Egy hely, ahol jó együtt len­ni Istennel

Fel­ada­tuk a lélek és a nem­zet megmentése

A magyar ala­pí­tá­sú pálos szer­ze­tes­rend újon­nan fel­épült Szent Ist­ván kolos­to­rát áldot­ták meg Har­gi­ta­für­dőn vasár­nap, állam­ala­pí­tó kirá­lyunk ünne­pén. A litur­gi­án jelen volt Arnold Chrap­kows­ki pálos rend­fő­nök – aki I. Reme­te Szent Pál erek­lyé­jét ado­má­nyoz­ta a har­gi­ta­für­dői pálo­sok­nak –, és Kövér Lász­ló, a Magyar Ország­gyű­lés elnö­ke is.

Iga­zi okot adott az ünnep­lés­re a har­gi­ta­für­dői pálos kolos­tor átadá­sa és meg­ál­dá­sa Szent Ist­ván nap­ján, vasár­nap. Az egy­há­zi ren­dez­vé­nyen a helyi­ek mel­lett magyar­or­szá­gi és len­gyel­or­szá­gi zarán­do­kok is részt vettek. 

Az ese­mény szent­ség­imá­dás­sal kez­dő­dött a Szent Ist­ván-kápol­ná­ban, majd ismer­tet­ték a magyar ala­pí­tá­sú pálos rend tör­té­ne­tét, bemu­tat­ták Har­gi­ta­für­dőt, ahol az Erdély­be vissza­té­rő pálo­sok újra ott­hon­ra talál­tak. Az újon­nan épült kolos­tor­ról elhang­zott, hogy táj­ba illő for­má­já­val, az egy­sze­rű­ség jegyé­ben épült, bel­ső misz­ti­kus mag­ját a kápol­na képe­zi, amely jel­ké­pe­sen is fent­ről kap­ja a fényt. 

Az Úran­gya­la imád­sá­got és rózsa­fü­zért köve­tő­en kez­dő­dött meg az ünne­pi szent­mi­se, ame­lyet Kovács Ger­gely gyu­la­fe­hér­vá­ri érsek muta­tott be. A litur­gi­án jelen volt töb­bek között Tamás József nyu­gal­ma­zott segéd­püs­pök, Pus­kás Antal pálos tar­to­mány­fő­nök, Urbán Erik feren­ces tar­to­mány­fő­nök, pálos szer­ze­te­sek, papok, vala­mint más ren­dek kép­vi­se­lői is. 

Bátor Botond pálos szer­ze­tes, ház­fő­nök a szent­mi­se után hossza­san sorol­ta, hogy mennyi min­den­ki­nek tar­to­zik köszö­net­tel a kolos­tor fel­épí­té­sé­ért, és az átadá­si ren­dez­vény meg­szer­ve­zé­sé­ért. Mint fogal­ma­zott: ott­hon érzik magu­kat Har­gi­ta­für­dőn, ahol olyan, mint­ha egy nagy csa­lád­ban élnének. 

Ünne­pi beszé­det mon­dott továb­bá Arnold Chrap­kows­ki pálos rend­fő­nök is, aki­nek len­gyel nyel­vű fel­szó­la­lá­sát Bátor Botond for­dí­tot­ta magyar nyelv­re. A pálo­sok­nak nagy múlt­ja van itt, Erdély­ben, hiva­ta­lo­san pedig 2014-ben indult újra itt a pálos ren­di közös­ség éle­te. Most egy új tör­té­nel­mi sza­kasz kez­dő­dik egy új épü­let­tel” – fogalmazott. 

Hoz­zá­tet­te: azt kíván­ja, hogy azok a szer­ze­te­sek, akik itt fog­nak élni, az Isten lel­két hor­doz­zák, és ez a lel­kü­let sugá­roz­zon szét mind­azok szá­má­ra, akik ide eljönnek.

A pálos rend­fő­nök magá­val hoz­ta I. Reme­te Szent Pál erek­lyé­jét, aki­nek szel­le­mé­ben, „egye­dül az egye­dü­li Isten­nel” élnek pálos szer­ze­te­sek a világ 17 orszá­gá­ban több mint het­ven ház­ban. Ezt az erek­lyét a har­gi­ta­für­dői pálos kolos­tor­nak adományozta.

Kövér Lász­ló, a magyar Ország­gyű­lés elnö­ke arról beszélt, hogy a pálo­sok haza­tér­tek, mert – miként tör­té­ne­ti ada­tok iga­zol­ják – 1352-ben Csík­som­lyón már meg­te­le­ped­tek. Bol­dog­asszony­nak szen­telt monos­to­ru­kat 1432-ben azon­ban a tatá­rok fel­dúl­ták, s a romo­kat 1442-ben Hunya­di János erdé­lyi vaj­da a feren­ce­sek gond­ja­i­ra bízta. 

A csík­som­lyói Szűz Mária és a częs­to­cho­wai Feke­te Madon­na meg­ol­tal­maz­ta a pálo­so­kat azok­kal az erők­kel szem­ben, ame­lyek meg akar­ták sem­mi­sí­te­ni őket” – mondta. 

Majd arról is beszélt, hogy a har­gi­ta­für­dői pálos kolos­tor fel­szen­te­lé­sé­re nem­csak jeles tár­sak­kal – a Częs­to­cho­wá­ból érke­zett len­gyel test­vé­rek­kel –, nem­csak jeles helyen, hanem jeles idő­ben is kerül sor, neve­ze­te­sen a keresz­tény magyar állam meg­ala­pí­tá­sá­nak szü­le­tés­nap­ján. Ezer esz­ten­dő táv­la­tá­ból pon­to­san ért­jük, hogy Szent Ist­ván nél­kül nem jöhe­tett vol­na lét­re a keresz­tény Magyar­or­szág, és ben­ne nem szü­let­he­tett vol­na meg az egyet­len magyar ala­pí­tá­sú szer­ze­tes­rend, a pálos rend sem” – fogalmazott. 

Hoz­zá­tet­te, min­den­kor, így ma, itt, a Har­gi­ta feny­ve­sei között is kegye­let­tel gon­do­lunk első királyunkra,

„tud­ván, hogy irán­ta érzett örök hálán­kat úgy tud­juk a leg­job­ban leró­ni, ha az előt­tünk álló idők­ben is hűsé­ge­sek mara­dunk az ő hité­hez, mél­tó­ak az álta­la meg­tes­te­sí­tett esz­mény­hez, és áll­ha­ta­to­sak a művé­nek védelmezésében”.

Vissza­tér­ve a pálo­sok­ra, kiemel­te, hogy sor­suk annak tör­té­nel­mi bizony­sá­ga, hogy a hit és az össze­tar­to­zás ere­jé­vel szem­ben min­den fegy­ver, min­den pénz, min­den pro­pa­gan­da hatástalan. 

„A mai kolos­tor­szen­te­lés nem pusz­tán szé­kely­föl­di, nem pusz­tán magyar és len­gyel ünnep, hanem öröm­hír is min­den jóaka­ra­tú euró­pai ember szá­má­ra. Ugyan­is, ha magunk mögött akar­juk hagy­ni a mai zűr­za­va­ros és hang­za­va­ros idő­ket, akkor Euró­pá­nak mielőbb el kell indul­nia a maga meg­tisz­tu­lá­sá­nak útján. Euró­pá­nak fel kell ismer­nie, ki kell mon­da­nia az igaz­sá­got a föld­ré­szen kívü­li erők által kipro­vo­kált tra­gi­kus euró­pai hábo­rú­ról, annak cél­ja­i­ról és követ­kez­mé­nye­i­ről. Ha nem teszi, hason­ló mód­sze­rek­kel újabb euró­pai hábo­rú­kat fog­nak kirob­ban­ta­ni, hiszen Euró­pa poli­ti­kai sta­bi­li­tá­sá­nak szét­zi­lá­lá­sá­ra, és uzso­rás eladó­sí­tá­sá­ra nincs haté­ko­nyabb esz­köz, mint a hábo­rú. Euró­pá­nak fel kell ismer­nie, és ki kell mon­da­nia az igaz­sá­got, a föld­jé­nek meg­szál­lá­sát és a kul­tú­rá­já­nak meg­szün­te­té­sét, tár­sa­dal­mai rend­jé­nek szét­ve­ré­sét cél­zó szer­ve­zett beván­do­rol­ta­tás­ról, annak cél­ja­i­ról és követ­kez­mé­nye­i­ről. Ha nem teszi, az euró­pai embe­rek nagy része belát­ha­tó időn belül szám­be­li kisebb­ség­be fog szo­rul­ni a saját szü­lő­föld­jén. Euró­pá­nak fel kell ismer­nie és ki kell mon­da­nia az igaz­sá­got az euró­pai élet­mód és érték­rend fel­szá­mo­lá­sát cél­zó iden­ti­tás-ter­ro­riz­mus­ról, amely kivé­tel nél­kül és foko­zó­dó mér­ték­ben sújt­ja a föld­ré­szünk min­den nem­ze­tét és orszá­gát. Ha nem teszi, az euró­pai embe­re­ket és nem­ze­te­ket egy­aránt kifor­gat­ják önma­guk­ból, elide­ge­ní­tik önma­guk­tól, meg­ha­so­nu­lás­ba és kiszol­gál­ta­tott­ság­ba taszít­va őket. A keresz­tény Euró­pa csak így véd­he­ti és őriz­he­ti meg önma­gát, csak így marad­hat az euró­pai embe­re­ké. Ha nem ezt teszi, Euró­pa és népei Isten gyil­ko­sa­i­nak pré­dá­já­vá vál­hat­nak az előt­tünk álló évszá­zad­ban. A pálo­sok hite, igaz­sá­ga és pél­dá­ja segít­se Euró­pát, segít­sen min­den euró­pai nem­ze­tet és orszá­got a megmaradásban!”

– mondta.

Végül „ha Isten velünk, kicso­da elle­nünk?” kér­dés­sel zár­ta felszólalását. 

A ren­dez­vé­nyen beszé­det mon­dott még Solt­ész Mik­lós, a Minisz­ter­el­nök­ség egy­há­zi és nem­ze­ti­sé­gi kap­cso­la­to­kért fele­lős állam­tit­ká­ra, Bor­boly Csa­ba, Har­gi­ta Megye Taná­csá­nak elnö­ke, vala­mint Koro­di Atti­la, Csík­sze­re­da pol­gár­mes­te­re is.

A szent­mi­se után meg­ál­dot­ták és átad­ták az újon­nan épült kolos­tort. Mint ismert, Har­gi­ta­für­dőn 2020 máju­sá­ban kezd­ték el fel­épí­te­ni a pálos kolos­tort a magyar kor­mány támo­ga­tá­sá­val. Amint beszá­mol­tunk róla, a 170 négy­zet­mé­te­res torony­épít­mény­ben egy kápol­na, öt ven­dég­szo­ba, egy könyv­tár, és kiszol­gá­ló helyi­sé­gek kap­tak helyet, arra figyel­ve, hogy a bel­ső kiala­kí­tás kife­je­zet­ten az elcsen­de­se­dést segítse.

Fotók: Pin­ti Attila

For­rás: sze​kely​hon​.ro