Elhunyt Ben­kő László

77 éves korá­ban, hosszas beteg­ség után meg­halt az Omega ala­pí­tó­ja. Ben­kő Lász­ló halá­lá­nak hírét az Omega közölte.

„Az Omega tavaly a Sport­aré­ná­ban adott leg­utóbb kon­cer­tet, ezek sze­rint utol­já­ra. Hete­ken belül meg­je­le­nik az új Omega-lemez, a Tes­ta­men­tum, és talán Laci vár­ta ezt a leg­job­ban. Jó ide­je már csak mi ket­ten vol­tunk az együt­tes­ben az ala­pí­tók közül, utol­só mohi­ká­nok­nak érez­tük magun­kat. Bor­zasz­tó lesz nélküle”

– fogal­ma­zott Kóbor János, az Omega énekese.

Ben­kő Lász­ló 1962-ben ala­pí­tó tag­ja volt az Ome­gá­nak, amely min­den idők egyik leg­si­ke­re­sebb magyar rock­ze­ne­ka­ra. Az együt­tes mind a tizen­hét stú­dió­le­me­zén ját­szott, világ­szer­te több mint 50 mil­lió albu­mot adott el. A bil­len­tyűs az MTI-nek koráb­ban elmond­ta: a rock­ze­ne műfa­ja az Ome­gá­val együtt, a hat­va­nas évek ele­jén indult, ezért sze­ren­csé­sek. „A Beat­les, a Sto­nes is 1962-ben kezd­te, amit ők jelen­tet­tek a világ­nak, azt jelen­tet­tük mi a volt szo­ci­a­lis­ta blokkban”.

Szom­bat­he­lyen szü­le­tett, de tanul­má­nya­it már a fővá­ros­ban kezd­te el. Hét évig tanult zon­go­ráz­ni, emel­lett fuvo­láz­ni, trom­bi­tál­ni és ütő­hang­sze­ren ját­sza­ni. Közép­is­ko­lás korá­ban a Pró­fé­ta együt­tes­ben ját­szott, ez később egye­sült egy másik gim­ná­zi­u­mi zene­kar­ral, amely­ben Kóbor János éne­kelt, így let­tek a későb­bi Omega ala­pí­tó tag­jai. Ezen a néven elő­ször 1962. szep­tem­ber 23-án lépett fel az együt­tes a Műegye­tem vár­be­li kol­lé­gi­u­má­ban, akkor már Ben­kő és Kóbor is műegye­te­mis­ta volt. Később mind­ket­ten ledip­lo­máz­tak, Ben­kő köz­le­ke­dé­si mér­nök lett.

Kez­det­ben angol­szász slá­ge­re­ket ját­szot­tak, első kis­le­me­ze­i­ken is ezek jelen­tek meg 1966-ban – a dolog akkor for­dult komoly­ra, ami­kor már az Egye­te­mi Szín­pa­don is fel­lép­het­tek. Ben­kő Lász­ló ebben az idő­ben gyak­ran éne­kelt is, a kül­föl­di szá­mok mel­lett pél­dá­ul a Rózsa­fák című slágert.

Az Omega első „arany­csa­pa­ta” 1967 – 68-ra ala­kult ki, Kóbor és Ben­kő mel­lett a gitá­ros Mol­nár György, a basszus­gi­tá­ros Mihály Tamás és a dobos Laux József mel­lett leg­ké­sőbb Pres­ser Gábor bil­len­tyűs csat­la­ko­zott, aki inven­ci­ó­zus szer­ző­nek bizo­nyult, ekkor szü­let­tek az első nagy slá­ge­rek: a Trom­bi­tás Fré­di, a Régi csi­bé­szek. Pres­ser belé­pé­se után Ben­kő sze­rep­kö­re kis­sé vál­to­zott: furu­lyán és trom­bi­tán ját­szott, időn­ként zongorázott.

Az együt­test 1968-ban meg­hív­ták Ang­li­á­ba, ahol az Omega Red Star (így hir­det­ték őket) a kon­cer­tek mel­lett elké­szí­tet­te első albu­mát. Ezt köve­tő­en a Hang­le­mez­gyár­ban is fel­ve­het­ték az első önál­ló magyar könnyű­ze­nei nagy­le­mezt. Az Omega nem­zet­kö­zi pálya­fu­tá­sa a hazai hiva­ta­lok aka­dé­kos­ko­dá­sai miatt akkor nem indul­ha­tott el, de itt­hon az Illés­sel vete­ked­ve már a leg­nép­sze­rűbb beat­együt­tes­nek szá­mí­tot­tak. E kor­szak csúcs­pont­ja az 1969-ben meg­je­lent 10000 lépés című album, olyan slá­ge­rek­kel, mint a Pet­ró­le­um­lám­pa vagy a Gyöngy­ha­jú lány. Utób­bi a toki­ói Yama­ha-fesz­ti­vá­lon külön­dí­jat kapott, és azóta szám­ta­lan kül­föl­di fel­dol­go­zá­sa készült.

A har­ma­dik, Éjsza­kai ország­út című nagy­le­mez után, 1971 tava­szán Pres­ser és Laux várat­la­nul kilé­pett, hogy lét­re­hoz­za az első magyar superg­ro­u­pot, az LGT‑t. A dobok mögé Deb­rec­ze­ni Ferenc ült, és az Ome­gá­nak új ala­po­kon, szí­vós mun­ká­val sike­rült meg­újul­nia, a vesz­te­sé­get Hűt­len bará­tok cím­mel éne­kel­ték meg. Ben­kő Lász­ló Pres­ser távo­zá­sa óta kizá­ró­lag bil­len­tyűs hang­sze­re­ken ját­szik, bele­ért­ve a szin­te­ti­zá­tort, ame­lyet 1973-ban az Omega hasz­nált elő­ször Magyarországon.

1973-ban lemez­szer­ző­dést kötöt­tek a nyu­gat­né­met Bel­lap­hon cég­gel, albu­ma­ik (Idő­rab­ló, Csil­la­gok útján, Gam­ma­po­lis) és a kon­cer­tek révén egész Euró­pá­ban, főleg a német nyelv­te­rü­le­ten nép­sze­rű­ek lettek.

Ben­kő Lász­ló 1982 óta szó­ló­le­me­ze­ket is készí­tett (Lexi­kon I., II., Ika­rosz, Űrope­ra, Omeg­amix, Imp­r­es­sio, Másik világ), és tévé­so­ro­za­tok, játék­fil­mek, balet­tek, szín­pa­di művek zené­jét írta, emel­lett 1992 és 1998 között a Hun­ga­ro­ton Gong Kft. lemez­ki­adó igaz­ga­tó­ja volt. 2002-ben meg­ala­pí­tot­ta az inst­ru­men­tá­lis szin­te­ti­zá­tor­ze­nét ját­szó B‑Project együt­test, rend­sze­res fel­lé­pő­je volt a bil­len­tyű­sök éjsza­ká­ja című ren­dez­vény­nek, a szom­bat­he­lyi szín­ház zenei veze­tő­je volt. Az elmúlt rend­szer­ben ő har­col­ta ki, hogy az Ome­gá­val tur­néz­has­son a „meg­tűrt” kate­gó­ri­á­ba sorolt Hobo vagy Nagy Feró a Beat­ri­cé­vel, 2013-ban lét­re­hoz­ták az Omega Ala­pít­ványt, amely­nek egyik cél­ja a követ­ke­ző zenész­ge­ne­rá­ció segítése.

2012-ben Lions-díjat vehe­tett át jószol­gá­la­ti mun­ká­já­ért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2011-ben Pro Urbe Buda­pest díjat, 2013-ban Kos­suth-díjat kapott meg­oszt­va az Omega együt­tes tagjaival.

For­rás: MTI / Mohai Balázs