Elé­ge­det­le­nek az oszt­rá­kok a bécsi kor­mány válságkezelésével

Egy­re elé­ge­det­le­neb­bek az oszt­rá­kok azzal, aho­gyan a kor­mány a jár­vány­hely­ze­tet keze­li – derül ki a Paul Lazars­feld Tár­sa­ság meg­bí­zá­sá­ból készült felmérésből.

Míg a koro­na­ví­rus első hul­lá­ma ide­jén, tavaly tavasszal a meg­kér­de­zet­tek 78 szá­za­lé­ka véle­ke­dett úgy, hogy Auszt­ria más orszá­gok­hoz képest job­ban keze­li a vál­sá­got, az ez arány mára hét szá­za­lék­ra zuhant.

Arra a kér­dés­re, hogy rosszab­bul áll‑e Auszt­ria, mint a töb­bi állam, a válasz­adók 30 szá­za­lé­ka felelt igen­nel a tava­lyi három szá­za­lék­hoz képest. Az elé­ge­det­len­ség a kor­mány­pár­tok támo­ga­tott­sá­gá­ban is vissza­tük­rö­ző­dik: tavaly ápri­lis­ban a 48 szá­za­lé­kot is elér­te a nagyob­bik koa­lí­ci­ós párt, a Sebas­ti­an Kurz kan­cel­lár vezet­te jobb­ol­da­li Oszt­rák Nép­párt nép­sze­rű­sé­ge, ugyan­eb­ben a fel­mé­rés­ben 16 szá­za­lék volt kor­mány­zó­part­ne­re, a Zöl­dek támo­ga­tott­sá­ga. Ez az arány a leg­fris­sebb köz­vé­le­mény-kuta­tás sze­rint 37-re, illet­ve nyolc­ra zsugorodott.

A kijá­rá­si kor­lá­to­zá­sok decem­be­ri beve­ze­té­se óta a bécsi kor­mány­nak sike­rült jelen­tő­sen csök­ken­te­nie az újon­nan meg­fer­tő­zöt­tek napi szá­mát, amely novem­ber köze­pén a tíz­ez­ret is meg­kö­ze­lí­tet­te, de ami az elmúlt egy hónap­ban már nem emel­ke­dett két­ezer fölé. Igaz, míg múlt hét­főn 1225, most vasár­nap 1838 új koro­na­ví­rus-ese­tet regiszt­rál­tak. A hat hétig tar­tó tel­jes zár­lat két hét­tel ezelőtt ért véget, ami­kor újra kinyi­tot­tak a nem alap­ve­tő szük­ség­le­ti cik­ke­ket áru­sí­tó üzle­tek és a fod­rá­sza­tok, koz­me­ti­ku­sok, azon­ban az eddi­gi­ek­nél szi­go­rúbb jár­vány­ügyi intéz­ke­dé­sek lép­tek életbe:

köte­le­ző­vé tet­ték a haté­ko­nyabb FFP2-es masz­kok vise­lé­sét, a két­mé­te­res védő­tá­vol­ság betar­ta­tá­sát, a koráb­bi 10 négy­zet­mé­ter­rel szem­ben min­den vevő­re 20 négy­zet­mé­ter terü­let biz­to­sí­tá­sát, a tes­ti kon­tak­tust igény­lő szol­gál­ta­tá­sok ese­té­ben köte­le­ző nega­tív teszt­ered­mény fel­mu­ta­tá­sát, de a beuta­zá­si kor­lá­to­zá­sok is szigorodtak.

– A koro­na­ví­rus ter­je­dé­sét gátol­ni hiva­tott kor­lá­to­zá­sok továb­bi eny­hí­té­sé­re való­szí­nű­leg csak hús­vét körül kerül­het sor – mond­ta a múlt héten Sebas­ti­an Kurz kan­cel­lár, utal­va arra, hogy a jár­vány kont­roll alatt tar­tá­sa érde­ké­ben el kell halasz­ta­ni az étter­mek és hote­lek vár­va várt már­ci­u­si nyi­tá­sát. Rudolf Anscho­ber egész­ség­ügyi minisz­ter is arra hív­ta fel a figyel­met a hét­vé­gén, hogy hiá­ba tűnik hatá­sos­nak az oltó­anyag és csök­ken a fer­tő­zöt­tek szá­ma, a koro­na­ví­rus új mutá­ci­ói miatt óva­tos­nak kell lenni.

A koro­na­ví­rus-jár­vány miatt lezárt kávé­há­zi tera­szok Bécs­ben 2021. feb­ru­ár 15-én.
MTI/AP/Ronald Zak

Ezek­nek a vari­án­sok­nak a meg­je­le­né­sé­vel, illet­ve a kor­lá­to­zá­sok rész­le­ges fel­ol­dá­sá­val magya­ráz­za Peter Kli­mek, a bécsi orvos­tu­do­má­nyi egye­tem kuta­tó­ja, miért növek­szik ismé­tel­ten a fer­tő­zöt­tek napi szá­ma. A fer­tő­zőbb brit vari­ánst pél­dá­ul a napi koro­na­ví­rus-ese­tek 75 szá­za­lé­ká­ban mutat­ták ki az elmúlt napok­ban Bur­gen­land­ban, de ez az arány 50 szá­za­lék körü­li Bécs­ben is. A Kuri­er című lap­nak nyi­lat­ko­zó Peter Kli­mek szerint

a hús­vé­ti eny­hí­tő intéz­ke­dé­sek – bele­ért­ve az étter­mek és szál­lo­dák újra­nyi­tá­sa – helyett újra kor­lá­to­zá­sok követ­kez­het­nek, hiszen egy har­ma­dik hul­lám már komoly pró­ba elé állí­ta­ná Ausztriát.

– A tavaly tava­szi szi­go­rú zár­lat­tal Auszt­ria volt a köve­ten­dő pél­da, de azóta a nyi­tás és a zárás vál­to­gat­ja egy­mást. Most a kor­lá­to­zá­sok eny­hí­té­sét ígé­rik, az élet vissza­té­ré­sét a nor­má­lis kerék­vá­gás­ba, fényt lát­nak az alag­út végén. Az alag­út azon­ban a remélt­nél hosszabb­nak tűnik – utalt a Kuri­er­nak nyi­lat­ko­zó Gerald Gart­leh­ner viro­ló­gus Sebas­ti­an Kurz augusz­tu­si kije­len­té­sé­re, misze­rint lát­ja a fényt az alag­út végén.

– A kor­mány az ele­jén az embe­rek félel­mé­re apel­lált, a nyá­ron már nem avat­ko­zott be az éle­tük­be, később az egyé­ni fele­lős­ség­tu­dat­ra pró­bált hat­ni, leg­utóbb pedig ezek keve­ré­két alkal­maz­za – magya­ráz­ta el Peter Filz­ma­i­er poli­to­ló­gus az APA hír­ügy­nök­ség­nek, hogy szerinte

az egy­más­nak ellent­mon­dó üze­ne­tek is hoz­zá­já­rul­tak a lakos­ság bizalomvesztéséhez.

A hely­zet egy­ér­tel­mű ren­de­zé­sé­re nép­sza­va­zás kiírá­sát szor­gal­maz­ta nem­rég Nor­bert Hofer, az ellen­zé­ki jobb­ol­da­li Sza­bad­ság­párt veze­tő­je, mond­ván: az embe­rek­nek kel­le­ne dön­te­ni­ük arról, hogy továb­bi zár­la­tok legyenek‑e Auszt­ri­á­ban vagy egy sza­bad élet vilá­go­san lefek­te­tett sza­bá­lyok­kal. Hofer sze­rint erre azért van szük­ség, mert az utób­bi hóna­pok­ban a kor­mány jelen­tő­sen kor­lá­toz­ta az embe­rek sza­bad­ság­jo­ga­it, miköz­ben az EU vak­ci­na­be­szer­zé­si hibái miatt kevés oltó­anyag áll ren­del­ke­zés­re, az új vírus­va­ri­án­sok gyor­sabb ütem­ben fer­tőz­nek, az embe­rek pedig egy­re kevés­bé tart­ják be a kor­lá­to­zó intézkedéseket.

For­rás: Magyar Nemzet