Hírek Elszakított területi hirek Elhunyt Nagy Atti­la erdé­lyi film- és drámatörténész

Elhunyt Nagy Atti­la erdé­lyi film- és drámatörténész

Elhunyt 66 éves korá­ban Nagy Atti­la erdé­lyi film- és drá­ma­tör­té­nész, szín­há­zi ren­de­ző, Shakes­peare-kuta­tó, egye­te­mi tanár, a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia (MMA) ren­des tag­ja – tudat­ta a köz­tes­tü­let szerdán.

A tájé­koz­ta­tás sze­rint Nagy Atti­lát ked­den érte a halál. A nem­zet­kö­zi hírű Shakes­peare-kuta­tót, aki az erdé­lyi szín­há­zi hagyo­mány­őr­zés­ben is fon­tos sze­re­pet vál­lalt, a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia saját halott­já­nak tekin­ti. Nagy Atti­lát utol­só útjá­ra sze­ret­tei csü­tör­tö­kön kísé­rik a sep­si­szent­ki­rá­lyi uni­tá­ri­us temetőben.

Nagy Atti­la közép­is­ko­lai tanul­má­nya­it 1974-ben végez­te a Szé­kely Mikó Kol­lé­gi­um­ban, majd 1982-ben a bras­sói műegye­te­men szer­zett gépész­mér­nö­ki dip­lo­mát. 1982 és 1990 között a sep­si­szent­györ­gyi Mikes Kele­men Líce­um mér­nök-taná­ra, a hely­be­li Népi Művé­sze­ti Szak­is­ko­lá­ban szí­né­szi, majd ren­de­zői dip­lo­mát kapott.

1990-től a Népi Alko­tá­sok Házá­nak szín­há­zi refe­ren­se, a Con­cor­dia Szín­ját­szó Tár­sa­ság veze­tő­je, 1991-től a Romá­ni­ai Magyar Nem­hi­va­tá­sos Szín­ját­szók Egye­sü­le­te – a Jádzó Tár­sa­ság – elnö­ke volt. Elnö­ki tisz­té­ről 1993-ban azért mon­dott le, hogy a Shakes­peare-kul­túr­köz­pont­nak szen­tel­hes­se magát.

Érdek­lő­dé­se köz­pont­já­ban a két évszá­za­dos erdé­lyi magyar Shakes­peare-kul­tusz tör­té­ne­te állt. Öt Shakes­peare-drá­mát ren­de­zett műked­ve­lők­kel Sep­si­szent­györ­gyön és Bras­só­ban. 1992-ben kez­de­mé­nye­zé­sé­re léte­sült a Nem­zet­kö­zi Shakes­peare Ala­pít­vány és Shakes­peare Ház Árkoson

1992-ben két alka­lom­mal az erdé­lyi Shakes­peare-kul­tusz­ról adott elő a Bir­min­gha­mi Egye­te­men. 1993-ban részt vett az ang­li­ai cambridge‑i két­he­tes Shakes­peare-sze­mi­ná­ri­u­mon, ahol a Shakes­peare-drá­mák gaz­dag magyar és román for­dí­tás­tör­té­ne­té­ről beszélt. Ugyan­ab­ban az évben tisz­te­let­be­li tag­jai közé válasz­tot­ta a Deu­tsche Shakes­peare Gesellschaft.

Nagy Atti­la 1992-ben hoz­ta lét­re a Shakes­peare-ala­pít­ványt The Shakes­peare King­dom Hou­se néven, mely első­sor­ban mint doku­men­tá­ci­ós köz­pont műkö­dik, de ahol orszá­gos és nem­zet­kö­zi Shakes­peare-talál­ko­zó­kat, vala­mint álta­lá­nos művelt­ség­fej­lesz­tő ver­se­nye­ket, vetél­ke­dő­ket is szer­vez­nek. Az ala­pít­vány az Inter­na­ti­o­nal Shakes­peare Asso­ci­a­ti­on tel­jes jogú tagja.

Nagy Atti­la 1970 és 1977 között 17 szín­da­ra­bot ren­de­zett, melyek­ben sze­re­pelt is. 1972-ben készí­tet­te el első rövid­film­jét a Szé­kely Mikó Kol­lé­gi­um­ban Juhász Gyu­la Milyen volt sző­ke­sé­ge című ver­se alapján.

Angol doku­men­tu­mok alap­ján kidol­goz­ta az 1599-ben épült lon­do­ni Globe Szín­ház három­szé­ki fel­épí­té­sé­nek ter­vét. 1998-ban dok­to­rált egye­te­mes film- és szín­ház­tör­té­net­ből a buka­res­ti Szín­ház- és Film­mű­vé­sze­ti Egyetemen.

Nagy Atti­la az utób­bi húsz esz­ten­dő­ben több hazai és magyar­or­szá­gi egye­te­men (Sep­si­szent­györgy, Buka­rest, Kolozs­vár, Maros­vá­sár­hely, Káro­li Gás­pár Refor­má­tus Egye­tem, Eöt­vös Loránd Tudo­mány­egye­tem) tar­tott Shakes­peare-műve­i­vel, az élet­mű magyar­or­szá­gi, romá­ni­ai és nem­zet­kö­zi fogad­ta­tás- és hono­sí­tás­tör­té­ne­té­vel kap­cso­la­tos előadásokat.

Sok­ré­tű tevé­keny­sé­ge része­ként 2010 júni­u­sá­ban indí­tot­ta a film­mű­vé­szet iránt érdek­lő­dők szá­má­ra a több évre ter­ve­zett Mozi­va­rázs című film­tech­ni­kai, film­el­mé­le­ti és film­tör­té­ne­ti tár­gyú elő­adás­so­ro­za­tát, amely­re két­he­ten­te, a Bab­es-Bolyai Tudo­mány­egye­tem új, sep­si­szent­györ­gyi épü­le­té­ben került sor.

Mun­kás­sá­gá­ért 1997-ben Szent­györ­gyi Ist­ván-díj­jal tün­tet­te ki az Erdé­lyi Magyar Köz­mű­ve­lő­dé­si Egye­sü­let (EMKE) az „erdé­lyi szín­há­zi hagyo­mány­őr­zés­ben kifej­tett tevé­keny­sé­gé­ért és a Shakes­peare-köz­pont lét­re­ho­zá­sá­ért”. Nagy Atti­la 2011-től az MMA ren­des tag­ja volt.

For­rás: Magyar Hírlap