Elfo­gad­ták az alap­tör­vény módosításait

Az alap­tör­vény­ben rög­zí­tet­te ked­den az Ország­gyű­lés, hogy az anya nő, az apa fér­fi. Meg­ha­tá­roz­ták a kép­vi­se­lők a köz­pénz fogal­mát és újra­sza­bá­lyoz­ták a külön­le­ges jog­rend alkot­mány­ban rög­zí­tett sza­bá­lya­it is.

Sza­va­zás az Ország­gyű­lés ple­ná­ris ülé­sén Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A tör­vény­ho­zás 134 igen, 45 nem sza­va­zat­tal és öt tar­tóz­ko­dás mel­lett fogad­ta el az alap­tör­vény kilen­ce­dik módo­sí­tá­sát a kor­mány kezdeményezésére.

Az alap­tör­vény­ben ezen­túl sze­re­pel: az anya nő, az apa fér­fi. Védik a gyer­mek szü­le­té­si nemé­nek meg­fe­le­lő önazo­nos­ság­hoz való jogát, vala­mint biz­to­sít­ják a Magyar­or­szág alkot­má­nyos önazo­nos­sá­gán és keresz­tény kul­tú­rá­ján ala­pu­ló érték­rend sze­rin­ti neve­lés­ben való részesülését.

A köz­pénz az állam bevé­te­le, kiadá­sa és köve­te­lé­se – áll az elfo­ga­dott módo­sí­tás­ban, amely sar­ka­la­tos tör­vény­hez kötöt­te a köz­fel­ada­tot ellá­tó köz­ér­de­kű vagyon­ke­ze­lő ala­pít­vá­nyok sza­bá­lya­it, emel­lett hat helyett három­ra szű­kí­tet­te a külön­le­ges jog­rend eseteit.

Az indok­lás sze­rint a kor­mány azért tar­tot­ta szük­sé­ges­nek rög­zí­te­ni az alap­tör­vény­ben azt, hogy az anya nő, az apa pedig fér­fi, mert folya­ma­tos fenye­ge­tett­ség­ben van­nak „az embe­ri közös­sé­gek for­má­i­ra és tar­tal­má­ra vonat­ko­zó ter­mé­sze­ti tör­vény­sze­rű­sé­gek, az azzal har­mo­ni­zá­ló és a közös­sé­gek fenn­ma­ra­dá­sát biz­to­sí­tó, a Terem­tés rend­jé­ből faka­dó fogalmak”. 

A nyu­ga­ti világ­ban tapasz­tal­ha­tó új, modern ideo­ló­gi­ai folya­ma­tok­kal magya­ráz­zák, hogy biz­to­sí­ta­ni szük­sé­ges a gyer­mek szü­le­té­si nemé­nek meg­fe­le­lő önazo­nos­ság­hoz való jogát, amely­nek része, hogy a gyer­mek védel­met élvez­zen a tes­ti-lel­ki integ­ri­tá­sa ellen ható szel­le­mi vagy bio­ló­gi­ai beavat­ko­zá­sok­kal szemben.

A gyer­me­kek Magyar­or­szág alkot­má­nyos iden­ti­tá­sán és keresz­tény kul­tú­rá­ján ala­pu­ló neve­lé­se pedig egy­ér­tel­mű ala­po­kat teremt ahhoz, hogy „a fel­nö­vek­vő nem­ze­dék vala­mennyi tag­ja Magyar­or­szág magyar iden­ti­tá­sát, szu­ve­re­ni­tá­sát, a keresz­tény­ség nem­zet­meg­tar­tó sze­re­pét meg­is­mer­hes­se és meg­óv­has­sa” – olvas­ha­tó az indoklásban.

Magyar­or­szág védi a házas­ság intéz­mé­nyét és a csa­lá­dot

Magyar­or­szág védi a házas­ság intéz­mé­nyét és a csa­lá­dot mint a nem­zet fenn­ma­ra­dá­sá­nak alap­ját – közöl­te Var­ga Judit igaz­ság­ügy­mi­nisz­ter a Face­book-olda­lán ked­den, miu­tán a par­la­ment elfo­gad­ta az alap­tör­vény kilen­ce­dik módo­sí­tá­sát.

Az elő­ter­jesz­tő tár­ca veze­tő­je azt írta: az Ország­gyű­lés dön­té­se alap­ján „Magyar­or­szág védi a házas­ság intéz­mé­nyét mint egy fér­fi és egy nő között, önkén­tes elha­tá­ro­zás alap­ján lét­re­jött élet­kö­zös­sé­get, vala­mint a csa­lá­dot mint a nem­zet fenn­ma­ra­dá­sá­nak alap­ját. A csa­lá­di kap­cso­lat alap­ja a házas­ság, illet­ve a szü­lő-gyer­mek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

A köz­fel­ada­tot ellá­tó köz­ér­de­kű vagyon­ke­ze­lő ala­pít­vá­nyok­ra – szá­mos fel­ső­ok­ta­tá­si intéz­mény ilyen for­má­ban műkö­dik – vonat­ko­zó ren­del­ke­zés­sel a min­den­ko­ri kor­mány­zat­tól való füg­get­len­sé­gét kíván­ták meg­te­rem­te­ni ezen szer­ve­ze­tek­nek. Az indok­lás sze­rint azzal, hogy az ala­pít­vá­nyok lét­re­ho­zá­sá­ról, műkö­dé­sé­ről és meg­szün­te­té­sé­ről két­har­ma­dos tör­vény ren­del­ke­zik, nő a jog­biz­ton­ság, mivel poli­ti­kai kon­szen­zus kell a módosításukhoz.

A köz­pénz fogal­má­nak alkot­mány­ban tör­té­nő rög­zí­té­sé­vel egy­sé­ges gya­kor­la­tot akar­nak kiala­kí­ta­ni az alkot­má­nyos szer­vek­nél. A köz­pénz­fo­ga­lom vala­mennyi alkot­má­nyos, álla­mi és önkor­mány­za­ti szerv­re, álla­mi és önkor­mány­za­ti intéz­mény­re kiterjed.

A hatá­lyos alap­tör­vény a külön­le­ges jog­rend hat ese­tét hatá­roz­za meg: rend­kí­vü­li álla­pot, szük­ség­ál­la­pot, meg­elő­ző védel­mi hely­zet, ter­ror­ve­szély­hely­zet, várat­lan táma­dás, veszély­hely­zet. A jövő­ben azon­ban már csak három ese­te lesz: a hadi­ál­la­pot, a szük­ség­ál­la­pot és a veszélyhelyzet.

A módo­sí­tás­sal mind a három eset­ben a kor­mányt ruház­zák fel ren­de­let­al­ko­tá­si jog­gal, ezzel meg­szű­nik az, hogy rend­kí­vü­li álla­pot ide­jén a Hon­vé­del­mi Tanács­nak, szük­ség­ál­la­pot ide­jén pedig a köz­tár­sa­sá­gi elnök­nek van ren­de­let­al­ko­tá­si joga.

A rend­kí­vü­li álla­pot helyé­be a hadi­ál­la­pot lép, a meg­elő­ző védel­mi hely­zet egyes sza­bá­lya­it is átvé­ve. Kato­nai típu­sú külön­le­ges jog­rend­ről van szó, amely­nek kihir­de­té­sé­hez az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők két­har­ma­dá­nak sza­va­za­ta szükséges.

Ugyan­csak két­har­mad­dal dönt az Ország­gyű­lés a szük­ség­ál­la­pot kihir­de­té­sé­ről. Szük­ség­ál­la­po­tot akkor lehet beve­zet­ni, ha az alkot­má­nyos rend meg­dön­té­sé­re, fel­for­ga­tá­sá­ra vagy a hata­lom kizá­ró­la­gos meg­szer­zé­sé­re irá­nyu­ló cse­lek­mény, vagy az élet- és vagyon­biz­ton­sá­got töme­ges mér­ték­ben veszé­lyez­te­tő súlyos, jog­el­le­nes cse­lek­mény tör­té­nik. Ez a külön­le­ges jog­rend har­minc nap­ra hir­det­he­tő ki, ha a kihir­de­té­sé­re okot adó körül­mény tovább­ra is fenn­áll, har­minc nap­pal meg­hosszab­bít­hat­ja a parlament.

A veszély­hely­zet kihir­de­té­sé­re vonat­ko­zó sza­bá­lyok lénye­gé­ben meg­egyez­nek a hatá­lyos alap­tör­vénnyel. Az elté­rés annyi, hogy a nor­ma­szö­veg­ben az „élet- és vagyon­biz­ton­sá­got veszé­lyez­te­tő súlyos ese­mény” for­du­la­tot hasz­nál­ják, így lehe­tő­vé válik a veszély­hely­zet kihir­de­té­se elő­re nem jelez­he­tő ese­tek­ben is. A hatá­lyos szö­veg ugyan­is „az élet- és vagyon­biz­ton­sá­got veszé­lyez­te­tő ele­mi csa­pás vagy ipa­ri sze­ren­csét­len­ség” ese­tén teszi lehe­tő­vé a veszély­hely­zet kihirdetését.

A szük­ség­ál­la­pot kihir­de­té­sé­hez az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők két­har­ma­dá­nak sza­va­za­ta szük­sé­ges, az har­minc nap­ra szól. Újdon­ság, hogy az Ország­gyű­lés eddig a kor­mány veszély­hely­ze­ti ren­de­le­té­nek hatá­lyát hosszab­bí­tot­ta meg, ezzel szem­ben a jövő­ben a veszély­hely­zet meg­hosszab­bí­tá­sá­hoz ad felhatalmazást.

Az alap­tör­vény módo­sí­tá­sa a kihir­de­té­sét köve­tő napon lép hatály­ba, a külön­le­ges jog­rend­del kap­cso­la­tos sza­bá­lyok azon­ban csak 2023. júli­us 1‑jétől érvényesek. 

Az Ország­gyű­lés 2011. ápri­lis 18-án fogad­ta el az alap­tör­vényt, amely 2012. janu­ár 1‑jén lépett hatály­ba. Azóta több­ször módo­sult, leg­utóbb tavaly decem­ber­ben vál­toz­ta­tott raj­ta a parlament.

Vál­toz­nak az orszá­gos­lis­ta-állí­tás szabályai

A par­la­ment ked­den vál­toz­ta­tott az ország­gyű­lé­si válasz­tá­si lis­ta­ál­lí­tás szabályain.

A válasz­tá­si tör­vé­nyek kor­mány által kez­de­mé­nye­zett, minő­sí­tett több­sé­get módo­sí­tá­sát 134 igen sza­va­zat­tal, 60 nem elle­né­ben fogad­ta el a Ház.

Ennek alap­ján az eddi­gi 27 helyett 71 egyé­ni jelölt­re lesz szük­ség – leg­alább 14 megyé­ben és a fővá­ros­ban – orszá­gos lis­ta állí­tá­sá­hoz már a követ­ke­ző par­la­men­ti választáson.

Ren­del­ke­zik a jog­sza­bály az átje­lent­ke­zé­sek miatt meg­nö­ve­ke­dett lét­szá­mú sza­va­zó­kö­rök­ről is: ha a válasz­tó­pol­gá­rok szá­ma több mint 1500 egy sza­va­zó­kör­ben, akkor lehet­sé­ges, ha pedig 2000-nél több, akkor köte­le­ző a sza­va­zást vagy egy helyi­ség­ben, de több asz­tal­nál, vagy ugyan­azon épü­let­ben, de több külön helyi­ség­ben lebonyolítani.

Az átje­lent­ke­zés­sel kap­cso­la­tos vál­toz­ta­tás az is, hogy az átje­lent­ke­zés határ­ide­jét a sza­va­zást meg­elő­ző negye­dik nap­ról a kilen­ce­dik nap­ra módosították.

A men­tel­mi jogot érin­ti az a sza­bály, amely a válasz­tá­si ered­mény jog­erő­re emel­ke­dé­sét hatá­roz­za meg a kép­vi­se­lő­je­löl­ti men­tel­mi jog véghatáridejének.

Elfo­gad­ták továb­bá, hogy nem kell alkal­maz­ni a köz­te­rü­let-hasz­ná­lat­ról szó­ló jog­sza­bá­lyo­kat olyan gya­lo­gos­for­ga­lom szá­má­ra nyit­va álló köz­te­rü­le­ten foly­ta­tott kam­pány­te­vé­keny­ség ese­tén, amely a válasz­tó­pol­gá­rok­kal tör­té­nő sze­mé­lyes kom­mu­ni­ká­ci­ó­ra irá­nyul, ha az ennek során alkal­ma­zott beren­de­zés, kel­lék elhe­lye­zé­sé­re igény­be vett köz­te­rü­let nem halad­ja meg a négy négy­zet­mé­tert. Ilyen kam­pány­te­vé­keny­ség­nek minő­sül külö­nö­sen a kap­cso­lat­fel­vé­tel a válasz­tó­pol­gá­rok­kal, a köz­ügyek­ről foly­ta­tott sze­mé­lyes beszél­ge­tés, a szó­ró­lap­osz­tás, az alá­írás­gyűj­tés, amely alatt érten­dő az aján­lá­sok gyűj­té­se is.

Emel­ke­dik a Nem­ze­ti Válasz­tá­si Bizott­ság (NVB) válasz­tott tag­jai tisz­te­let­dí­já­nak havi össze­ge: a köz­szol­gá­la­ti tiszt­vi­se­lői illet­mény­alap 10-sze­re­sé­ről a 12-sze­re­se, az NVB-elnök tisz­te­let­dí­já­nak havi össze­ge pedig a köz­szol­gá­la­ti tiszt­vi­se­lői illet­mény­alap 15-szö­rö­sé­ről a 21-sze­re­sé­re. A tisz­te­let­díj ará­nyo­san csök­ken­tett része ille­ti meg az adott nap­tá­ri évre az NVB tag­ját, ha az elő­ző nap­tá­ri évben az ülé­sek 20 szá­za­lé­ká­ról iga­zo­lat­la­nul távol maradt.

Az NVB ülé­se ezen­túl – az elnök dön­té­se alap­ján – elekt­ro­ni­kus kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­köz igény­be­vé­te­lé­vel is meg­tart­ha­tó lesz.

Az ország­gyű­lé­si és az euró­pai par­la­men­ti (EP) válasz­tás kitű­zé­se után az ország­gyű­lé­si válasz­tás ese­tén az Ország­gyű­lés ala­ku­ló­ülé­sé­nek nap­já­ig, az EP-válasz­tás ese­tén a válasz­tás ered­mé­nyét meg­ál­la­pí­tó hatá­ro­zat jog­erő­re emel­ke­dé­sé­ig az NVB ügy­rend­je nem módosítható.

A tör­vény­mó­do­sí­tás arra is rea­gál, hogy egy alkot­mány­bí­ró­sá­gi hatá­ro­zat meg­sem­mi­sí­tet­te a nép­sza­va­zá­si tör­vény alá­írás­gyűj­tő ívek miatt kisza­bott bír­ság­ra vonat­ko­zó ren­del­ke­zé­se­it. E hely­ze­tet egye­bek mel­lett úgy orvo­sol­ja, hogy az íven­kén­ti bír­ság össze­gét ezer­ről nyolc­száz forint­ra csök­ken­ti, és meg­ál­la­pít egy fel­ső korlátot.

Az összeg­ző módo­sí­tó javas­lat elfo­ga­dá­sá­val elhagy­ták a kép­vi­se­lők a tör­vény­ja­vas­lat­ból a sza­va­zó­lap­ról tör­té­nő kép­fel­vé­tel­lel kap­cso­la­tos ren­del­ke­zést, mivel magán­cél­ra a hatá­lyos tör­vé­nyek sze­rint is le lehet fotóz­ni a szavazólapot.

Bár a tör­vény­al­ko­tá­si bizott­ság összeg­ző módo­sí­tó javas­la­tá­ban sze­re­pelt, de a záró­sza­va­zás előtt a Fidesz kéré­sé­re külön sza­va­zott a Ház 10 Pest megyei ország­gyű­lé­si válasz­tó­ke­rü­let terü­le­té­nek átsza­bá­sá­ról, és végül kivet­ték azt az összeg­ző módo­sí­tó javaslatból.

For­rás: Magyar Hírlap