Hírek Sport hirek Elhunyt a Sző­ke Szikla

Elhunyt a Sző­ke Szikla

Nyolc­van­egy éves korá­ban hét­főn elhunyt Mészöly Kál­mán válo­ga­tott lab­da­rú­gó, edző, aki játé­kos­ként 61-szer ölt­het­te magá­ra a címe­res mezt, szö­vet­sé­gi kapi­tány­ként pedig 1982-ben kive­zet­te a válo­ga­tot­tat a világ­baj­nok­ság­ra.

Az MTVA Saj­tó­adat­bank­já­nak port­ré­ja:

1941. júli­us 16-án Buda­pes­ten szü­le­tett. Már tizen­egy éve­sen a III. Kerü­le­ti TTVE csa­pa­tá­ban rúg­ta a lab­dát, 1959-ben iga­zol­ta le a Vasas SC. Az angyal­föl­di klub­hoz vissza­vo­nu­lá­sá­ig, 1972-ig hű maradt, a csa­pat meg­ha­tá­ro­zó tag­ja­ként 279 baj­no­ki mér­kő­zé­sen lépett pályá­ra. Min­den idők egyik leg­jobb magyar közép­hát­véd­je 32 gólt szer­zett, reme­kül fejelt, és álta­lá­ban ő rúg­ta a bün­te­tő­ket is. A Vasas­sal négy baj­no­ki cím mel­lett (1961, 1962, 1965, 1966), három Közép-Euró­pai Kupát (1962, 1965, 1970) nyert, 1962-ben ide­ha­za az év lab­da­rú­gó­já­vá válasz­tot­ták.
    
1961-ben lett a válo­ga­tott tag­ja, és 1971-ig 61-szer húz­hat­ta magá­ra a címe­res mezt, a Vasas játé­ko­sai közül ezzel máig ő a csúcs­tar­tó. A nem­ze­ti tizen­egy­ben hat gólt szer­zett, ebből négyet bün­te­tő­ből, s három­szor volt Euró­pa-válo­ga­tott. A Sző­ke Szik­la bece­név­re hall­ga­tó védő két világ­baj­nok­sá­gon vett részt, a válo­ga­tott 1962-ben Chi­lé­ben és 1966-ban Ang­li­á­ban is a negyed­dön­tő­ig jutott.
    
Ang­li­á­ban a cso­port­mér­kő­zé­sek során világ­szen­zá­ci­ót kelt­ve 3 – 1‑re legyőz­ték a két­sze­res világ­baj­nok Bra­zí­li­át. A har­ma­dik gólt Mészöly vág­ta be tizen­egyes­ből (a rádió­ri­por­ter Sze­pe­si György sze­rint a lövés előtt a csa­pat­ból sen­ki sem mert oda­néz­ni), s a mér­kő­zést kiug­rott vál­la miatt fel­kö­tött kar­ral játsz­va fejez­te be.
    
1964-ben részt vett a fut­ball tör­té­ne­té­nek máso­dik Euró­pa-baj­nok­sá­gán (hiva­ta­lo­san Euró­pai Nem­ze­tek Kupá­ja) Spa­nyol­or­szág­ban, ahol a bronz­mér­kő­zé­sen 3 – 1‑re ver­ték Dáni­át. 1969-ben ő is ott volt Mar­seille-ben, a cseh­szlo­vá­kok ellen 4 – 1‑re elvesz­tett pót­se­lej­te­zőn, ami után a válo­ga­tott első alka­lom­mal nem jutott ki a selej­te­ző­ből a világ­baj­nok­ság­ra. A „magyar fut­ball Mohá­csa” után hang­zot­tak el Mészöly szá­já­ból a kese­rű sza­vak: „a mi időnk lejárt…” Később azt mond­ta: úgy értet­te, hogy vál­toz­tat­ni kell a szem­lé­le­ten, az MLSZ veze­té­sén, de a sport­ve­ze­tés szó sze­rint értet­te és a har­min­con felü­li játé­ko­so­kat „öreg­nek” minő­sí­tet­te.
    
Vissza­vo­nu­lá­sa után, 1972-től a másod­osz­tá­lyú Ganz-Mávag SE, majd a Buda­fo­ki MTE veze­tő­edző­je lett, 1974-ben meg­sze­rez­te a lab­da­rú­gó-szak­edzői dip­lo­mát, 1982-ben pedig mes­ter­edző lett. 1976-tól Békés­csa­bán dol­go­zott, 1978 – 80 között és 1983 – 84-ben a Vasas SC veze­tő­edző­je volt, a csa­pat­tal 1980-ban bronz­ér­met szer­zett a baj­nok­ság­ban. 1985-ben a török válo­ga­tott szö­vet­sé­gi kapi­tá­nya, 1985 – 86-ban a Fener­bah­ce, 1986-ban az Altay Izmir veze­tő­edző­je volt.
    
1988-ban, ami­kor a Zala­eger­sze­gi TE szak­ta­nács­adó­ja­ként dol­go­zott, egy baj­no­ki talál­ko­zó után bun­da­gya­nú miatt fél évre eltil­tot­ták a lab­da­rú­gás­tól. Ezután egy idé­nyen át ismét a Vasas veze­tő­edző­je volt. Az 1991 – 92-es idény­ben a sza­úd-ará­bi­ai al-Itti­hád, 1993 – 94-ben ismét a Vasas csa­pa­tá­nál edzős­kö­dött.
    
Szö­vet­sé­gi kapi­tány­ként össze­sen 61 mér­kő­zé­sen ült a kis­pa­don. Elő­ször 1980 – 1983 között, ami­kor a nem­ze­ti csa­pat irá­nyí­tá­sá­val első helyen jutott ki az 1982-es spa­nyol­or­szá­gi világ­baj­nok­ság­ra, pedig a cso­port­ban olyan erős rivá­li­sok sze­re­pel­tek, mint Ang­lia és Romá­nia. A válo­ga­tott a vb‑n első mér­kő­zé­sén 10 – 1 győ­zött Sal­va­dor ellen, máig ez a világ­baj­nok­sá­gok tör­té­ne­té­nek leg­na­gyobb ará­nyú sike­re a Magyar­or­szág – Dél-Korea 1954-es 9 – 0‑s dia­dal­lal együtt, és az egyet­len, ami­kor két­szám­je­gyű ered­mény szü­le­tett.
    
Ezután azon­ban vere­ség követ­ke­zett Argen­tí­ná­tól és dön­tet­len Bel­gi­um­mal szem­ben, s a magya­rok szá­má­ra véget ért a tor­na. Mészöly Kál­mán másod­szor 1990 – 91-ben lett szö­vet­sé­gi kapi­tány, 18 mér­kő­zé­sen át vezet­te a nem­ze­ti csa­pa­tot, de a svéd­or­szá­gi Euró­pa-baj­nok­ság­ra nem sike­rült kijut­ni. 1994-ben har­ma­dik alka­lom­mal is elvál­lal­ta a kapi­tá­nyi posz­tot, de miu­tán az ang­li­ai Eb-re nem jutott ki a csa­pat, 1996-ban lemon­dott.
    
1998-tól a Magyar Hiva­tá­sos Lab­da­rú­gó Liga tár­sa­dal­mi elnö­ke, majd szak­mai igaz­ga­tó­ja, 2007-ig a Magyar Lab­da­rú­gó Szö­vet­ség (MLSZ) elnö­ki tanács­adó­ja volt, 2011-ben klub­ta­nács­adó­ként vissza­tért a Vasas­hoz. Szak­ta­nács­adó­ként sze­re­pet vál­lalt a 2012-es Eb meg­ren­de­zé­sé­ért foly­ta­tott kam­pány­ban.
    
Mészöly Kál­mánt 2011-ben a Magyar Köz­tár­sa­sá­gi Érdem­rend tisz­ti­ke­reszt­jé­vel tün­tet­ték ki, ugyan­ab­ban az évben Pro Urbe díjat kapott. 2013-ban a Vasas élet­mű­dí­jat ado­má­nyo­zott neki, 2016-ban Csík Ferenc-díjat kapott, 2018 idén janu­ár­já­ban a Magyar Lab­da­rú­gó Szö­vet­ség élet­mű­dí­ját vehet­te át. 2014-ben jelent meg A Sző­ke Szik­la című élet­raj­zi regé­nye, ame­lyet Sin­ko­vics Gábor­ral közö­sen írt.

For­rás: MTI/ sport​ha​ta​rok​nel​kul​.hu/ Tőkés Máté