Hírek Elszakított területi hirek Elhunyt Ben­kő Samu erdé­lyi művelődéstörténész

Elhunyt Ben­kő Samu erdé­lyi művelődéstörténész

 Éle­té­nek 94. évé­ben ked­den Buda­pes­ten elhunyt Ben­kő Samu Szé­che­nyi-díjas műve­lő­dés­tör­té­nész, a Magyar Tudo­má­nyos Aka­dé­mia kül­ső tag­ja, a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia tag­ja, az Erdé­lyi Múze­um-Egye­sü­let (EME) egy­ko­ri elnö­ke, a Bolyai-kuta­tás kiemel­ke­dő alak­ja – közöl­te szer­dán az EME.

Benkő Samu
Ben­kő Samu (Fotó: mma​.hu)

   Ben­kő Samu a Román Aka­dé­mia kolozs­vá­ri Tör­té­ne­ti Inté­ze­té­nek kuta­tó­ja, a Korunk folyó­irat szer­kesz­tő­je volt. A 18 – 19. szá­za­di erdé­lyi magyar műve­lő­dés­tör­té­net kuta­tó­ja­ként, Kemény Zsig­mond Nap­ló­já­nak köz­re­adá­sá­val, a Kri­ter­ion Könyv­ki­adó Téka soro­za­tá­nak szer­kesz­té­sé­vel fon­tos köz­mű­ve­lő­dé­si fel­ada­to­kat látott el. Szin­tén jelen­tős sze­re­pe volt Bolyai János kéz­ira­tos hagya­té­ká­nak feldolgozásában.

   Ben­kő Samu a kom­mu­nis­ta rend­szer romá­ni­ai buká­sa után jelen­tős sze­re­pet vál­lalt az erdé­lyi magyar tudo­má­nyos aka­dé­mia sze­re­pét betöl­tő Erdé­lyi Múze­um-Egye­sü­let újra­szer­ve­zé­sé­ben és újra­in­dí­tá­sá­ban, mely­nek elő­ször alel­nö­ke, majd 1994 és 2002 között, két cik­lu­son át, elnö­ke volt.

   „Élet­mű­vét meg­ha­tá­roz­ta a szü­lő­föld irán­ti hűség: szo­ciog­rá­fi­ai mun­kái, jeles sze­mé­lyek­kel készí­tett inter­júi, szer­kesz­tett köte­tei, elmé­le­ti és gya­kor­la­ti tevé­keny­sé­ge szű­kebb pát­ri­á­ja, Erdély irán­ti föl­tét­len ragasz­ko­dá­sát fejez­ték ki, és mutat­nak irányt a ma embe­re szá­má­ra is” – mél­tat­ta az EME.

   Szak­mai tevé­keny­sé­gét, mun­kás­sá­gát szá­mos ran­gos díj­jal és kitün­te­tés­sel jutal­maz­ták Romá­ni­á­ban és Magyar­or­szá­gon is. Meg­kap­ta töb­bek között a Román Író­szö­vet­ség Díját, a Nic­o­lae Bal­ces­cu-díjat, a Magyar Köz­tár­sa­sá­gi Érdem­rend közép­ke­reszt­jét, a Nagy Imre-emlék­pla­ket­tet, a Déry Tibor-jutal­mat, a Szé­che­nyi-díjat, a Kemény Zsig­mond-díjat, a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia arany­ér­mét, a Beth­len Gábor-díjat és az Arany János-életműdíjat.

   „Mun­kás­sá­gá­val, szak­mai presz­tí­zsé­vel jelen­tő­sen hoz­zá­já­rult az erdé­lyi magyar tudo­mány fej­lesz­té­sé­hez. Élet­mű­ve az erdé­lyi és egye­te­mes magyar tudo­má­nyos­ság mara­dan­dó érté­ke” – mél­tat­ták mun­kás­sá­gát az Arany János-díj átadá­sa­kor. Ezt a díjat a magyar, főként erdé­lyi szár­ma­zá­sú humán értel­mi­ség sze­re­pé­nek és tel­je­sít­mé­nyé­nek fel­tá­rá­sá­ért, vala­mint több évti­ze­den át vég­zett, kiemel­ke­dő kuta­tó­mun­ká­já­ért kapta.

   Ben­kő Samut Kolozs­vá­ron, a Házson­gár­di teme­tő­ben helye­zik vég­ső nyu­ga­lom­ra – közöl­te az MTI-vel a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia, amely saját halott­já­nak tekin­ti a tudóst.

For­rás: erdely​.ma