évet kellett várni a második gyorsforgalmi összeköttetésre. A tervek szerint négy év múlva, 2024-ben megnyithatják a harmadikat is Csenger és Szatmárnémeti között. Lucian Bode Románia közlekedésért, infrastruktúráért és kommunikációért felelős minisztere kijelentette, a román kormány augusztus 24-én fogadta el a kabinet azt a memorandumot, amely lehetővé teszi a kormányközi megegyezést a Szatmárnémeti-Csenger gyorsforgalmi út megépítéséhez. A román tárcavezető is 2024-re ígérte a két ország közötti harmadik autópálya-határátkelő megnyitását.

A határátkelőhelyhez magyar oldalon 26 és fél kilométeres most átadott pályaszakasz vezet, melyen húsz új hidat, Gáborjánnál és Nagykerekinél egy-egy csomópontot, pihenőt, tengelysúly mérő állomást, közel két és fél kilométer madárvédő falat, 540 méter zajvédő falat is építettek. Román oldalon egyelőre 5,3 kilométer autópálya épült meg, amely a Nagyvárad – Szatmárnémeti országútba csatlakozik be Bihar település mellett, amely Nagyváraddal szomszédos település.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában az unió kohéziós alapjából 265 millió eurót (jelen értékén mintegy 95 milliárd forint) fordíthatott Magyarország az M4-esnek az országhatárig vezető szakaszára.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, Lucian Nicolae Bode román közlekedésért felelős miniszter és Bogdan Lucian Aurescu román külügyminiszter átadja az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszát (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A 29 és fél kilométeres szakasz két ütemben, összesen nettó 98,2 milliárd forintért jött létre. A szakasz jelentőségét nem csupán az adja, hogy az M4-es később kiépülő szakaszaival teljessé válik a gyorsforgalmi út a román határig, amely az egyik legforgalmasabb útvonal a Nyugat-Európából a Balkán felé vezető útvonalon. Emellett az M35-ös autópálya korábban átadott szakaszaival együtt gyorsforgalmi kapcsolat létesült az M3-as és a román határ között.

Az M4-es autópálya több, jelentős szakaszát is átadták a forgalomnak ebben az évben, illetve további szakaszok is épülnek, vagy előkészületek zajlanak. A Szolnok megyeszékhelyet elkerülő Abony–Törökszentmiklós pályán több jelentős híd épül, például a Zagyván és a Tiszán.

Július végén átadták a gyorsforgalmi út Cegléd és Abony közötti részét. A 17,6 kilométeres szakasz Szolnok közelébe juttatja a gépjárműforgalmat egybefüggő négysávos úton. Ugyancsak ebben az évben, februárban nyílt meg a főváros közeli Üllő és Albertirsa közötti 30 kilométeres szakasz, tehermentesítve Monor, Monorierdő és Pilis településeket, illetve távolabbra helyezve a forgalmat Albertirsától.

Forrás: Magyar Nemzet / Jámbor Gyula