Hírek Vélemények/Publicisztikák Egy dön­tő csa­tát elvesztettünk

Egy dön­tő csa­tát elvesztettünk

A máso­dik világ­há­bo­rú győz­tes csa­tá­i­ról, hőse­i­ről évti­ze­de­kig készül­tek biz­tos kassza­si­kert hozó pro­duk­ci­ók. Leg­utóbb Clint Eastwood for­gat­ta le 2006-ban ame­ri­kai és japán szem­szög­ből az Ivo Dzsima‑i ütkö­zet epo­szát. A japán szi­get elfog­la­lá­sá­nak iko­ni­kus pil­la­na­ta volt, ami­kor a ten­ge­rész­gya­lo­go­sok kitűz­ték a csil­la­gos lobo­gót. A pil­la­na­tot egy hadi­tu­dó­sí­tó örö­kí­tet­te meg, amely alap­ján szo­bor is készült, a hősök­nek emlé­ket állítva. 

Fotó: MTI/EPA

Borí­tó­kép: Tálib fegy­ve­res fel­von­ja szer­ve­ze­tük zász­la­ját egy jár­mű tete­jén Kan­da­hár­ban 2021. augusz­tus 17-én. Két nap­pal koráb­ban a radi­ká­lis isz­lam­is­ta tál­ibok ural­ma alá került Afga­nisz­tán, miu­tán a láza­dók harc nél­kül beha­tol­tak az afgán fővá­ros­ba és elfog­lal­ták az afgán kor­mány­erők által elha­gyott kor­mány­za­ti intézményeket.

Nap­ja­ink­ban ezt a dicső­sé­ges pil­la­na­tot ránt­ja le a sár­ba a tálib veze­tés Afga­nisz­tán­ban. Az ame­ri­kai had­se­reg­től zsák­má­nyolt ruhák­ban, ame­ri­kai fegy­ve­rek­kel pózo­ló tálib har­co­sok az Afgán Isz­lám Emi­rá­tus zász­la­ját ugyan­úgy állít­ják fel, mint a ten­ge­rész­gya­lo­go­sok Ivo Dzs­imán. Mert a tál­ibok tanul­tak az elmúlt húsz évből. Meg­ta­nul­ták hasz­nál­ni a médi­át. Ha kell, vidá­man dodzse­mez­nek a har­co­sa­ik, veze­tő­ik pedig min­den­ki­nek min­dent meg­ígér­nek. Amit a nyu­ga­ti saj­tó lel­ke­sen be is mutat. A CNN ripor­ter­nő­je már fej­ken­dő­ben bizony­gat­ja néző­i­nek, hogy milyen békés az élet Kabul utcá­in. Igaz, hogy köz­ben azt ordi­bál­ják – per­sze béké­sen! –, hogy „Halál Ame­ri­ká­ra!”. A máso­dik világ­há­bo­rús ame­ri­kai hősök tuda­tos kigú­nyo­lá­sa pedig már szót sem érdemel.

Joe Biden ame­ri­kai elnök és a kör­nye­ze­té­ben dol­go­zó állí­tó­la­gos szak­ér­tők olyan mél­tat­lan hely­zet­be hoz­ták az ame­ri­kai had­se­re­get, amely­nek morá­lis hatá­sa­it csak nagy soká­ra tud­ják majd fel­dol­goz­ni. Elhi­bá­zott poli­ti­kai dön­té­sek soro­za­tá­val ver­ték szét az ame­ri­kai kato­na nim­bu­szát. Lehet az elmúlt húsz esz­ten­dő afga­nisz­tá­ni tör­té­né­se­it ele­mez­ni, magya­ráz­ni. De a vég­já­ték meg­ma­gya­ráz­ha­tat­lan, véd­he­tet­len. Záró­jel­be teszi az isz­lám ter­ror elle­ni húsz esz­ten­dő küz­del­mét. Hogyan lehet majd azt elma­gya­ráz­ni az átlag ame­ri­kai pol­gár­nak, hogy az FBI nem­zet­kö­zi körö­zé­si lis­tá­ján ötmil­lió dol­lá­ros vér­díj­jal sze­rep­lő Szi­ra­dzs­ud­din Hak­ka­ni már béké­sen nyi­lat­ko­zik Kabul­ban mint a leen­dő tálib veze­tés egyik erős embe­re? Aki­vel majd tár­gyal­ni kell, mert a tál­ibok már nem is olyan rosszak. A gonosz sze­re­pé­re ott van az Isz­lám Állam afgán szer­ve­ze­te, amely öngyil­kos merény­let­ben ölt meg a repü­lő­tér­nél tizen­há­rom ame­ri­kai kato­nát és több mint száz afgánt. Köz­tük per­sze tál­ibo­kat is. A nyu­ga­ti média igyek­szik úgy bemu­tat­ni, hogy az új veze­tés­ben Nyu­gat-barát poli­ti­ku­sok is helyet kap­nak, és a saría beve­ze­té­se sem lesz annyi­ra rossz a nők­nek, a gye­re­kek­nek és talán a világ­nak sem.

Nem tudom, mi a rosszabb. Ha el is hiszik az ame­ri­kai poli­ti­ku­sok és az őket kiszol­gá­ló újság­írók, hogy ez az új tálib kép igaz, vagy ha egész egy­sze­rű­en csak ezzel igye­kez­nek meg­ma­gya­ráz­ni az elkö­ve­tett hibá­i­kat. Ami las­san tény­leg több, mint bűn. Hogyan lehet meg­ma­gya­ráz­ni azt, hogy az ame­ri­ka­i­ak átad­ták a tál­ibok­nak a nekik segí­tő afgá­nok lis­tá­ját? Sehogy. Az Al-Isha nevű spe­ci­á­lis tálib ala­ku­lat már meg­kezd­te a szö­vet­sé­ge­sek­kel együtt­mű­kö­dő afgá­nok leva­dá­szá­sát. No, meg per­sze a csa­lád­tag­ja­i­két is. Akik­nek a gyors kivo­nu­lás miatt esé­lyük sem volt eljut­ni a kabu­li repü­lő­tér­re. A CIA a helyi köz­pont­ját nemes egy­sze­rű­ség­gel fel­rob­ban­tot­ta. Csak remél­ni tud­juk, hogy az ame­ri­kai hír­szer­zés tűz­sze­ré­szei ala­pos mun­kát végeztek.

A tál­ibok meg­kap­tak még több­tu­cat­nyi jól kiépí­tett repü­lő­te­ret, kato­nai bázist. Bónusz­ként pedig az Afgán Nem­ze­ti Had­se­reg tel­jes fegy­ver­ze­tét, egyen­ru­há­it. A leg­fris­sebb fel­vé­te­le­ken már lát­szik, hogy a tálib har­co­sok a régi Kalas­nyi­kov­ja­i­kat lecse­rél­ték modern M16-osok­ra. Már van­nak heli­kop­te­re­ik, repü­lő­ik, radar­ja­ik. Igaz, hogy szak­kép­zett sze­mély­zet még nincs, de rövi­de­sen lesz. Ha más nem, szí­ri­ai, líbi­ai, ira­ki zsol­do­sok vagy a volt szov­jet tag­köz­tár­sa­sá­gok kato­nái jó pén­zért be fog­ják taní­ta­ni őket. Ahogy a szö­vet­sé­ge­sek által kikép­zett afgán kato­nák szak­tu­dá­sát is a tali­bán szol­gá­la­tá­ba fog­ják állítani.

Mind­eköz­ben csak a bagra­mi volt ame­ri­kai légi­bá­zis mel­let­ti bör­tön­ből közel ötezer radi­ká­lis isz­lam­is­ta har­cost enged­tek sza­ba­don. Ezek az embe­rek rövi­de­sen az Isz­lám Állam, az al-Kai­da vagy a tali­bán sora­i­ban fog­nak har­col­ni. Vagy az útnak indu­ló mene­kül­tek közé vegyül­ve igye­kez­nek majd eljut­ni Euró­pá­ba, Ame­ri­ká­ba. Hogy har­col­ja­nak, hogy bosszút áll­ja­nak. Az afgán kivo­nu­lás dön­tő­en az ame­ri­kai veze­tés hibái miatt vált rém­álom­má. Csak a szö­vet­sé­ges kato­nák bátor­sá­ga, kitar­tá­sa men­tet­te, amit és akit még lehe­tett. De a ter­ro­riz­mus elle­ni hábo­rú­ban egy dön­tő csa­tát elvesztettünk. 

Ami­kor alig egy hónap­pal ezelőtt az ame­ri­kai nagy­kö­vet­ség – per­sze washing­to­ni ukáz alap­ján – Pride-ünnep­sé­get tar­tott, akkor már tud­ha­tó volt, hogy nagy a baj. Joe Biden és szak­ér­tői totá­li­san rosszul mér­ték fel az afgán hely­ze­tet. Ezzel saját kato­ná­i­kat állí­tot­ták lehe­tet­len fel­adat elé. Ami­nek az ára már ma is súlyos, de tar­tok tőle, hogy a követ­ke­ző évek­ben még maga­sabb lesz. Ha egy­szer még­is be sze­ret­né­nek mutat­ni egy sike­res akci­ót ebből a tra­gi­kus afgán kivo­nu­lás­ból, akkor jó pén­zért adjuk el nekik a magyar Sámán műve­let történetét.

Hor­váth József az Alap­jo­go­kért Köz­pont biz­ton­ság­po­li­ti­kai tanácsadója

For­rás: Magyar Nemzet