Hírek Magyarországi hírek Elfogadták az alaptörvény módosításait

Elfogadták az alaptörvény módosításait

Az alaptörvényben rögzítette kedden az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a képviselők a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is.

Elfogadták az alaptörvény módosításaitSzavazás az Országgyűlés plenáris ülésén Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását a kormány kezdeményezésére.

Az alaptörvényben ezentúl szerepel: az anya nő, az apa férfi. Védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítják a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését.

A közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése – áll az elfogadott módosításban, amely sarkalatos törvényhez kötötte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályait, emellett hat helyett háromra szűkítette a különleges jogrend eseteit.

Az indoklás szerint a kormány azért tartotta szükségesnek rögzíteni az alaptörvényben azt, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, mert folyamatos fenyegetettségben vannak „az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a Teremtés rendjéből fakadó fogalmak”.  

A nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatokkal magyarázzák, hogy biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelynek része, hogy a gyermek védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A gyermekek Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló nevelése pedig egyértelmű alapokat teremt ahhoz, hogy „a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa” – olvasható az indoklásban.

Magyarország védi a házasság intézményét és a családot

Magyarország védi a házasság intézményét és a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját – közölte Varga Judit igazságügyminiszter a Facebook-oldalán kedden, miután a parlament elfogadta az alaptörvény kilencedik módosítását.

Az előterjesztő tárca vezetője azt írta: az Országgyűlés döntése alapján „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra – számos felsőoktatási intézmény ilyen formában működik – vonatkozó rendelkezéssel a mindenkori kormányzattól való függetlenségét kívánták megteremteni ezen szervezeteknek. Az indoklás szerint azzal, hogy az alapítványok létrehozásáról, működéséről és megszüntetéséről kétharmados törvény rendelkezik, nő a jogbiztonság, mivel politikai konszenzus kell a módosításukhoz.

A közpénz fogalmának alkotmányban történő rögzítésével egységes gyakorlatot akarnak kialakítani az alkotmányos szerveknél. A közpénzfogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed.

A hatályos alaptörvény a különleges jogrend hat esetét határozza meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet. A jövőben azonban már csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga.

A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, a megelőző védelmi helyzet egyes szabályait is átvéve. Katonai típusú különleges jogrendről van szó, amelynek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Ugyancsak kétharmaddal dönt az Országgyűlés a szükségállapot kihirdetéséről. Szükségállapotot akkor lehet bevezetni, ha az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény történik. Ez a különleges jogrend harminc napra hirdethető ki, ha a kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll, harminc nappal meghosszabbíthatja a parlament.

A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvénnyel. Az eltérés annyi, hogy a normaszövegben az „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot használják, így lehetővé válik a veszélyhelyzet kihirdetése előre nem jelezhető esetekben is. A hatályos szöveg ugyanis „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén teszi lehetővé a veszélyhelyzet kihirdetését.

A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, az harminc napra szól. Újdonság, hogy az Országgyűlés eddig a kormány veszélyhelyzeti rendeletének hatályát hosszabbította meg, ezzel szemben a jövőben a veszélyhelyzet meghosszabbításához ad felhatalmazást.

Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba, a különleges jogrenddel kapcsolatos szabályok azonban csak 2023. július 1-jétől érvényesek.    

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Azóta többször módosult, legutóbb tavaly decemberben változtatott rajta a parlament.

Változnak az országoslista-állítás szabályai

A parlament kedden változtatott az országgyűlési választási listaállítás szabályain.

A választási törvények kormány által kezdeményezett, minősített többséget módosítását 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a Ház.

Ennek alapján az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához már a következő parlamenti választáson.

Rendelkezik a jogszabály az átjelentkezések miatt megnövekedett létszámú szavazókörökről is: ha a választópolgárok száma több mint 1500 egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig 2000-nél több, akkor kötelező a szavazást vagy egy helyiségben, de több asztalnál, vagy ugyanazon épületben, de több külön helyiségben lebonyolítani.

Az átjelentkezéssel kapcsolatos változtatás az is, hogy az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módosították.

A mentelmi jogot érinti az a szabály, amely a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejének.

Elfogadták továbbá, hogy nem kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal történő személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület nem haladja meg a négy négyzetmétert. Ilyen kampánytevékenységnek minősül különösen a kapcsolatfelvétel a választópolgárokkal, a közügyekről folytatott személyes beszélgetés, a szórólaposztás, az aláírásgyűjtés, amely alatt értendő az ajánlások gyűjtése is.

Emelkedik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választott tagjai tiszteletdíjának havi összege: a közszolgálati tisztviselői illetményalap 10-szereséről a 12-szerese, az NVB-elnök tiszteletdíjának havi összege pedig a közszolgálati tisztviselői illetményalap 15-szöröséről a 21-szeresére. A tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre az NVB tagját, ha az előző naptári évben az ülések 20 százalékáról igazolatlanul távol maradt.

Az NVB ülése ezentúl – az elnök döntése alapján – elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható lesz.

Az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) választás kitűzése után az országgyűlési választás esetén az Országgyűlés alakulóülésének napjáig, az EP-választás esetén a választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az NVB ügyrendje nem módosítható.

A törvénymódosítás arra is reagál, hogy egy alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. E helyzetet egyebek mellett úgy orvosolja, hogy az ívenkénti bírság összegét ezerről nyolcszáz forintra csökkenti, és megállapít egy felső korlátot.

Az összegző módosító javaslat elfogadásával elhagyták a képviselők a törvényjavaslatból a szavazólapról történő képfelvétellel kapcsolatos rendelkezést, mivel magáncélra a hatályos törvények szerint is le lehet fotózni a szavazólapot.

Bár a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatában szerepelt, de a zárószavazás előtt a Fidesz kérésére külön szavazott a Ház 10 Pest megyei országgyűlési választókerület területének átszabásáról, és végül kivették azt az összegző módosító javaslatból.

Forrás: Magyar Hírlap